A kiskorúak körében előforduló légúti fertőzések száma sajnos egyre inkább növekszik. A szülők számára rendkívül nyugtalanító lehet, ha az ilyen fertőzések gyermekeiknél évente többször is jelentkeznek. Az állandóan visszatérő légúti fertőzések ugyanis nemcsak a légzőrendszert roncsolják, de súlyosan károsíthatják akár a gyermek egészségét és ellenállóképességét is. Ezenfelül az állandó betegeskedés koncentrációzavart okozhat az iskolai feladatok teljesítésében, valamint nem utolsó sorban a szülők is kénytelenek többször hiányozni a munkahelyükről. 

Hány alkalom után állíthatjuk, hogy gyermekünk gyakran beteg? 

A légzőrendszeri megbetegedések jelenléte kiskorúak körében szinte egész évben megszokottnak tudható be. Vannak gyerekek akik ritkábban, mások pedig kisebb-nagyobb szünetekkel, szinte állandóan betegek. Még ha ilyen témában nem is beszélhetünk normákról, nagyjából az évente öt átvészelt légúti fertőzés mondható átlagosnak. Ha csemeténk évente legalább hat fertőzésen esik át, kimondhatjuk, hogy az átlagosnál gyakrabban beteg. Statisztikák alapján:

• A gyermekorvosi rendelők felkeresésének leggyakoribb okai a különféle légúti fertőzések. 
• A fiatalkorúak kétszer olyan gyakran szenvednek légúti megbetegedésekben, mint a felnőttek. 
• Minden negyedik gyerek allergiával küzd és az asztmások száma is évről évre növekszik. 

„Az öt évnél fiatalabb gyermekek esetén az őket kínzó megbetegedések 50 %-át, míg az öt és tizenkét év közöttiek 30 %-át légzőrendszeri betegségek teszik ki. Itt allergiás és nem allergiás megbetegedésekről egyaránt beszélünk. Környezetünk urbanizációjával és a városi lakosság számának folyamatos növekedésével, a kiskorúak allergiás megbetegedései sajnos egyre inkább elterjedtek. Konkrét példaként szolgálhat erre többek között az allergiás náthával vagy asztmával küzdők számának fékezhetetlen növekedése.“ magyarázza Dr. Helena Potanková a tátrai Lučivná gyógyfürdő főorvosa. 

Miért betegszenek meg gyermekeink olyan gyakran? 

A kiskorúakra jellemző számtalan fertőzés az esetek többségében valamilyen immunelégtelenségre vezethető vissza. Mint tudjuk, a gyermeki szervezet ugyanis állandóan fejlődik, s ez alól immunrendszerük sem lehet kivétellel, mely megfelelő működés esetén védelmet nyújt számukra a külső környezet kórokozóival szemben. 

Gyermekünk immunrendszerét elsősorban a szülőktől örökölt gének befolyásolják, de fontos szerepe van a várandóssági időszaknak is. Immunrendszerünk közvetlenül születésünk után kezd el önállóan fejlődni, s a későbbi zökkenőmentes működést is elsősorban a születés utáni pár hét befolyásolja. Az első hat hónapban ugyanis gyermekünk szervezete elhasznál minden olyan ellenanyagot, melyet édesanyjától szerzett, viszont ez idő alatt már lassanként elkezdi felépíteni saját védekezőrendszerét is. 

Immunrendszerünk a különféle baktériumokkal, vírusokkal és penészgombákkal létrejött kontaktus által képes fejlődni, s idővel megtanul ellenük védekezni is. Az első életév végéig gyermekünk ellenállóképessége jelentős fejlődésen megy keresztül, viszont a végleges fejlettségi szintet csupán a serdülőkorban éri el. 

Mi válthat ki fertőzést? 

A fertőzéseket leggyakrabban különféle mikroorganizmusok – baktériumok, vírusok, penész- és élesztőgombák okozzák. A légúti fertőzések sajátossága, hogy kiváltó okuk 80-90 %-ban vírus. Itt fontos megjegyeznünk, hogy a vírusfertőzések nem gyógyíthatóak antibiotikumos kezelésekkel!

A mikroorganizmusok szájon át, illetve az orrunkon keresztül kerülhetnek be légzőrendszerünkbe. Az orrunk nyálkahártyáját mozgékony csillókkal ellátott hámsejtek (epitélium) alkotják, melyet a nyálkahártya alatt elhelyezkedő kötőszövettel együtt az immunrendszer első számú védőrétegeként tartunk számon. Ez a réteg ugyanis hajszálerekkel gazdagon átszőtt, s így az immunsejtek jelenlétét már ezeken a felszíni területeken is lehetővé teszi. 

Ha azonban az adott mikroorganizmus elég ellenálló és túljut az orrnyálkahártyán, bekerülhet a torokba, ahol az immunrendszer újabb szervei várják (orrmandula, torokmandula és az immunrendszer további kis „szigetecskéi“). Ha a kórokozó (patogén) ezen a rétegen is átjut, a hörgőkbe, hörgőcskékbe, majd végül a tüdőbe kerül. 

A szervezetbe ily módon bejutott vírusok károsíthatják a légzőrendszer szerveinek nyálkahártyáját, megkönnyítve ezzel a későbbi bakteriális fertőzések kialakulását. A baktériumok így pedig majd egy egyszerű vírusfertőzés esetén is súlyos szövődményeket idézhetnek elő. Emiatt az ilyen esetekben elkerülhetetlen az antibiotikum-kezelés alkalmazása.    

Orvosunk felkeresése nélkül azonban sokszor nagyon nehéz megállapítani, hogy bakteriális vagy vírusos fertőzésről van–e szó. 

A gyerekek körében manapság sajnos egyre nagyobb az allergiás megbetegedések előfordulása is. Ez esetben a kiskorúak érzékenységet mutathatnak szezonálisan (pl. pollen vagy más allergének) vagy egész évben (pl. penészgombák, atkák) is. Ezek az allergiás tünetek szintén károsíthatják a légzőrendszer nyálkahártyáját, s így gyermekünk szervezete jóval érzékenyebb lesz az egyes légúti fertőzések kiváltó mikroorganizmusaival szemben (baktériumok, vírusok). 

Az asztma a légutak súlyos allergiás megbetegedése. „Ez tulajdonképpen a légutak, elsősorban a hörgők krónikus gyulladása, melynek kiváltói egyes aktivált immunsejtek. A betegséget jellemzi az egyes impulzusokra adott túlzott válaszreakció (reaktivitás), mely a hörgők összeszűküléséhez vagy teljes elzáródásához vezethet.“ magyarázza Dr. Helena Potanková főorvos.

A gyerekek gyakori megbetegedéseinek kiváltói: 

Az ismétlődő fertőzések oka általában a gyermek még nem teljesen kifejlődött immunrendszere. A védekezőrendszer fejlődése szempontjából a legjelentősebb az első három életév, ez a folyamat azonban a későbbiekben sem áll le, kisebb intenzitással az elkövetkezendő években is folytatódik. Az immunsejtek teljes érettségüket csupán a pubertás korban érik el.  Okozhatja a megbetegedést az állandóan visszatérő fertőzések miatti legyengült immunrendszer. Esetenként egy túlságosan súlyos fertőzés, mellyel még egy erős immunrendszerrel rendelkező gyermek szervezete sem képes megküzdeni. Ezekben az esetekben mielőbbi gyógyszeres kezelésre van szükség!

A kiskorúaknál leggyakrabban előforduló légúti megbetegedések:

Nem allergiás respirációs fertőzések: 

• nátha,
• garatgyulladás, 
• mandulagyulladás, 
• gégegyulladás, 
• légcsőgyulladás, 
• hörgőgyulladás,
• tüdőgyulladás, 
• orrmelléküreg-gyulladás, 
• középfülgyulladás. 

Allergiás megbetegedések:

• allergiás rhinitis („szénanátha”), 
• bronchiális asztma. 

Dr. Helena Potanková, a tátrai Lučivná gyógyfürdő főorvosa kézzelfoghatóan megmagyarázta a különféle légúti fertőzések tüneteit. „Ebbe a csoportba tartozik az orrfolyás, nátha, köhögés, rekedtség, légszomj, mellkasi szúrás vagy fájdalomérzet, légzéskor észlelt zörej, hőemelkedés vagy láz, fejfájás, izomfájdalom, kimerültség, gyengeség érzése és étvágytalanság. A tünetek különféle kombinációkban és eltérő intenzitással jelentkezhetnek.“ 

A légzőrendszer betegségeinek gyógyítása a fent említett szakember szerint minden esetben komplex és személyre szabott. 

„Nem ritka, hogy az akut állapotok enyhítésére, a kiújulás és a súlyosbodás megelőzésére már csecsemőkorban gyógyszeres kezelés szükséges. A gyógyszeres terápián kívül sok esetben hasznosak lehetnek má

s alter

natívák is. Ide tartozik többek között a rehabilitáció, gyógyfürdők, tengermelléki szállások, az életkörülményeinken, életmódunkon és étkezési szokásainkon való változtatás, sport és a fizikai erőnlétünk javítása, valamint a friss levegőn eltöltött idő növelése.“ 

A klimatikus gyógyhelyek segíthetnek

A gyakran visszatérő vagy krónikus légúti megbetegedésekkel küzdő gyermekek számára a gyógyszeres kezelés mellett hatékony megoldás lehet pár hét eltöltése valamelyik klimatikus gyógyfürdőben. Az ilyen gyógyközpontokban eltöltött idő ugyanis jelentős mértékben javítja a légúti megbetegedésekben szenvedő gyerekek aktuális állapotát, ezenfelül a megelőzésben is fontos szerepet játszik. 

Klimatikus gyógyfürdők:

• segít a légzőrendszeri megbetegedések gyógyításában, javítja és stabilizálja a páciens állapotát, 
• csökkenti az akut állapotok előfordulását, 
• lerövidíti a gyógyszeres kezelés időtartamát, 
• csökkenti az antibiotikumos vagy más gyógyszeres kezelés szükségességét és az esetleges hospitalizációs időt is, 
• kisgyerekek esetén megelőzhetjük a súlyosabb állapotok vagy komplikációk kialakulását, illetve az egyes allergiás megbetegedések pl. bronchiális asztma előfordulását is. 

A klímagyógyintézetek terápiás hatásának alapja a klimatoterápia, mely egy olyan fizikális gyógymód, ami a klíma gyógyhatásait használja fel terápiaként. Az ilyen intézményekben eltöltött idő alatt a páciensek te

rmészetesen más kiegészítő terápiákat is kapnak (pl. rehabilitáció, inhalációs gyógymódok, különféle masszázsokat, hő- és fényterápia stb.). 

 A gyógyfürdőkből való hazatérés után…  

A klimatikus gyógyhelyeken való tartózkodásnak hosszútávon is több pozitív hatása van gyermekünk egészségére:  

• javítja és stabilizálja gyermekünk egészségi állapotát, 
• megelőzi a krónikus állapotok súlyosbodását, 
• stimulálja az immunrendszert,
• csökkenti a légzőrendszer fertőzéseinek gyakoriságát, 
• ha gyermekünk mégis megbetegszik, a tünetek enyhébbek, a betegség lefolyása pedig gyorsabb lesz,
• csökkenti a szükséges antibiotikumos kezelést (egyes esetekben elegendő a szimptomatikus kezelés, mely kifejezetten a tünetek elnyomására irányul),
  
• kisgyerekeknél a súlyosabb tünetek megelőzésére is szolgál, 
• az allergiás nátha tünetei a gyógyfürdőben kapott kezelés után enyhülnek és szezonálisra csökkennek, így csak az adott időszakban szükséges a gyógyszeres kezelés. 
• hörgőasztma esetén gyermekünk jobban elviseli a megterhelést és kisebb adag gyógyszer is képes kontroll alatt tartani a betegség tüneteit. 

A klimatikus gyógyfürdők hatékonyságát a különféle szakorvosi vizsgálatok eredményei is egyértelműen igazolják. 

Milyen változásokat észlelhet az orvos a gyógyterápia teljesítése után?  

• A spirometria (légzésfunkciós vizsgálat) eredményeinek javulása. 
• A gyermek jobb erőnléti állapota, teljesítőképessége, ezenfelül együttműködőbb és alkalmazkodóbb lesz környezetéhez.
• Csemeténk elsajátíthatja a légutak tisztán tartásának megfelelő technikáját (pl. az orrfújás helyes módját vagy az orr átöblítését). Képesek lesznek az inhalációs légzőgyakorlat elvégzésére, mely a belégzés fontosságára helyezi a hangsúlyt. Megfigyelhető lesz a gyermek jobb testtartása és a mellkasi deformációk enyhülése is. 
• Az ambuláns (otthonunkban alkalmazott) terápiák csökkenése és a betegség stabilizálódása. 
• A gyermek szocializációja. 

A kezelés szubjektív előnyeit a gyermekek és szüleik egyaránt érzékelik

A hatékony terápiának köszönhetően gyermekeink újra aktívan bekapcsolódhatnak minden olyan időtöltésbe, melyben örömüket lelik. Ez a szülők számára is nagy öröm, hiszen végre nem azt kell látniuk, hogy gyermekünk állandóan valamilyen egészségügyi problémával küzd, hanem önfeledten játszhat társaival, sportolhat, túrázhat vagy végezhet bármilyen egyéb aktív tevékenységet. Ezenkívül a gyógyfürdőkben közösen eltöltött idő nemegyszer a szülő-gyermek kapcsolat jelentős javulását hozza magával. És ha szervezetünkre, mint a test és lélek egységére tekintünk, nem szabad elfelejtenünk, hogy nem csak szeretteink jelenléte, de az itt szerzett számos pozitív élmény is képes a gyógyításra.

Érdeklődjön a CRP-vizsgálatról orvosánál és kerülje el az antibiotikumok felesleges használatát.

A CRP-vizsgálat meghatározási módszere érzékeny és pontos. A vizsgálat egyszerű és az eredmény perceken belül az orvosa rendelkezésére áll.

A CRP-vizsgálat előnye abban rejlik, hogy képes megkülönböztetni a bakteriális vagy vírusos fertőzést és segít eldönteni az antibiotikum szedésének szükségességét. Az antibiotikumos kezelés hatékonyságának értékelésére is szolgál.