Az ízületi gyulladást a szaknyelv többnyire artritiszként emlegeti. Ez a rendkívül kellemetlen megbetegedés kialakulhat az egészen fiatal korosztálytól kezdve az idősekben egyaránt. Ismerünk átmeneti artritiszt, amikor a tünetek pár hét, illetve pár hónap leforgása alatt enyhülnek vagy teljesen eltűnnek. Létezik azonban állandósult ízületi gyulladás is, mely akár egész életünk során végigkísérhet bennünket.

Miért alakul ki az ízületi gyulladás?

Mik az artritisz legjellemzőbb tünetei?

Miben különbözik az akut és a krónikus ízületi gyulladás?

Mi a teendő térdízület gyulladás esetén?

Miért alakul ki ízületi gyulladás?

Idősebb korban az ízületi gyulladás leggyakoribb oka rendszerint az artrózis, vagyis az elhasználódásból adódó kopás.

Egészséges ízületek esetén az ízületet alkotó csontrészeket sértetlen porcrész (ízületi porc) borítja. Az ízületi porc fő feladata, hogy tompítsa a beérkező nagyobb energiájú ütközéseket és ezáltal megvédje csontjainkat a kopástól, illetve egyéb károsodásoktól. Túlzott igénybevétel esetén (melyet nagymértékben fokozhat a páciens túlsúlya) azonban az említett porc sokkal gyorsabban elvékonyodik és degenerálódik. Sőt mi több, megfelelő kezelés híján idővel az alatta elhelyezkedő csontrész is tönkre megy majd.

Az efféle degenerációs folyamatokra testünk rendszerint gyulladással válaszol. Ez tulajdonképpen egy pozitív válaszreakció, melynek elsődleges célja az érintett porc- és csontrészek regenerálása. Elsőként tehát a sérülés jelenik meg, majd utána alakul ki a gyulladás.

Az ízületek gyulladását azonban különféle mikroorganizmusok is kiválthatják. Például egyes ízület-, illetve csontoperációkután. Előfordulhatnak baktérium okozta gyulladások kettes típusú cukorbetegségben szenvedő pácienseknél is, akiknél a fertőzés előidézi a cukorbeteg láb kialakulását. A fertőzés sok esetben akár a véráram útján is elérheti testünk távolabbi ízületeit is.

Meg kell említenünk a különféle autoimmun ízületi gyulladásokat is, melyek alapmechanizmusa, hogy a test a saját sejtjeit és szöveteit támadja meg. Ennek hátterében általában az áll, hogy szervezetünk saját szöveteit idegennek titulálja és megpróbálja mielőbb eltávolítani azokat. Mivel a betegség kialakulásában rengeteg egyéb faktor is szerepet játszik, megtörténhet, hogy a valódi okot még a részletes kivizsgálások után sem sikerül felfednünk.

Ízületi gyulladás a gyermekeknél

Gyermekek, illetve fiatal felnőttek esetén a kínzó ízületi gyulladást leggyakrabban a fent említett autoimmun reakciók okozzák. Ilyen esetben az adott páciens immunrendszere eltérően működik – mondhatni hiperaktív. A test rendszerint idegennek titulálja saját sejtjeit és szöveteit, melyek ellen rövid időn belül agresszív támadást indít.

Ebben az esetben elsőként a gyulladás jelentkezik, majd kis idővel később megjelenik a degeneráció is (melyet az említett gyulladás okoz). Erre a megbetegedési formára konkrét példa a reumatoid artritisz (RA).

Az artritisz legjellemzőbb tünetei – akut és krónikus gyulladás

Az ízületi gyulladásoknak rendkívül sokféle kiváltó oka lehet. Az életminőség megőrzése szempontjából különösen fontos tisztáznunk, hogy a kialakult gyulladás heveny vagy idült formában van-e jelen.

Heveny artritisz esetén feltételezhetjük, hogy megfelelő kezelési mód segítségével (néha akár anélkül is) a gyulladás alábbhagy.

Sajnálatosan módon az idült ízületgyulladás jellemzően hosszú évekig, sokszor akár élete végéig is kínozhatja az érintett beteget. A fájdalom lehet állandó jellegű vagy a gyulladás váltakozhat az enyhébb, illetve tünetmentes időszakokkal is. Az idült gyulladás által okozott károsodás azonban általában sajnos visszafordíthatatlan.

Az ízületgyulladás leggyakrabban előforduló tünetei:

• ízületi fájdalmak,
• duzzanat kialakulása az érintett területen,
• melegségérzet a gyulladt ízület környékén,
• az érintett terület kipirosodása,
• mozgáskorlátozottság és merevség az adott ízületben.

Megjelenhetnek akár ún. egész testet érintő tünetek is – hőemelkedés vagy láz, gyengeség, fáradtság, étvágytalanság, illetve fogyás.

Nem feltétel, hogy az összes említett tünet jelen legyen. Általában a fájdalom, valamint az érintett ízület területén jelentkező duzzanat jelentkezik elsőként. A tünetek kombinációja nagymértékben az artritiszt kiváltó konkrét októl függ, valamint a páciens alap egészségügyi állapotától is.

Az artritisz jellemző tünetei mögött azonban nem minden esetben áll ízületi gyulladás. Előfordulhat például, hogy a könyök környéki fájdalom hátterében nem feltétlenül könyökízületi gyulladás áll. Sok esetben a tüneteket akár egy begyulladt ínszalag is okozhatja. Ezt a jelenséget ínszalaggyulladásnak, szaknyelven pedig tendinitisznek nevezzük.

Az efféle megbetegedést a köznyelv gyakran golfkönyöknek vagy teniszkönyöknek is nevezi – mindezt aszerint, hogy a gyulladás pontosan melyik ínszalagot érinti. Az említett ínszalagokon kívül, természetesen minden ízület közvetlen környezetében találhatók különféle lágyszövetek is, melyek gyulladása esetén a fájdalmat szintén az adott ízületben érezzük. Emiatt az önvizsgálattal általában nem jutunk közelebb a diagnózis megállapításához. Orvosi ellátás szükséges!

Az ízületi gyulladás akár számtalan szisztémás, az egész szervezetet érintő megbetegedés tünete is lehet. Ide tartozik többek között a reumatoid artritisz, az artrózis, a pikkelysömörrel járó ízületi gyulladás (arthritis psoriatica), a köszvény, a szeptikus artritisz, valamint a szinoviális-hártya posztinfekciós gyulladása is.

Mely ízületek gyulladnak be leggyakrabban?

A reumatoid artritisz leggyakrabban a kéz ízületeit támadja meg – konkrétan a kézfej, valamint az ujjak apró ízületei gyulladnak be.

Nagyobb ízületek (pl. térdízület) gyulladása általában a betegség súlyosabb lefolyásáról árulkodik. A reumatoid artritisz azonban abban az esetben is a nagyobb ízületeket támadja meg, ha a betegség csupán időskorban jelentkezett először.

Artrózis (ízületelhasználódás) esetén rendszerint azok az ízületek érintettek, melyek testsúlyunk cipelésében a legnagyobb mértékben kiveszik a részüket. Ide tartozik elsősorban a csípőízület, a térdízület, valamint a boka, a lábfej és a lábujjak apró ízületei is. Mivel ezek az ízületek nap mint nap cipelik a páciens teljes súlyát, folyamatos a kopás és elhasználódás.

Magas húgysavszinttel (köszvény) küzdő páciensek esetén a gyulladás és duzzanat leginkább a nagylábujjak ízületeit érinti. Rendszerint itt rakódnak le a húgysavból kicsapódó kristályok, melyre testünk lokális gyulladással reagál. A nagylábujj ízületein kívül természetesen egyéb apró ízületek is begyulladhatnak.

A különféle fertőzések után kialakult szinovitisz (posztinfekciós reaktív artritisz) leggyakrabban a medence és az ágyéki (szakrális) gerinc környéki ízületek gyulladásával jelenik meg. Érintett lehet még a térd, illetve ritkábban a boka és lábfej ízületei is. A megbetegedés feltételezett kiváltó oka az immunrendszer megkésett reakciója egyes virális- vagy bakteriális fertőzésre – pl. chlamydiák vagy gonorrhoea (kankó).

Ízületi gyulladás – diagnosztika

A pontos diagnózis felállításához nagyon fontos, hogy a lehető legrövidebb időn belül meghatározzák, mely konkrét ízületet vagy ízületcsoportokat érinti a gyulladás. Szinte minden megbetegedésnek megvan a „legkedveltebb” ízülete vagy ízületcsoportja, amely környékén a leggyakrabban jelentkezik. Az érintett ízületek azonosítása jelentős mértékben megkönnyíti a lehetséges diagnózisok közötti választást.

Kiváltó okból temérdek létezik. A végső diagnózis felállításában felettébb fontos szerepet játszik a helyesen és aprólékosan összeállított anamnézis. A szakorvost leginkább a következő információk fogják érdekelni:

• mikor alakultak ki az ízületi fájdalmak,
• mely ízületet vagy ízületcsoportokat érinti a gyulladás,
• milyen hosszan tartanak a tünetek,
• mihez köthető a fájdalom,
• mi vált ki megkönnyebbülést,
• mennyire korlátozza Önt a fájdalom a hétköznapi életben,
• felébreszti-e a fájdalom éjjelenként,
• jelentkezik-e az Ön esetében reggeli izommerevség,
• milyen egyéb megbetegedésekkel küzd,
• milyen gyógyszereket szed,
• átvészelt-e a közelmúltban valamilyen fertőzést (ha igen, akkor milyen típusú fertőzésről volt szó),
• a vérszerinti rokonai küzdenek-e valamilyen krónikus gyulladással jellemezhető betegséggel,
• egyéb, a betegséget illető fontos információk.

Egy jól összeállított anamnézis már önmagában is fél sikernek tudható be a megfelelő diagnózis felállítása szempontjából. Elindítja a szakorvost egy konkrét megbetegedés irányába, melyet majd a megfelelő kivizsgálások elvégzésével alátámaszthat vagy megcáfolhat. Fontos, hogy a szakorvos megfelelő figyelmet fordítson az esetleges szisztémás tünetek jelenlétére is.

Ha Önt például könyökízület-gyulladás kínozza, az orvos pontosan tudja, mely pontokra kell nyomást gyakorolnia annak érdekében, hogy igazolja a teniszkönyök (golfkönyök) jelenlétét, melyet rendszerint íngyulladás idéz elő.

Fenti tünetek esetén javasolt felkeresni a háziorvost, aki az alap fizikális és laboratóriumi vizsgálatok után valószínűsíteni tudja a problémát és szükség szerint a megfelelő szakemberhez (reumatológus, ortopédus, neurológus) tudja a pácienst irányítani. A szakorvos a további célzott laboratóriumi vizsgálatokat kérhet, amivel pontosítani tudja a diagnózist.

A pontos diagnózis felállítása érdekében valószínű, hogy a vérvizsgálatot mellett a szakorvos képalkotó vizsgálatokat is fog kérni. Pl.:

• Röntgen vizsgálat,
• ízületek ultrahangos vizsgálata (főleg gyerekeknél),
• MRI (mágneses rezonancia) vizsgálat,
• CT vizsgálat.

Szerencsére a fent említett vizsgálatok közül egyik sem fájdalmas vagy kellemetlen.

Röntgen vizsgálattal elsősorban a csontok állapotát, elváltozásait tudjuk vizsgálni és nyomon követni a betegség során.

Ultrahanggal a lágyrészeket, az ízületi tömlőket szalagokat, izmokat lehet könnyen vizsgálni.

Az MRI vizsgálat jeleníti meg a legtökéletesebben az ízület további struktúráit – inakat, ínszalagokat, porcrészeket.

A nagyízületeket érintő gyulladás esetén, amely legtöbbször ízületi folyadék felhalmozódással jár, szükség lehet ízületi punkcióra. Annak ellenére, hogy ez az eljárás nem túl népszerű és kellemes, szinte mindig segít a tünetek enyhítésében és a páciens utána megkönnyebbül. A szakorvos leszívja az ízületben felgyülemlett felesleges folyadékot, mely nagymértékben akadályozza a pácienst a mozgásban. Az eltávolított folyadékot laboratóriumi vizsgálatra lehet küldeni és az eredmények alapján ki lehet választani a legmegfelelőbb kezelési módot.

Ízületi gyulladás – a megfelelő gyógymód minden esetben a gyulladás kiváltó okától függ

Amennyiben az ízületi gyulladás kiváltó oka bakteriális fertőzés, a heveny tüneteket (szeptikus artritisz esetén) antibiotikumokkal kezeljük.

Ha az eltávolított folyadék nem tartalmaz mikroorganizmusokat, a betegség kezelésére másféle gyógyszereket választ ki az orvos.

Posztinfekciós reaktív artritisz esetén nincs szükség az antibiotikumos kezelésre. Ilyenkor ugyanis a degeneratív változások oka nem infekció, hanem az utólagos immunreakció, amit testünk válaszként ad a fertőzés jelenlétére. Ilyen esetben a legmegfelelőbb választás a különféle gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása. Nem ritka azonban az sem, hogy a gyulladás kezelés nélkül alábbhagy.

Az idült ízületi gyulladás kezelése mindig nagy kihívás az orvosok és az érintett páciens számára is. A konkrét gyógymód ismét a kiváltó októl függ. Másképp kezeljük a vérben felgyülemlett magas húgysavszintet, a reumatoid artritiszt, a pikkelysömör által előidézett artritiszt, valamint az artrózist is.

A krónikus gyulladást leggyakrabban nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel kezelik. Ezek hosszútávú használata azonban gyakran gyomorproblémákhoz vezethet. Sőt, egyes esetekben ezen gyógyszerek alkalmazása egyértelműen kontraindikált. Például nagyon vatosan kell eljárni véralvadás gátló gyógyszereket szedő betegek esetén.

Reumatoid artritisz esetén a betegség aktivitásának visszaszorítása érdekében, a szakorvos több speciális gyógyszert is felírhat. Súlyos lefolyású megbetegedés esetén nem ritka a különféle biológiai gyógymódok alkalmazása sem.

Magas húgysavszint esetén rendkívül fontos, hogy a páciens betartsa a diétát! E mellett gyógyszeres kezeléssel is csökkenteni lehet a keringő húgysav mennyiségét.

Ez az oka annak, hogy részletes anamnézis és alapos kivizsgálás nélkül egyetlen orvos sem tud gyógyszert ajánlani térd-, illetve egyéb akut ízületi gyulladására. Első lépésként a háziorvosnak, majd szükség esetén a szakorvosnak fel kell állítania a diagnózist, csak ezután kezdheti meg a gyógyszeres kezelést.

Diagnózis felállítása nélkül nem javasolt tüneti öngyógyításba kezdeni gyulladáscsökkentő szerekkel. Ezek használata előtt feltétlen konzultálni kell a háziorvossal, gyógyszerésszel. Az efféle gyógyszerek nem megfelelő használata (túladagolása, hosszú távú használata, stb.) ugyanis nem csupán további komplikációkhoz vezethet, de egyes esetekben kifejezetten kontraindikált.

Mit tehetünk az egészséges ízületek megőrzése érdekében?  

• Ízületeinknek elsősorban megfelelő mennyiségű és minőségű mozgásra van szüksége! Mozgás közben ugyanis lényegesen javul a csontok és az ízületek vérellátása – ezáltal természetesen a különféle vitaminok és ásványi anyagok beépülése is. Válasszon olyan mozgásformát, amely közben ízületei nem fognak „szenvedni”! Felmérések szerint a legkíméletesebb, de egyben egyik leghatékonyabb sport az úszás, valamint a kerékpározás!
• Ne erőltesse túl izmait, ízületeit! Fontos tudatosítanunk, hogy ez gyakran többet árt, mint használ! Fordítsunk fokozott figyelmet a táplálkozásra és ezáltal az egészséges testsúly megtartására is!
• Fontos, hogy változatos ételek fogyasztásával bebiztosítsuk ízületeink számára a szükséges tápanyagbevitelt. Ne habzsoljunk, étkezzünk tudatosan, együnk többször keveset! Bármilyen ételt megkóstolhatunk, a lényeg csupán annyi, hogy egyszerre csak egy keveset együnk belőle. A mennyiben orvosa speciális diétát állított fel Önnek, tartsa azt be!
• Ne spóroljon a lábbeli minőségén és kényelmén! A lúdtalp és a vele járó helytelenül berögzült lépési technikák sajnos nagyon sok kellemetlenséget okozhat az alsó végtag szinte összes ízületének (boka, térdízület, medence).
• Ügyeljünk a helyes testtartásra és erősítsük hátizmainkat különféle speciális tornagyakorlatokkal! Amennyiben nem tudja, hogyan is kezdjen hozzá hátizmai erősítéséhez, keressen fel egy fizioterápiás szakembert!

A szakmai áttekintést a Szlovák körzeti orvosok társulásának tagja, MUDr. Adriana Šimková, PhD. belgyógyász felnőtt körzeti orvos végezte.

Az alábbi cikk csupán informatív jellegű. Nem helyettesíti az orvosi kivizsgálást vagy konzultációt! A páciensek tüneteinek elbírálása minden esetben individuálisan, egyéb betegségeik, illetve a már zajló kezelések figyelembevételével történik!    

Források:
https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/arthritis/symptoms-causes/syc-20350772