Gyógykezelés Összes

Agyhártyagyulladás – még mindig a penicillin jelenti a gyógymódot

Úgy tartják, a meningitiszt már Hippokratész is ismerhette. A tuberkulózisos agyhártyagyulladás, illetve az akkor ún. „vízfejűség” leírása azonban egy edinburghi orvoshoz, Sir Whytt Robert nevéhez köthető, aki 1768-ban egy halottvizsgálati bizonyítványban írta le először a kórképét.

A tuberkulózis és annak kórokozója közötti összefüggés azonban csak a következő évszázadban került felderítésre. 1944-ben pedig a tudósok bebizonyították a penicillin hatékonyságát az agyhártyagyulladással szemben.

A meningitisz vérmérgezéshez vezet

A Neisseria meningitidis egy baktérium, melyet röviden csak meningococcusnak nevezünk. Alakja kávészemre emlékeztet. Kizárólag emberi kórokozó, mely cseppfertőzés útján terjed – köhintéssel, megfázással, csókolózással és egyéb közvetlen kontaktus formájában.

Nem minden egyén betegszik meg, aki a kórokozót hordozza. Általában az immunrendszer képes legyűrni a meningococcust. Néhány hét vagy hónap leforgása alatt teljesen megtisztítja tőle az emberi testet. Az inkubációs ideje viszonylag rövid, egytől nyolc napig tarthat.

Maga a baktérium érzékeny a napfényre, továbbá a fertőtlenítőszerekre és a kiszáradásra is. Levegőn gyorsan elpusztul, bár jól tűri az alacsony hőmérsékletet. A meningococcus főleg gennyes agyhártyagyulladást és szepszist (vérmérgezést) okoz.

Rendkívül fontos kezelni és küzdeni az életet veszélyeztető állapotokkal, mint a vérmérgezés, a hirtelen szívmegállás vagy az eszméletlenség. Minden évben több mint 1,2 millió ember kap bakteriális meningitiszt a Földön és közülük csaknem 120 ezer veszti életét.

agyhártyagyulladás- okozója

Az agyhártyagyulladás első feljegyzett epidémiája 1805-höz, Genf városához köthető. Nem sok időre rá, több kisebb epidémia is felütötte a fejét Európában és az Egyesült Államokban. Afrikából az első feljegyzések csak 1840-hez vezethetők vissza.

Az első, baktérium által kiváltott meningitiszről szóló feljegyzés egy osztrák bakteriológus, Anton Weichselbaum nevéhez kötődik, aki 1887-ben leírta a ma meningococcusként ismert baktériumot.

A korabeli feljegyzésekből az is kiderül, hogy az agyhártyagyulladás miatti halálozás rendkívül magas volt (több mint 90 %). 1906-ban kifejlesztettek egy lovaknál hatásos antiszérumot. Később azt tökéletesítette egy amerikai tudós – Flexner Simon, így jelentősen csökkentve a halálozási rátát a meningococcus okozta megbetegedések miatt.

A Haemophilus influenzae elleni védőoltás bevezetése a 20. század végén szintén hasonló jelentős csökkenést eredményezett az ezen patogén által kiváltott agyhártyagyulladások számában. 2002-ben pedig a tudósok felfedezték, hogy a szteroidok valószínűleg nagyban javítják a bakteriális meningitisz prognózisát.

Ki gondolna agyhártyagyulladásra?

A gyors diagnosztika és az azonnali terápia ellenére, 10-ből 1 beteg meghal, s 5-ből 1 páciens maradandó károsodást szenved.

A tünetegyüttes a betegség kezdetekor nem utal egyértelműen erre a betegségre. Így megeshet, hogy a laikusok, de akár az orvosok is összetéveszthetik például egy közönséges megfázással. Magas láz, hidegrázás, hányinger, hányás, fejfájás. Ki gondolna egyből az agyhártyagyulladásra?

Amikor a beteg testén megjelennek az apró vérömlenyek, ún. petechiák, egyértelművé válik a diagnózis. Leggyakrabban valamilyen betegség után támadja meg az emberi szervezetet, amikor legyengült az immunrendszere, vagy amikor a gyors életstílus miatt kimerült, leterhelt.

Az agyhártyagyulladás rendkívül agresszív, gyakorlatilag 24-48 óra leforgása alatt az ember halálához vezethet. Ezért is elengedhetetlen, hogy miután az orvos felállítja ezen betegség diagnózisát, minél hamarabb elkülönítse azt és megkezdje az illető antibiotikumos kezelését.

Néha megesik, hogy a meningococcus egy ideig kolonizálja az orrgarat nyálkahártyáját és nem okoz semmiféle megbetegedést a gazdatest szervezetében. Becslések szerint, az emberek körülbelül 15 %-a  ennek a baktériumnak a hordozója.

az- agyhártyagyulladás- tünetei

Az agyhártyagyulladás tíz tünete

A meningococcus néven ismert baktériumnak több csoportját ismerjük, amelyeket különféle betűkkel különböztetünk meg és  nem egyenlő arányban fordulnak elő a világ különböző részein.

A meningococcus 13 szerotípusát különböztetjük meg, melyek közül a leggyakoribb  az A, B, C, Y és W csoportokba tartoznak. Az emberi mikroflóra, főként a légutak mikroflórájának részei.

Ezek a baktériumok képesek tünetmentesen élni az emberekben akár több hónapon keresztül és nem okoznak semmiféle megbetegedést. Az agyhártyagyulladás  leggyakoribb tünetei a következők:

  1. A láz hirtelen, gyors megjelenése, hideg végtagok
  2. Erős fejfájások
  3. Étvágytalanság, hányás, görcsök, hasmenés
  4. Aluszékonyság, nehézkes ébredés
  5. Tudatzavarok
  6. Fényérzékenység, zavart tudat, sírhatnék
  7. Ájulás és eszméletvesztés
  8. Nyakmerevség
  9. Csecsemőknél a koponyatető lágy területének kidomborodása
  10. Bőr alatti pontszerű vérömlenyek (petechiák)

Tumbler üvegpohár tesztje

Ha a beteg testén petechiák jelennek meg, azonnal hívjuk a mentőszolgálatot és tudassuk velük, hogy felmerült az agyhártyagyulladás gyanúja. Az orvosoknak még a további diagnosztikus eljárások előtt széles spektrumú antibiotikumokat kell a betegnek adniuk, hogy ne vesztegessék a beteg drága perceit.

Nemcsak a laikusok, de a szakemberek is alkalmazzák a kezdeti diagnózis felállításához a már évek óta bevált Tumbler üvegpohár tesztjét. Ha egy átlátszó üvegpohár alját hozzányomjuk a beteg bőréhez és a petechiák nem tűnnek el, a betegnek meningitisze van.

Hasonlóan megbízható a Brudzinski-jel is. A beteget a hátára fektetjük, majd kezünkkel megpróbáljuk a fejét úgy előre hajlítani, hogy az állával a mellkast érintse. Ha ez nem sikerül, meghajlítja közben a lábát vagy nem tudja háton fekve megemelni a kinyújtott lábát, hanem meghajlítja a térdét – akkor ezek a tünetek szintén az agyhártyagyulladásra utalnak.

Ha a beteg elsődleges vizsgálata során felmerül a meningococcus által okozott megbetegedés gyanúja, az orvosi ajánlások szerint még a beteg kórházba szállítása előtt meg kell kezdeni a penicillinnel való antibiotikumos kezelést.

az- agyhártyagyulladás- jelei

Az agyhártyagyulladás kezelése

Azon emberek, akik kapcsolatban voltak olyan beteggel, akinek meningococcus infekciója volt, rövid időre antibiotikumokat kapnak. Ezek segítenek megelőzni a betegség kialakulását, még ha nem is képesek megakadályozni a jövőbeli fertőzéseket.

Az agyhártyagyulladásos betegeket a kórházak intenzív osztályain kell kezelni. Az antibiotikumos empirikus terápiát (pontos diagnózis felállítása nélküli) azonnal meg kell kezdeni, még a lumbálpunkció és az agygerincvelő folyadék analízise előtt.

A kezdeti farmakoterápia nagy részben függ a baktériumok fajtájától, amelyek a meningitiszt okozzák – figyelmet szentelve arra a területre, ahol élnek. A betegeknek az orvosok antibiotikumokat írnak fel – harmadik generációs cefalosporinokat, melyek közé soroljuk a cefotaximot vagy a ceftriaxont is.

Ha a cefalosporinokra rezisztens baktériumokat észlelnek, a terápiát vankomicinnel egészítik ki. A kloramfenikol, magában vagy ampicilinnel kombinálva szintén jól bevált módszer.

Hogyan fertőződünk meg és hogyan nem?

A legveszélyeztetettebb csoportokba soroljuk a gyermekeket 4-5 éves korig, amikor még az immunrendszer nincs teljesen kifejlődve. Nem elég erős, hogy megvédje a gyermekeket a súlyos fertőzésektől. Ezen időszak után az immunrendszer már jelentősen megerősödik.

A meningococcus által okozott megbetegedések zöme figyelmeztető tünetek nélkül üti fel a fejét olyan embereknél, akik addig teljesen egészségesek voltak. Azon életstílus változások, melyek növelhetik a megfertőződés valószínűségét a következők:

  • Szórakozóhelyek látogatása
  • Utazás
  • Belépés a hadseregbe
  • Középiskola
  • Dohányzás
  • Csókolózás
  • Szakítás utáni stressz

Jelenleg az egyetlen hatásos prevenció a védőoltás. Már több éve a kutató tudósok csoportjainak prioritásai közé tartozik. Az első próbálkozások egészen 1908-ig nyúlnak vissza. Az első védőoltás piacra dobása csak 1969-ben történt meg.

A világon többféle védőoltás létezik. Néhányat nálunk is használnak, főleg az akut módon romló járványtani szituációkban, amikor a beteggel kapcsolatba lépő embereket oltják be.

Jelenleg a gyógyszerek ellenőrzéséért felelő hivatal (ŠÚKL) szerint a szlovák piacon 5 védőoltást regisztráltak a meningococcus baktérium ellen. Egy védőoltás a C szerotípus ellen véd, a másik az A és C szerotípusok ellen. A két további védöltás  4 kombinációjú, tehát 4 szerotípus ellen védenek (A, C, W135, Y). Az ötödik a B szerotípus ellen hatásos.

A meningococcus elleni védőoltás nem kötelező, így a beteg saját maga fedezi az oltással kapcsolatban fellépő költségeket. A vedőoltás élettelen. A C szerotípus elleni vedőoltás már az első életévben is beadható. Meningococcus infekció ellen beolthatunk gyermekeket, tinédzsereket és felnőtteket is egyaránt, egyetlen adag vedőoltással.

Kommentárok