Összes Prevenció

Az is jó orvos, amelyik nem ír elő antibiotikumot

A vírusos megbetegedések többségénél a paciensek antibiotikumot kérnek. Viszont ezek a gyógyszerek csak a bakteriális eredetű fertőzések ellen hatnak! Mi a helyzet a rendelőkben?

Doktornő, antibiotikumra van szükségem!

A körzeti orvosok hosszú évek során szerzett tapasztalatai azt tanúsítják, hogy „sok beteg még csak meg sem várja a diagnózist, már azzal lép be a rendelőbe, hogy neki antibiotikumra van szüksége”.

A legúti szervek megbetegedéseivel érkező betegek többsége (olyankor is, mikor vírusos megbetegedés a nehézségei oka) vényre kapható antibiotikummal szeretne távozni. Nyomást gyakorolnak az orvosaikra, hogy ők azt nekik felírják.

Ahhoz, hogy hozzájussanak a fentiekben említett antibiotikumokhoz, sok beteg akár különféle taktikákat is a latba vet. „Többször is negatívan tapasztaltam, hogy a betegek a rendelőórák után érkeztek az orvosi ügyeletre az antibiotikumok miatt.

Másnap konzultáltam az adott betegeket a körzeti orvosaikkal, akik megerősítették, hogy a beteg korábban aznap őket is felkereste és csak egy enyhe nátha tüneteit produkálta- tehát a háttérben vírusos megbetegedések álltak, amelyek egy napja kezdődtek.

Amikor azonban hozzám jött az ügyeletre, akkor már azt állította, hogy már egy hete köhög és úgy színezte ki a betegsége körülményeit, hogy felírjam neki az érintett antibiotikumot” –  meséli Varannó városából Stanislav Semjan körzeti orvos.

Dr. Adriana Šimková Bazinból nem szeretne minden pácienst egy kalap alá venni: „Természetesen vannak nagyon fegyelmezett betegeim is és a többségük hallgat a döntéseimre és tanácsaimra. Ha nem írok elő nekik antibiotikumot, akkor a döntésemet tiszteletben tartják. A másik oldalról azonban a betegek egy része előnyben részesíti az antibiotikumok szedését”.

Antibiotikumok – csak akkor, amikor igazán szükségesek!

A legtöbb antibiotikumot a felső légutak megbetegedései miatt írják fel. El kell mondanunk, hogy a légzőszervi megbetegedések elleni küzdelemben nagyon hasznos gyógyszerek, ám nem hatnak mindegyik esetben egyaránt.

A légúti megbetegedések 80%-a vírusos eredetű, tehát vírusos megbetegedések a problémák okai. Csupán 20%-át okozzák baktériumok, amelyekre az antibiotikumok is hatásosak. Ezért nem kellene automatikusan azt várnunk az orvosainktól, hogy még az olyan megbetegedéseinkre is antibiotikumot írjanak fel, amelyekre azok nem hatnak.

Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, amelyek megakadályozzák a baktériumok növekedését vagy megölik azokat és így „gyógyítják” a fertőzéseket. Olyan gyógyszerekről van szó, amelyek kifejezetten a baktériumok által kiváltott fertőzésekre hatásosak, a vírusos megbetegedések esetében nem hatnak.

antibiotikum-rezisztencia

Rezisztens baktériumok 

Az antibiotikumokról szóló felvilágosító kampányok már sokkal effektívebben terjednek, így hasznos információkhoz jutunk. Az antibiotikumokra rezisztens baktériumok száma is óva int, hogy ezek az életmentő gyógyszerek az elkövetkezendő pár év során elveszíthetik hatékonyságukat.

Az emberi gondolkodás gyakran egy ravasz rezisztens baktérium mechanizmusához hasonlítható. Míg a baktérium az antibiotikumok ellen rezisztens, addig az ember a kézzelfogható bizonyítékokkal, a meggyőző ész érvekkel és az egészséges gondolkodással áll szemben.

„Csaknem egymillió antibiotikumot „szedett be” Szlovákia népessége olyan megbetegedésekre, amelyekre nem is hatnak. Ez a hozzáállás is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt 12 évben a világ fejlett országai közül pont Szlovákiában nőtt meg az antibiotikumokra rezisztens baktériumok száma.” – olvashatjuk az egyik szlovákiai egészségügyi biztosító februári közleményében.

2017-ben 250 ezer antibiotikumot írtak fel az orvosok vírusos megbetegedések tüneteinél, amelyeknek a megalapozottsága erősen megkérdőjelezhető” -állítja Branislav Cehlárik, az egyik egészségügyi biztosító PR menedzsere.

A WHO már nyilvánosságra hozta a 12 legveszélyesebb baktérium típust. Ezeknél rövid időn belül nem biztos, hogy a létező antibiotikumaink hatásosak lesznek. Legfőbb okok közé az antibiotikumok esztelen, felesleges szedése főleg vírusos eredetű megbetegedéseknél, mint például a nátha és a megfázás.

Vírusokra az antibiotikumok egyszerűen nem hatnak. Ha feleslegesen szedjük be őket a baktériumok rezisztenssé válását gyorsítjuk fel.

Antibiotikumokkal szembeni rezisztencia

Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia azt jelenti, hogy az adott baktérium képes ellenállni egy vagy több antibiotikum hatásának. Olyan gyógyszereknek áll tehát ellen, amelyek megállítják a növekedését vagy megölik magát a baktériumot.

A rezisztencia növekedése komoly probléma. Veszélyezteti a közegészséget és az egyének egészségét nem csak Európában, de az egész világon. Az ECDC 2009-es felmérése alapján csak Európában évente 25 000 ember hal meg rezisztens baktériumok által okozott fertőzések miatt.

Hogyan jön létre az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia?

  • Amikor a beteg hamarabb befejezi az ATB (antibiotikum) szedését, mint ahogy azt az orvosa előírta – a gyógyszer nem „érkezik” megölni minden baktériumot, vagy megállítani azok szaporodását. Azok a baktériumok, amelyek „túlélik”, már ellenállóbbak lesznek az adott antibiotikummal szemben.
  • Amikor a beteg lecsökkenti az adagolást (kihagyja az egyes napi adagokat) – a gyógyszernek így nincs elegendő ereje, a baktériumok „túlélik”, tovább szaporodnak és ellenállóbbak lesznek az adott antibiotikummal szemben.
  • Amikor a beteg antibiotikumot szed, holott nincs rá oka – minden emberi szervezetben találhatunk baktériumokat, amelyek nem jelentenek veszélyt számunkra, amíg el nem szaporodnak. Ha a beteg feleslegesen szed antibiotikumokat, akkor „segíti”, hogy ezek a baktériumok ellenállóbbá váljanak. A vírusos megbetegedések kezelése során használt gyógyszerek is ezt a problémát támogatják.

Miért kérnek a betegek antibiotikumot?

Tudja a helyes választ a kérdésre, miért szeretnék annyira a betegek, hogy a körzeti orvosaik mindenáron antibiotikumot írjanak fel nekik?  Íme a válaszlehetőségek:

  1. Azt hiszik, hamarabb meggyógyulnak majd
  2. Azt akarják, hogy minél hamarabb jobban érezzék maguk és úgy működjenek, mint azelőtt
  3. Azt hiszik, az antibiotikumok csodás, mindenre hatásos gyógyszerek
  4. Kevés információjuk van az antibiotikumokról és azok hatékonyságáról

Dr. Adriana Šimková körzeti doktornő elmondása szerint mindegyik válaszlehetőség „helyes”.

„Doktornő, én már ismerem a szervezetem, múltkor is ugyanez a bajom volt, antibiotikumra van szükségem” – a doktornő szerint ez az egyik leggyakoribb észérve azon betegeknek, akik antibiotikumhoz szeretnének hozzájutni.

„Vagy a beteg ahhoz van szokva, hogy azelőtt mindenre antibiotikumot kapott.” A doktornő tapasztalatai azt mutatják, hogy az antibiotikumokhoz leginkább a páciensek idősebb generációja ragaszkodik, főleg a felső légúti megbetegedéseknél. Ők képesek nyomást gyakorolni orvosaikra, hogy antibiotikumot írjon nekik fel. „Ha magas lázuk van, úgy vélik az azt jelenti, hogy automatikusan antibiotikumot kell kapniuk.”

A betegek fiatalabb generációja azonban már tájékozottabb és jobban informált a témában és sokkal megfontoltabb az antibiotikumokkal. A vírusos megbetegedések esetében tudja, hogy az antibiotikum nem hatékony.

Mennyire vannak „otthon” a mai betegek az antibiotikumok világában?

antibiotikum -rezisztencia- jelentése

A betegek még mindig nem tudják megkülönböztetni a vírusos megbetegedések csoportját és a bakteriális eredetű fertőzéseket. Ami az általánosságot illeti nem jól informáltak. Még a nátha-szezon kellős közepén is vannak betegeim, akik rögtön felkerestek, miután a betegségük felütötte a fejét. Amint hőemelkedést és torokfájást érzékeltek, máris jöttek a rendelőbe.

Nem próbálták meg a tüneteiket klasszikus módon kezelni szervezetünk pihentetésével és a folyadékbevitel növelésével. Mindezt úgy, hogy a nátha tüneteiről, arról, hogy a vírusos megbetegedések tüneteinek kezeléséről állandóan hallani.

Már több éve hangoztatjuk, hogy a beteg maradjon otthon az ágyban. Néhány beteg azonban helytelenül úgy véli, hogy az antibiotikumoknak köszönhetően újra gyorsan formába jönnek és nem kell kimaradniuk a munkából. Az antibiotikumokra „csodaszerekként” tekintenek.

Érdekes, hogy az sem mindegy, a hét milyen napján leszünk „betegek”

Az emberek többsége csütörtökön vagy pénteken keresi fel orvosukat azzal, hogy már két napja betegek. Azt szeretnék, ha antibiotikumot írnának fel nekik, mivel jön a hétvége és ők már szeretnének kigyógyulni. Hogy véletlenül se kelljen az ügyeletre menniük, hogy hétfőn ne kelljen kimaradniuk a munkából, vagy, hogy ne rontsa el a betegség a hétvégéjüket. Az antibiotikumokra a „biztonság kedvéért” van szükségük.

Szlovákiában az antibiotikumok csak vényre kaphatók. Ennek ellenére lehetséges, hogy a betegek anélkül is hozzájussanak ezekhez a gyógyszerekhez?

Igen, méghozzá úgy, hogy beszedik a saját vagy rokonaik régi, el nem fogyasztott antibiotikumait. A gyógyszertárakban nem szabadna megtörténnie, hogy vény nélkül antibiotikumhoz jussanak, főleg nem vírusos megbetegedések tüneteinél.

Hogyan lehet meggyőzni a már „meggyőződött” beteget arról, hogy nincs szüksége antibiotikumra?

Felvilágosítom, hogy a testhőmérséklete a vírusos megbetegedések során, amilyen a nátha is, akár négy napig is tarthat. Azt javaslom neki, feküdjön és igyon sokat. Próbálom megértetni vele, hogy a betegsége antibiotikummal vagy anélkül is ugyanannyi ideig fog tartani, mivel azok csak bakteriális eredetű fertőzéseknél fejtik ki hatásukat.

A CRP vizsgálata ma már elég meggyőző és kézzel fogható bizonyítéka annak, hogy a betegnek van-e szüksége antibiotikumra vagy nem. Ennek a vizsgálatnak a segítségével már könnyebben tudjuk meggyőzni a pácienseinket. Fontos hozzátenni, hogy az orvosok számára a CRP vizsgálat eredménye csak egyike a sok diagnosztikai információ közül.

Sok beteg azt szeretné, ha már antibiotikumot szed, akkor járhasson munkába is. Ha valóban megalapozott is, hogy antibiotikumot szedjünk, miért fontos, hogy amíg antibiotikumot szedünk, ne járjunk munkába?

vírusos-megbetegedésre-ne-szedjen-antibiotikumot

Az antibiotikumok szedése azt jelenti, hogy az illető beteg, s ha ebben az állapotában munkába jár, akkor potenciális fertőzés forrás és megbetegíthet másokat is. Továbbá, ilyenkor az emberi szervezet nem csak a betegség miatt gyenge, de meg kell „birkóznia” a gyógyszerrel is, ezért minden erejére szüksége van a gyógyulás érdekében.

Ha ilyen állapotban munkába járnánk, akkor „túlterhelnénk” a szervezetünk és az negatív egészségügyi következményekkel is járhat. Ilyen esetben mindegy, hogy vírusos vagy bakteriális eredetű-e a fertőzés. Az emberi szervezetnek minden erejére szüksége van a betegség elleni „harchoz”.

Számomra a betegszabadság jó lehetőség arra is, hogy a lejártakor ellenőrizzem, egészségügyi szempontból teljesen kigyógyult-e már a páciensem.

Mi az, amit ma már tudnak a betegek az antibiotikumokról, és mi az, amit tudniuk kéne?

A betegek tudják, hogy az antibiotikumok nagyon hatásos gyógyszerek. Nem tudatosítják azonban, hogy nem mindenre, ilyenek a vírusos megbetegedések esetei is.

Nem veszik figyelembe az antibiotikumok szedésénék esetleges mellékhatásait. Ha már voltak is az antibiotikumok szedése után nem kívánt mellékhatásaik, mintha csak a jóra emlékeznének.

Annak ellenére, hogy elmagyarázom nekik, hogy vírusos megbetegédes során nincs szükségük antibiotikumra, még szinte követelik azok felírását, az esetleges mellékhatásoktól függetlenül.

Miért nem csak az a jó orvos, aki felírja az antibiotikumokat, de az is, amelyik – ha nem szükséges – nem írja azokat elő?

Már csaknem mantraként hangzik, de az antibiotikumok csak bakteriális eredetű fertőzésekre hatnak. Még ha szükséges is antibiotikumot szednünk, nem csak a „rossz” baktériumokat ölik meg, de a „jókat” is. Ha vírusos fertőzéseknél írjuk elő őket, akkor lényegében csak a „jó” baktériumokat tesszük el láb alól – az emésztőrendszerünkből – amelyek fontos szerepet töltenek be az immunrendszerünk működésében is.

Ennek következményei a hasmenés, az emésztőrendszeri problémák, akár a bélgyulladás is. A bakteriális eredetű fertőzések esetén az antibiotikumokon kívül nincs más mód a kezelésükre. Ebben az esetben, hibát követnénk el, ha nem szednék őket. Ezért fontos, hogy antibiotikumok szedése esetén probiotikumokat is szedjünk.

A következő dolog, amit a laikus betegek nem vesznek komolyan, az az antibiotikum-rezisztencia. Az antibiotikumok felesleges szedése miatt alakul ki. Az jelenti,  hogy ha a későbbiekben valóban szükség lenne az antibiotikumokra, akkor azok nem lesznek hatékonyak a rezisztens baktériumtörzsekre.

A legegyszerűbb válasz tehát a kérdésre – az az orvos, amelyik nem ír elő antibiotikumot akkor, amikor nincs rá szükség, akár a vírusos megbetegedések csoportjánál, azért jó orvos, mert védi a betegét az esetleges mellékhatásoktól. Természetesen megelőzi az antibiotikum-rezisztencia kialakulását is.

antibiotikum - rezisztencia-kialakulása

Mit gondolnak minderről a betegek és az orvosok?

A 2015-ös felmérés alapján, amelyben 385 megkérdezett beteg és orvos válaszolt a kérdéseinkre, az alábbi válaszokat kaptuk a betegeknek feltett kérdésekből:

Ha légúti megbetegedés tüneteivel keresi fel orvosát és az nem ír elő önnek antibiotikumot, milyen a reakciója?

  • 92,5% – bízom az orvosom döntésében, amit a legjobb szakmai tudása alapján hozott
  • 4,4% – megpróbálom meggyőzni az orvosom, hogy mégis írjon nekem elő antibiotikumot
  • 3,1% – megpróbálok más módon antibiotikumot szerezni, például otthonról, ismerősöktől, vagy a patikából (hátha eladják „feketén”)

Milyen információkkal rendelkezik az antibiotikum-rezisztenciáról?

  • 47% – jómagam is aktívan próbálok új információkat szerezni erről a témáról
  • 30,9% – általános információkkal rendelkezem a témáról
  • 22% – nincs információm, vagy nagyon kevés információval rendelkezem erről a témáról

Az orvosoknak feltett kérdésekből az alábbi válaszokat kaptuk:

Milyen a betegek hozzáállása az antibiotikumokhoz?

  • 34,7% – pozitív, általában az antibiotikumokra a sikeres gyógyulás garanciájaként tekintenek, így azt érzem, hogy nyomást gyakorolnak rám, hogy akkor is előírjam azokat, amikor nincs rá szükségük
  • 13,9% – neutrális, elfogadják és tiszteletben tartják a döntésemet, ha nem szükséges az antibiotikumok szedése, akkor nem kérik azok felírását
  • 2,8% – negatív, mindenáron az antibiotikumok szedése ellen vannak
  • 48,6% – nagy különbséget látok a betegek antibiotikumokhoz való hozzáállásában a lakosság egyes csoportjaiban (demográfiai vagy szociális értelemben – kor, végzettség, stb.), míg egyes csoportokban előnyben részesítik azokat, addig más csoportok erősen ellenzik

Milyen gyakran találkozik antibiotikum-rezisztenciával, milyenek annak a következményei?

  • 26,4% – ritkán, a betegeimre nézve nem jelent veszélyt
  • 62,5% – viszonylag gyakran, egyelőre nem volt probléma találni olyan antibiotikumot, amelyikre még érzékeny volt a kórokozó baktérium, így a rezisztens baktériumtörzsek nem jártak jelentős komplikációkkal a betegségek kezelése során
  • 11,1% – gyakran, az antibiotikumok kiválasztása során jelentős korlátokat jelent az antibiotikum-rezisztencia, amely néhány betegemnél súlyos, életet veszélyeztető szövődményeket okozott

Négy tanács, hogyan szedjük helyesen az antibiotikumokat

  1. csak akkor szedjünk antibiotikumot, ha azt orvosunk előírja nekünk
  2. mindig szedjük be az összes tablettát, még akkor is, ha már jobban érezzük magunkat
  3. soha ne szedjük be korábbról megmaradt antibiotikumot
  4. soha ne osztozzunk mással az antibiotikumunkon

Érdeklődjön a CRP-vizsgálatról orvosánál és kerülje el az antibiotikumok felesleges használatát.

A CRP-vizsgálat meghatározási módszere érzékeny és pontos. A vizsgálat egyszerű és az eredmény perceken belül az orvosa rendelkezésére áll.

A CRP-vizsgálat előnye abban rejlik, hogy képes megkülönböztetni a bakteriális vagy vírusos fertőzést és segít eldönteni az antibiotikum szedésének szükségességét. Az antibiotikumos kezelés hatékonyságának értékelésére is szolgál.

 

Kommentárok