A középfülgyulladás leggyakrabban a kezeletlen nátha következménye, mely leginkább a fiúgyermekeket érinti.

A betegséget nyugtalanság, gyengeség, erős fej- és fülfájás jellemzi. Előfordulhat akár hőemelkedés is.

Antibiotikumok alkalmazása abban az esetben javasolt, ha a megbetegedés bakteriális eredetű.

Ez a fertőzés sajnos a felnőtteket sem kerüli el, viszont a kezelés elhanyagolása csak tovább ront a helyzeten.

A középfülgyulladás kialakulása

A középfülgyulladás általában másodlagosan, vagyis a felső légutak fertőzéseinek szövődményeként alakul ki. Egyes esetekben akár önálló fertőzésként is előfordulhat.

Megjelenhet olyan gyerekeknél is, akiknek fülei egy születési rendellenesség következtében nem fejlődtek ki a kívánt módon, illetve, ha középfülük teljesen működésképtelenné vált.

Leggyakoribbak mégis azok az esetek, ahol a kiváltó ok egy nem megfelelően kezelt gyulladás. Elegendő egy szezonális felső légúti fertőzés, bedugult orr, amelyet a gyerekek nem tudnak megfelelő módon tisztítani.

A baktériumok az orrban összegyűlt gennyes váladék segítségével könnyedén eljutnak az orrgaratot és középfület összekötő fülkürtbe, majd innen továbbhaladva fájdalmas fülgyulladást okoznak.

Fontos, hogy a fül bármilyen fertőzése esetén forduljunk fül-orr-gégész szakorvoshoz, aki alaposan megvizsgálja a páciens dobhártyáját, külső hallójáratát, fülkagylóját és ezek közvetlen környezetét is.

A gyulladás első jele a dobhártya kidomborodása, melyet a középfülben kialakult nyomás okoz. A gennyes váladék miatti dobhártya-kitüremkedés jól látható.

A bakteriális vagy vírusos eredetű középfülgyulladás a gyerekek körében rendkívül elterjedt. A betegségre utaló első jelek egyike, hogy a gyermek ingerült, állandóan sír, nagy fájdalmában gyakran a füléhez kap. Jellemző a hőemelkedés vagy a magas láz is.

Jelentkezhet vízszerű orrfolyás, gyakori tüsszögés, bedugult orr, az orrnyálkahártya megduzzadása, köhögés, fejfájás és torokfájás is.

A középfülben bizonyos esetekben váladék is megjelenik, mely a dobhártyára belülről nyomást gyakorol. A fülfájást azonban nem mindig gennyes váladék okozza. Ilyenkor száraz, gennymentes középfülgyulladásról beszélünk.

A középfülgyulladás kezelése

Ha a fertőzés nem bakteriális, a gyógyuláshoz nincs szükség antibiotikumos kezelésre. Ilyenkor hallójáraton át történő lokális kezelést alkalmazunk – fájdalomcsillapító hatású fülcseppek, illetve különféle ibuprofen alapú gyógyszerek a fájdalom és a gyulladás csökkentésére.

Bakteriális fertőzés jelenlétekor viszont az orvosok antibiotikumos kezelést javasolnak, melyet kisgyermekek esetén leggyakrabban szirup formájában alkalmazunk. A különféle fülcseppek ugyanis csupán lokális gyógymódként szolgálnak, használatuk ilyen esetben elégtelennek bizonyul.

Bakteriális fertőzésre utaló jelek esetén a fül-orr-gégész szakorvos a fülben található gennyes váladékból mintát vesz és továbbítja a megfelelő tenyésztéses vizsgálatra. Ha az elsődleges kezelés hatástalannak bizonyul, az orvos a terápiát a tenyésztés eredménye szerint módosítja vagy megváltoztathatja.

A tisztán tartott orr a legfontosabb

A felső légúti fertőzés az egyik leggyakoribb ok, amiért egy szülő orvosi segítséget kér kisgyermeke számára. Ezen fertőzések 80 – 90 %-át vírusok okozzák.

Míg egy felnőtt ember évente átlagosan kétszer betegszik meg, a gyerekek akár 4 – 6-szor is szenvedhetnek akut felső légúti fertőzésben.

A passzív dohányzás, az egyes vitaminok hiánya, valamint a mozgáshiány is negatív hatással van gyermekünk védekezőképességének fejlődésére. A fertőzésforrás leggyakrabban egy beteg gyermek, aki cseppfertőzés által képes megfertőzni akár egy egész gyermekközösséget is.

A középfülgyulladás előfordulása nyáron jelentősen ritkább, mint hidegebb időszakokban. Melegebb hónapokban viszont a külső hallójárat megbetegedései jóval gyakoribbak. Ennek oka lehet akár egy rosszul tisztított medencében történő úszás, illetve búvárkodás.

Gyermekünk gyakran küzd fülfájással?

Megoldás lehet zuhanyzás, fürdés, úszás, búvárkodás után a külső hallójárat szárazra törlése, illetve a víz fülbe jutásának megakadályozása. Egyes esetekben ajánlott a dezinfekciós oldatok és cseppek segítségével történő megelőző kezelés.

Ha gyermekünk fülfertőzését nem kezeljük, egy jelentéktelennek tűnő vírusfertőzéshez akár egy komoly bakteriális fertőzés is társulhat. Ez esetben a vízszerű orrváladék sárgászölddé alakul, orrunk bedugul, ami idővel akár a középfülhöz kapcsolódó fülkürt teljes működésképtelenségéhez is vezethet.

A fülkürtben kialakult fertőzés általában tovább terjed a középfülbe is. A gennyes váladék innen könnyen átjut a torokba, ahol torokgyulladást, légcsőgyulladást, illetve orrmelléküreg-gyulladást vált ki.

A tisztán tartott orr akár 90 %-ban is hozzájárulhat a bakteriális fertőzések komplikációinak elkerüléséhez, főként a középfülgyulladások esetén. Ha gyermekünk még nem képes arra, hogy orrát kifújja és tisztán tartsa, az orrban összegyűlt váladékot ki kell szívatnunk.

A fülgyulladás komplikációjaként néha a dobhártyán színtelen, vagy akár véres hólyagok is megjelennek, melyek idővel szétfakadhatnak. A szülők legtöbb esetben csak arra lesznek figyelmesek, hogy gyermekük füléből színtelen vagy véres folyadék folyik ki. Ez az állapot legtöbb esetben 3 – 4 napig tart.

Természetesen a másodlagos tünetek kezelése sem elhanyagolható. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy gyermekünk orra ne duguljon be teljesen.

Megfelelő kezelés hiányában a betegség könnyen kiújulhat. Ez a tény sajnos az antibiotikumos kezelésekre is igaz, mivel egyes baktériumfajok rendkívül agresszívek lehetnek és az antibiotikum-rezisztencia előfordulása is egyre gyakoribb napjainkban.

Mi történik, ha elhanyagoljuk a fülgyulladás kezelését?

A középfülgyulladás egyik leggyakoribb komplikációja a gennyes váladék képződése, mely jelentős nyomást gyakorolhat a dobhártyára, s egyes esetekben akár át is szakíthatja azt.

A dobhártya átszakadásával a váladék a külső hallójáraton keresztül kifolyik a fülből, s ezt követően a páciensek többsége jelentős megkönnyebbülést érez.

A dobhártyát alkotó membrán a fertőzés leküzdése után egyrészt nem biztos, hogy összeforr, másrészt ha összeforr, heggel gyógyul, ami halláskárosodást okozhat. Mindenképp előnyösebb azonban, ha a dobhártya átszakadását nem várjuk meg, hanem egy szakképzett orvosra bízzuk magunkat, aki megfelelő bemetszést ejt a membránon, s ezáltal enyhíti fájdalmunkat.

Nem megfelelően kezelt vagy többszörösen visszatérő fülgyulladás esetén a betegség krónikus gyulladássá is átalakulhat. Ez azonban már halláskárosodással is járhat. A krónikus fülgyulladás legveszélyesebb komplikációja a meningitisz, vagyis az agyhártyagyulladás.

Az akut középfülgyulladás

A hallójárat működésképtelensége, a vírusfertőzés által meggyengített immunrendszer, az elvékonyodott nyálkahártya, az orrgaratban és az orrmandulákon található baktériumok vagy akár egy rosszul kezelt vírusos fülfertőzés is könnyen vezethet szuperinfekció (a vírusfertőzéshez bakteriális fertőzés is párosul) kialakulásához.

Ezek a gyulladások az 5 évnél fiatalabb gyermekek körében nagyon gyakran előfordulnak. Átlagosan a kisgyermekek nagyjából 60 %-a átesik legalább egy ilyen típusú gyulladáson.

A vírusos eredetű dobhártyagyulladással ellentétben, mely megfelelő kezeléssel könnyen felszívódik, a bakteriális otitis a középfülben gyülemlő gennyes váladék miatt komoly, hosszantartó fájdalomérzetet és magas lázat okoz.

A páciens állapota ez esetben javulás helyett folyamatosan romlik, majd a dobhártyán keletkezett kis réseken keresztül sárgásfehér folyadék távozik a fülből. Ilyen típusú bakteriális fertőzés esetén az elsődleges gyógymód az antibiotikum-terápia.

A szakorvosok több éves tapasztalataik alapján már pontosan tudják, hogy mely antibiotikumok azok, melyekre a fülfertőzést kiváltó baktériumok többsége érzékeny.

Az ambuláns praxis és a laboratóriumi eredmények által kijelenthetjük, hogy a betegség kiváltói leggyakrabban a Streptococcus pneumoniae (40-50 %), a Haemophilus influenzae (10-30 %), valamint a Moraxella catarrhalis (5-15 %) baktériumcsoportok.

A tenyésztéses vizsgálat nagyjából három napot vesz igénybe, viszont, ha ez idő alatt az orvos nem kezdi el az antibiotikumos kezelést, a páciens állapota jelentős mértékben leromolhat.

Mit tegyünk, ha nem hat az antibiotikum?

Ha az előírt kezelés hatástalannak bizonyul, az orvos kénytelen megvárni a tenyésztéses vizsgálat eredményét, s ez alapján megváltoztatni a korábbi antibiotikum-kezelést.

Az antibiotikum megváltoztatásával legtöbbször a terápia hossza és a napi adagok nagysága is változik – fülgyulladás esetén a terápia általában 10 napot vesz igénybe.

Megtörténhet azonban az is, hogy a páciens az előírt kezelésre nem reagál, ilyenkor a szakorvos általában kórházi ellátást javasol. Ilyen esetekben gyakori a dehidratáció, emiatt a páciens kénytelen intravénásan kapni az antibiotikumot.

Ha a dobüregben gennyes váladék gyülemlik fel, paracentézist célszerű végezni, még mielőtt a dobhártya magától átszakadna, vagy a genny az agy felé terjedne, súlyos intracranialis szövődményeket okozva. A paracentesis egy speciális eszköz segítségével megvalósuló sebészeti beavatkozás, mely során a páciens dobhártyáján apró bemetszést ejtenek. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a membrán mögött összegyűlt váladék elhagyja a középfület és a hallónyíláson át kifollyon. A genny eltávolításával gyermekünk fájdalma és láza azonnal enyhül.

Egy régi latin közmondás szerint: „Ubi pus, ibi evacua“- ami magyarul annyit jelent – „Ahol genny van, onnan azt el kell távolítani“.

Ha minden más gyógymód hatástalannak bizonyul, az orvosok kénytelenek egy szellőztető csövet helyezni a dobhártyába, amely segítségével a középfülbe megfelelő menyiségű levegő jut, s így a páciens füléből a váladék könnyen kifolyik.

Előfordulhat akár az is, hogy a fülgyulladás tovább terjed a környező csontokra, ilyenkor a sebészeti beavatkozás elkerülhetetlen.

Hogyan előzhetjük meg a középfülgyulladást?

Felső légúti fertőzések esetén rendkívül fontos, hogy orrunkat tisztán tartsuk, ne hagyjuk bedugulni, az esetleges gyulladásokat pedig minél előbb kezeljük.

Egy ilyen gyulladással küzdő páciensnek arra is oda kell figyelnie, hogy alvás közben a feje magasabban helyezkedjen el testétől, megelőzve ezzel azt, hogy a gennyes váladék az orrból a középfülbe jusson.

Ezenkívül fontos, hogy füleinket védjük a széltől és a hidegtől is. Erre a célra viszont a fülbe helyezett géz- és vattagombócok nem megfelelőek! A hallójárat elzárásával ugyanis támogatjuk a különféle baktériumok elszaporodását fülünkben.

Érdeklődjön a CRP-vizsgálatról orvosánál és kerülje el az antibiotikumok felesleges használatát.

A CRP-vizsgálat meghatározási módszere érzékeny és pontos. A vizsgálat egyszerű és az eredmény perceken belül az orvosa rendelkezésére áll.
A CRP-vizsgálat előnye abban rejlik, hogy képes megkülönböztetni a bakteriális vagy vírusos fertőzést és segít eldönteni az antibiotikum szedésének szükségességét. Az antibiotikumos kezelés hatékonyságának értékelésére is szolgál.