Ahogyan egy korábbi cikkünkben is foglalkoztunk, a gyermekek immunrendszerének fejlődése miatt kiemelt szerepet kap az anyatej és a szoptatás. Az ebben az időszakában alkalmazott gyógyszerek többsége azonban az anyatej segítségével könnyedén átjuthat gyermekünk szervezetébe is. A kérdés csupán az, hogy milyen koncentrációban.
A gyermeküket szoptató édesanyák természetesen igényt tarthatnak ezen gyógyszeres kezelés megváltoztatására, illetve arra is, hogy orvosuk írásban is feltüntetett indokkal igazolja, ha a terápia ideje alatt a szoptatás megszakítására van szükség.
A kismamák által is veszélytelenül alkalmazható gyógyszer megtalálása manapság már nem szabad hogy problémát jelentsen. A megfelelő terápia kiválasztása előtt azonban előnyösebb, ha több szakorvossal is konzultálunk. Bonyolultabb esetekben akár egy klinikai farmakológus véleményét is kikérhetjük. A szakképzett gyógyszerészek képesek ugyanis a lehető legpontosabban megítélni, hogy az adott készítmény hány százaléka jut át az anyatejbe, illetve azt is, hogy ez a gyógyszerkoncentráció hogyan hat az újszülött szervezetére.
Szoptatós anyukák által is alkalmazható antibiotikumok
A szoptatás ideje alatt előírt antibiotikumos kezelés veszélyességének mértéke a gyógyszer típusától és az adagok nagyságától függ. Ezen terápiák leggyakoribb mellékhatásai közé tartozik kisbabánk szenzibilizációja (érzékennyé válása), valamint az újszülött természetes bélflórájának károsodása is.
Az anyatejjel való táplálás folytatása a gyógyszeres kezelés után támogatja az antibiotikumok által károsított bélflóra helyreállítását.
Mely antibiotikumokat ajánlják szakorvosaink
A penicillin alapú készítmények csupán nagyon kis mennyiségben jutnak át az anyatejbe. Egyes esetekben viszont kiválthatnak szenzibilizációt, allergiás reakciót és károsíthatják gyermekünk bélflóráját is. Mivel ez a rizikófaktor nem túl jelentős, a penicillin alapú antibiotikumok használata a szoptatás ideje alatt megengedett.
A cefalosporinok csoportjába tartozó készítmények anyatejbe jutása szintén alacsony. A legbiztonságosabb, ha ezen gyógyszerek első vagy második generációját alkalmazzuk. A harmadik generációs cefalosporinok szedése bizonyos esetekben előidézheti a csecsemők bélflórájának eradikációját. Fontos, hogy az antibiotikum-terápia alatt figyeljük gyermekünk válaszreakcióit! Ha soor oris (szájpenész), hasmenés, illetve bőrkiütés jelenlétét tapasztaljuk, a megkezdett kezelést azonnal félbe kell szakítanunk!
Az aminoglikozidok csoportjába tartozó antibiotikumok rossz emésztőrendszeri felszívódásuknak köszönhetően az újszülöttekre csupán minimális rizikót jelentenek. Ennek ellenére ajánlott azon jelek figyelemmel követése, melyek a bélflóra károsodására utalnak.
A makrolidek csoportjába tartozó gyógyszerekre jellemző, hogy az anyuka vérében található koncentráció kevesebb, mint 2 %-a kerül be az anyatejbe. Ez a mennyiség kisebb, mint a csecsemők és újszülöttek számára előírt általános gyógyszeradag. Gyógyszerek, melyek eritromicin hatóanyag tartalmúak, lehetséges mellékhatásokat válthatnak elő (hányingert és hányást is), ezért a gyakorlatban az eféle gyógyszereket már nem nagyon használják.
A sulfonamidok alkalmazása az újszülöttkori sárgaságban szenvedő csecsemőket tápláló kismamák számára nem ajánlott. A metronidazol nevű gyógyszer koncentrációja az anyatejben és az anyuka vérében azonos. A csecsemők szervezetébe jutó magas antibiotikum-adag, valamint karcinogén hatása miatt ezen készítmény használata nem ajánlott.
Gyógyszerek, melyek használata a szoptatási időszakban is biztonságos
Ebbe a csoportba sorolható az acetilszalicilsav hatóanyagú keszítmények, nem túl hosszú ideig tartó, kis adagokban történő alkalmazása. Ezenkívül egyes antiepileptikum, nem szteroid tartalmú gyulladáscsökkentők, magas vérnyomás elleni gyógyszerek, a warfarin hatóanyagú gyógyszerek, illetve egyes antidepresszánsok is. Az alkohol, nikotin és koffein azonban jelentős mennyiségben átjut az újszülött szervezetébe, vagyis a szoptatási időszak alatt ezen szerek fogyasztását lényegesen le kell redukálnunk! Fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a különféle nyugtatók és altatók, valamint a kinin és egyes antibiotikumok használatára is!
Az, hogy az adott gyógyszer milyen módon és mértékben hat a gyermek szervezetére, függ a gyermek életkorától, egészségi állapotától, érettségétől, táplálásától, illetve attól is, hogy az anyuka mennyi idővel a szoptatás előtt vette be az említett gyógyszert. Az alap előírás a következő:
- Biztonságosnak azok a gyógyszerek tudhatók be, melyek koncentrációja a vérplazmában, s ezáltal az anyatejben is nagyon alacsony vagy elhanyagolható. Ide tartoznak a különféle lokálisan alkalmazható krémek (antibiotikumos, antimikotikus és szteroidos kenőcsök), valamint a helyi érzéstelenítés egyes típusai is (szemcseppek, inhalációs készítmények és a fogorvosi rendelőkben alkalmazott injekciók).
- Szoptatás esetén csupán olyan gyógyszerek használata jöhet szóba, melyek a gyomron és a bélrendszeren át nem képesek felszívódni.
- Fontos, hogy ezen készítmények erős kötést alkossanak a vérplazmában található fehérjékkel.
- Ügyelnünk kell arra is, hogy a választott gyógyszer ne oldódjon zsírban!
- Az alkalmazott gyógyszer mindenképp magas moláris tömegű kell hogy legyen!
Anya és gyermek is biztonságban
Minden esetben, ha egy kismamának gyógyszert kell szednie, fontos az egyéni mérlegelés, a lehetséges előnyök és kockázat felmérése. Adott esetben akut megbetegedéseknél szükség lehet a szoptatás néhány napos felfüggesztésére az anya egészsége érdekében. Krónikus betegségeknél szükséges azoknak a gyógyszerhatóanyagoknak a kiválasztása, melyek szoptatás alatt biztonságosak a gyermekre nézve is.
A szülés utáni rettegett diagnózis: bakteriális emlőgyulladás
Szúró, feszítő érzés, a mell kivörösödése és meleg tapintata, valamint láz és hidegrázás. Ezek a masztitisz nevű gyulladásos megbetegedés legjellemzőbb tünetei, mely esetén a fertőzést kiváltó baktériumok leggyakrabban a mell bőrének apró, szinte láthatatlan sérülésein keresztül, időnként pedig az édesanya mellbimbójának jól látható repedésein át jutnak be szervezetünkbe. A fertőzés sajnos nem csak az édesanyákat, de súlyos esetekben akár az általuk táplált gyermekeket is érintheti. Ilyenkor a kezelés bonyolult, sokszor rendkívül hosszadalmas is lehet. Amíg a gyulladás nem túl nagy, valamint az anyatej nem tartalmaz semmilyen gennyes váladékot, újszülött gyermekünket nyugodtan tápláljuk emlőn keresztül, hiszen a szoptatás jelentős mértékben felgyorsítja az érintett területek gyógyulási folyamatát. A tej túlzott felhalmozódása viszont támogatja a gyulladás továbbterjedését.
A masztitisz minden esetben ágynyugalmat, fokozott folyadékfogyasztást, láz– és fájdalomcsillapítók alkalmazását, valamint sok esetben antibiotikum-terápiát is igényel.
A bűnös baktérium
A bakteriális emlőgyulladás kiváltója leggyakrabban a Staphylococcus spp. néven ismert patogén mikroorganizmus (baktérium). A terápiában többféle antibakteriális készítményt is alkalmazhatunk, a választás viszont leggyakrabban a penicillinek csoportjába tartozó amoxicillin néven ismert széles spektrumú baktericid antibiotikum, valamint a klavulonsav káliumsóinak kombinációja, melyet a béta-laktamáz enzim hatékony inhibítoraként tartunk számon. A gyártó által feltüntetett adatok alapján ezt a gyógyszert bármely szoptató anyuka gond nélkül használhatja, mivel az újszülött fejlődésére egyáltalán nincs hatással.
Az amoxicillin/klavulánsav készítmény gyógyszerallergia és az antibiotikummal szemben kialakult szenzibilizáció esetén nem alkalmazható. Ennek oka, hogy az anyatej nyomelemekben tartalmazhatja az említett gyógyszert. Fontos, hogy az adott antibiotikumos kezelésről a gyermekorvost is informáljuk!
Ha a páciens nem allergiás, akár cefalosporin hatóanyagú készítményt is szedhet. Ez az antibiotikumfajta is csupán minimális mennyiségben jut be az anyatejbe, ezáltal biztonságosan alkalmazható. Javasolt az antibiotikum-terápia mielőbbi megkezdése (48 óra), valamint ennek 7-10 napig tartó folytatása is (javulás észlelése esetén is). Erre a nagyjából másfél hetes gyógyszeres kezelésre azért van szükség, hogy elkerüljük az említett betegség kiújulását, illetve a helyi gennyes kelések kialakulását. Ha azonban a páciens állapota a gyógyszeres kezelés harmadik napjáig sem javul, ajánlott a háziorvossal (ginekológussal) való konzultáció egy másfajta terápia megkezdéséről.
Az emlőgyulladás megelőzése
Az emlőgyulladás leghatásosabban a hosszabb ideig tartó szoptatással előzhető meg. Fontos odafigyelnünk arra, hogy ha melleink már feszülnek a tejtől, ne húzzuk az időt, hanem kezdjük el a szoptatást! Ne változtassunk a táplálás gyakoriságán és hosszán, a keletkezett sérüléseket pedig azonnal lássuk el!
A kismamák feladata, hogy már a szülés előtt készítsék fel mellbimbóikat a szoptatásra. Ezt időnként lágy körkörös simogatással, húzogatással, illetve dörzsöléssel érhetik el. Az itt található bőr ezáltal lényegesen megerősödik, a mellbimbók pedig megnagyobbodnak, alkalmassá válnak az újszülött táplálására. A nagyobb mellbimbókat ugyanis gyermekünk sokkal könnyebben szájába tudja venni, a bőr megerősödése pedig a sérülések megelőzése miatt jelentős, hiszen ezek legtöbbször olyan fájdalommal is járhatnak, melyek ellehetetlenítik a szoptatást és visszaszorítják a tej termelődését is. A megelőzésben segíthet, ha nem hordunk szűk ruhákat, a tejfoltos ruhadarabokat rövid időn belül átcseréljük, napközben is lezuhanyozunk, sokat pihenünk, illetve ha nem alszunk melltartóban, sem pedig a hasunkon fekve.
Az adott fertőzésen való átesés után fontos, hogy megerősítsük immunrendszerünket, és odafigyeljünk a táplálkozási szokásainkra is. A hideg borogatás enyhíti a fájdalomérzetet, a meleg borogatás pedig javítja a vér áramlását az érintett területen.
Természetes enyhülést keresve
Megkönnyebbülést nyújthat az anyatej mesterséges kifejése, valamint az is, ha a gyulladás kialakulása ellenére is folytatjuk a szoptatást. A mellbimbók védelmére, a bőr regenerálására használjunk erre alkalmas kenőcsöket. Ha gyermekünk még nem képes kiszívni a melleinkben felgyülemlett összes tejet, akkor a bent maradt mennyiséget mesterséges módon kell kipréselnünk. Ezt kezeink, illetve egy speciális fejőgép segítségével tehetjük meg.
Masztitisz esetén ajánlott a szoptatást az érintett emlőből kezdeni, majd folytatni a másik oldalon. Fontos, hogy a szoptatás ideje alatt igyekezzünk kizárni a stresszt és biztosítani a lehető legnyugodtabb körülményeket kisbabánk számára! Tudatosítanunk kell azt a tényt is, hogy az anyatejjel táplált újszülöttek immunrendszere sokkal erősebb. Ezáltal ezek a gyerekek jóval ritkábban betegszenek meg, betegség esetén pedig sokkal könnyebben és rövidebb idő alatt gyógyulnak meg.
Érdeklődjön a CRP-vizsgálatról orvosánál és kerülje el az antibiotikumok felesleges használatát.
A CRP-vizsgálat meghatározási módszere érzékeny és pontos. A vizsgálat egyszerű és az eredmény perceken belül az orvosa rendelkezésére áll.
A CRP-vizsgálat előnye abban rejlik, hogy képes megkülönböztetni a bakteriális vagy vírusos fertőzést és segít eldönteni az antibiotikum szedésének szükségességét. Az antibiotikumos kezelés hatékonyságának értékelésére is szolgál.
Kommentárok