Gyógykezelés Prevenció

Antibiotikum helyett klimatikus gyógyfürdő!

Napjainkban a légutak gyulladásait az egyik leggyakrabban előforduló fertőző megbetegedésként tartjuk számon, jelenlétük pedig a fiatalkorú lakosság körében sajnos egyre inkább növekszik. Felmérések bizonyítják, hogy a lakosság a gyermekorvosi rendelőket legtöbbször légúti fertőzések kialakulása esetén keresi fel. A jó hír, hogy ezekre a megbetegedésekre nem kell azonnal antibiotikumot szednünk, számos esetben elegendő egy klimatikus gyógyfürdő felkeresése.

A rendelkezésünkre álló statisztikák eredményei szerint, míg a felnőttek évente átlagosan 2-5 alkalommal küzdenek meg különféle légzőszervi fertőzésekkel, ez a szám a gyermekeknél 4-től akár 8-ig is terjedhet. Ezen állítást alátámasztja az a tény is, miszerint egy 6 éves gyerek csupán a felnőtt emberekre jellemző ellenállóképesség 80 %-al rendelkezik, vagyis a kiskorúak szervezete sokkal kevésbé ellenálló a kórokozókkal szemben. 

A gyermekeknél előforduló gyulladásos légúti megbetegedések legtöbbször szerencsére elég könnyen gyógyíthatóak. Abban az esetben, ha nem tartjuk be az előírt kezelést, illetve gyermekünk a megbetegedést követően szinte azonnal visszakerül kortársai közé az iskolába vagy óvodába, az alapvetően könnyedén leküzdhető betegség akár krónikus állapotot is előidézhet. 

természetes klimatikus gyógyfürdő izland

Mint a bumeráng – miért is betegednek meg újra és újra gyermekeink?

A légúti fertőzések gyakran egymás után többször is jelentkeznek. Az akut légúti fertőzések az 5 éves kornál fiatalabb gyerekek mintegy 50 %-át, 6-12 éves kor alattiak közül pedig nagyjából 30 %-át érintik. Itt allergiás és nem allergiás betegségekről egyaránt beszélünk. 

Dr. Helena Potanková, a Lučivna-i gyógyfürdő főorvosa szerint a légúti megbetegedések előfordulásának gyakoriságát nagymértékben befolyásolja, hogy gyermekünk a közösségi intézményekben milyen időközönként van kitéve fertőzésveszélynek, valamint az is, hogy az újonnan társaságba fogadott gyerkőcök túlestek-e már a kötelező oltásokon. Ezenkívül annak is jelentős szerepe van, hogy az adott közösség tagjai a létesítményben való tartózkodás alatt milyen kiegészítő oltásokat kaptak. Fontos tudatosítanunk, hogy a légúti fertőzések előfordulása legyengült immunrendszerű, alultáplált, illetve nem megfelelően táplált fiatalkorúak esetén sokkal gyakoribb. 

Szakértők szerint, az ismétlődő légúti fertőzések előfordulása a két alábbi időszakban különösen kimagasló:

  1. a 6 és 12 éves kor közötti időszak, amikor gyermekünk szervezete már felhasználta azokat a védelmező ellenanyagokat, melyeket születésekor az édesanyjától kapott, saját védekezőrendszere viszont még nem fejlődött ki teljesen 
  2. a gyermek közösségi intézményekbe való bekerülésének időszaka (iskola, óvoda), mely nagyban hozzájárul az egyes fertőző betegségek rendkívül gyors terjedéséhez. 

5 éves kor felett

Ahogy az már a korábbiakból is kiderült, a gyakorló orvosok napjainkban egyre gyakrabban diagnosztizálnak visszatérő légúti fertőzéseket. Ezek leggyakrabban a felső légúti megbetegedések csoportjába tartoznak (az orrüreg, a melléküregek, a középfül, a mandulák vagy a gége gyulladása).

Míg az 5 éves kornál fiatalabb gyerekeket elsősorban a vírusos fertőzések támadják meg, az iskolás időszakot inkább a bakteriális fertőzések előfordulásának gyors növekedése jellemzi. 

„A légúti megbetegedések elsődleges gyógymódja egyértelműen a gyógyszeres kezelés, melyet gyakran már a gyerekek korai életszakaszában alkalmaznunk kell. Egyes esetekben viszont hatásos lehet a gyógyszermentes terápia is,” nyilatkozta Dr. Helena Potanková doktornő.

A túlzott antibiotikum-használat – miben is árt ez a gyerekeknek?

Az antibiotikumok nem átlagos gyógyszerek!

A gyors gyógyulás reménye, a közösségbe való mihamarabbi visszatérés, a szülők fáradhatatlan igyekezete, hogy gyermeküknél már a betegség első pár napjában enyhüljenek a tünetek, mind hozzájárulnak ahhoz a külső nyomáshoz, mely hatására a gyermekorvos sokszor akár indokolatlanul is antibiotikumot ír fel. Fontos azonban hallgatnunk az orvosok megérzéseire és tapasztalataira, hiszen ők tudják a legjobban, hogy az antibiotikumok nem átlagos gyógyszerek!

Az antibiotikumok olyan készítmények, melyek a szervezetünkben fertőzést kiváltó baktériumok elpusztítására, illetve szaporodásuk megfékezésére szolgálnak. Napjainkban már számos antibiotikum-terápia létezik, melyek a konkrét baktériumcsoportokra célzottan hatnak. 

Olyan gyógyszerekről van szó, amelyek kizárólag a bakteriális fertőzések gyógyítására alkalmasak!

Ha megfelelő, orvosilag indokolt esetekben írják elő és használják őket, az antibiotikumok akár életmentő gyógyszerek is lehetnek! Manapság azonban sajnos a különféle antibiotikumok az orvosok által leggyakrabban előírt gyógyszerek csoportjába tartoznak!

gyógyfürdő széchenyi fürdő budapest magyarország

Antibiotikum terápiát igénylő légúti fertőzések

Arra a kérdésre, hogy kiskorúak körében mely légúti fertőzések megjelenésekor alkalmaznak leggyakrabban antibiotikumos kezelést, Dr. Helena Potanková válaszolt: „Az akut náthát mintegy 200 fajta vírus idézheti elő. Az elsődleges bakteriális fertőzés egyáltalán nem gyakori, ezért a kezelés minden esetben szimptomatikus jellegű. Ha azonban a nátha tünetei három napon belül sem csillapodnak, komplikációkról vagy másodlagos bakteriális fertőzésről beszélünk. Ilyen esetben javasolt a célzott, érzékenység alapján kiválasztott antibiotikum-terápia alkalmazása. 

Gyerekeknél gyakori lehet a garat- és mandulagyulladás előfordulása is, melyeket vírusok és baktériumok egyaránt kiválthatnak. A vírusos gyulladásokat szimptomatikusan, a gennyes bakteriális fertőzéseket pedig antibiotikumokkal kezelik. 

Klinikai szempontból a gége gyulladásának, főként a csecsemőknél és a totyogó kisgyermekeknél van nagy jelentősége. Vírusos eredetű, tehát szimptomatikusan kezelik.

Az akut hörghurutot 90-95 %-ban vírus, elvétve az idősebb gyerekeknél atipikusan baktérium váltja ki. A bakteriális fertőzés általában szekundárisan, az elsődleges vírusos fertőzés következtében sérült nyálkahártyarétegen alakul ki. Az ilyen súlyosabb lefolyású esetekben természetesen antibiotikumok alkalmazására van szükség. 

A tüdőgyulladás ma a kiskorúak egyik legsúlyosabb és leggyakrabban előforduló megbetegedése. Kiváltója általában vírusos fertőzés, mely megfelelő feltételeket teremt a másodlagos bakteriális fertőzés kialakulásához. Ebből kifolyólag a kezelés legjelentősebb részét itt is az antibiotikumok alkotják.”

Az antibiotikumok felesleges használata árt gyermekeinknek!

Az antibiotikum-kezelés lehetőségének felmerülésekor az orvosok csupán alapos mérlegelés után, a kórokozó típusának és tulajdonságainak (érzékenység) ismeretében dönthetnek a terápia milyenségéről.

Az antibiotikumok nem válhatnak a tünetek kezelésének eszközévé!” felhívja a figyelmet rá  Dr. Helena Potanková.

A baktérium is okozhat komoly gondot 

Az allergiás megbetegedések a gyerekeknél nagyon sokszínűek lehetnek – a ma már rendkívül elterjedt allergiás náthától és kötőhártya-gyulladástól kezdve, a bőrfelületen jelentkező allergiás reakciókon és az emésztőrendszer allergiás megnyilvánulásain keresztül, egészen a hörgőasztmáig. Az allergiás megbetegedéseket Európában jelenleg az egyik legelterjedtebb járványként tartják számon – az allergiás náthában szenvedők száma eléri a 113 milliót, az asztmások pedig nem kevesebb, mint 68 millióan vannak. Az allergiás betegek egyharmadánál a hörgő asztma fokozatos kialakulása figyelhető meg. Ez a tendencia sajnos hazánkat sem kerüli el. 

Dr. Helena Potanková főorvos felsorolta, hogy egyes diagnózisok esetén mi a különbség az akut és a krónikus fázis között. 

A heveny nátha leggyakrabban mindössze pár napig tart, de extrém esetekben akár hat hétig is elhúzódhat. Többnyire fertőzés jellegű, ami vírusos, vagy bakteriális infekciót vált ki. A krónikus nátha több mint hat hétig tart. Általában nem fertőzés jellegű. Minden esetben indokolt az fül-orr-gégészeti kivizsgálás, mely kizárja az orrban vagy az orrgaratban kialakult rendellenesség lehetőségét (idegen test, orrmandula megnagyobbodása, daganat).

Meg kell említenünk a szezonális pollen okozta gyulladást (rinitisz) is, melyet egy konkrét időszakban jelentkező allergén vált ki. Ha gyermekünk szezonális allergiás náthája nincs megfelelő módon kezelve, az orrnyálkahártya krónikus gyulladásához, visszatérő orrmelléküreg-gyulladáshoz, valamint időszakonként felmerülő középfülgyulladáshoz is vezethet. Amennyiben ezt a szezonális allergiát egyáltalán nem kezelik, állandó jellegű megbetegedéssé alakulhat át vagy akár hörgőasztmát is okozhat. 

Az orrmelléküregek krónikus gyulladásáról akkor beszélhetünk, ha a tünetek három hónapnál hosszabb ideig tartanak. Előfordulása fiatalkorúak körében nagyon ritka. Kialakulása legtöbb esetben a heveny gyulladások nem megfelelő kezelésének következménye. 

A krónikus mandulagyulladás, az orrgarat visszatérő fertőzései esetén alakul ki, ha a kezdeti megbetegedést egyáltalán nem vagy nem megfelelő módon kezelték. Az elhanyagolt terület nagy valószínűséggel gócpontként szolgál majd a gennyes akut mandulagyulladás kifejlődésében, mely az antibiotikumos kezelésre köztudottan rosszul reagál.

Amikor a fürdő gyógyít

„Az asztma, a krónikus bronchitisz, az obstruktív tüdőbetegség és más tüdőkárosodások napjainkban már könnyen átvészelhetők és gyógyíthatók. Annak ellenére, hogy a gyógyszeres kezelés gyakran már a gyermekek korai életszakaszában szükségessé válik, magas hatásfokúnak mondható a gyógyszermentes kezelés, melyek helyszíne a klimatikus gyógyfürdő. A terápia lényege a gyógyvízben, az allergének csökkentésében és a természet szépségeinek, előnyeinek – a helyi élővilág és klíma – kihasználásában rejlik”, fejtette ki Dr. Helena Potanková.

A gyermekek számára kialakított gyógyfürdő jellemzője, hogy hosszú távon jótékony hatással van a kis betegek egészségére.

A klimatikus gyógyfürdő jellemzői a légszennyező anyagoktól és allergénektől mentes környezet, enyhe hőmérsékleti ingadozásokkal jellemezhető helyek. Fontos, hogy megfelelő mennyiségű napfényhez jussanak a betegek. A gyerekek számára a gyógyfürdők megfelelő aktivitási lehetőséget is biztosítanak, valamint új barátságok is születhetnek is. További haszna lehet egy ilyen kezelésnek a természet megismerése és szépségeinek értékelése.

Dr. Potanková megállapította, hogy a gyógyfürdő az itt elszállásolt gyerekek számára pótolhatatlan. „Azzal, hogy a gyerekek részt vesznek ezeken a kezeléseken, javul vagy legalábbis stabilizálódik az egészségügyi állapotuk, amivel megakadályozzuk a további komplikációk kialakulását a krónikus megbetegedésben szenvedő betegeknél. A gyógykezelés serkenti a gyermekek immunrendszerének működését, csökkenti a légzőszervi fertőzések előfordulását és redukálja az antibiotikum-kúra szükségességének gyakoriságát.”

A gyógyfürdők azonban nem csupán a mielőbbi javulás célját szolgálják, fontos szerepet kap a megelőzés, vagyis a prevenció is.

„A klimatikus gyógyfürdő  a gyermeki szervezet számára elsősorban a vírusos fertőzésekkel szembeni ellenállást segíti. Ez abban nyilvánul meg, hogy egyrészt kevésbé lesznek fogékonyak a különféle betegségekre, esetleges fertőzés esetén pedig azok sokkal gyorsabb lefolyásúak lesznek, másrészt kisebb mértékben vezetnek majd másodlagos bakteriális fertőzéshez, ami magával hozná az antibiotikumok szedésének kockázatát is. A légúti fertőzések kezelése így inkább szimptomatikussá válik, ritkábban kell antibiotikumot igénybe venni, a kiskorúak szervezete is kevésbé lesz érzékeny az egyes kórokozók jelenlétére.” – zárta le Dr. Helena Potanková doktornő.

Érdeklődjön a CRP-vizsgálatról orvosánál és kerülje el az antibiotikumok felesleges használatát gyermekeinél.

A CRP-vizsgálat meghatározási módszere érzékeny és pontos. A vizsgálat egyszerű és az eredmény perceken belül az orvosa rendelkezésére áll.

A CRP-vizsgálat előnye abban rejlik, hogy képes megkülönböztetni a bakteriális vagy vírusos fertőzést és segít eldönteni az antibiotikum szedésének szükségességét. Az antibiotikumos kezelés hatékonyságának értékelésére is szolgál.

Kommentárok