Egy begyulladt vakbél egyes esetekben óriási bonyodalmat tud okozni. Az akut vakbélgyulladás azonnali sebészeti beavatkozást igényel! Az orvos felkeresésének halogatásával nemcsak egészségét, de életét is kockáztatja!
Felismeri az akut vakbélgyulladás tüneteit? Miben különbözik az akut és a krónikus gyulladás?
Mi is az a vakbél?
Valójában a vakbél, a vastagbelünk egy részét képezi. Gyulladás esetén a köznyelv mondhatni tévesen használja a vakbélgyulladás kifejezést, tulajdonképpen a betegség alatt a féregnyúlvány (appendix veriformis) gyulladását értjük. Szaknyelven használt diagnózis neve – appendicitis.
A vakbél hasüregünk jobb alsó részén helyezkedik el. Ez az egyénenként változó, hosszúságú feltekeredett szervrész nemcsak külsőleg, de viselkedésében is leginkább egy féreghez hasonlítható. Elhelyezkedése egyes esetekben akár atipikus is lehet. Többek között becsúszhat teljesen hátra a belek mögé is.
Maga a vastagbél is különféle atipikus módon helyezkedhet el a hasüregben. Ezáltal a féregnyúlvány is más helyen kereshető, akár a medencében is. Ritkábban előfordulhat az ún. magas elhelyezkedésű appendix, mely a máj alatt fekszik. Az ilyen típusú hiba azonban veleszületett.
A féregnyúlvány feladata még a tudósok számára sem teljesen világos. Ha azonban ez az aprócska szervrész begyullad, azonnali műtétre van szükség. Ellentétes esetben a páciens élete forog kockán!
Mi okozza a vakbélgyulladást?
Vakbélgyulladásról akkor beszélhetünk, ha a vastagbél és a féregnyúlvány közötti összekötő rész elzáródik, tehát eldugul. Ennek oka lehet a túl kemény széklet, az apró gyümölcsmagok vagy paraziták is. Ezenfelül a dugulás kiváltó okai lehetnek akár egy infekció következtében megduzzadt nyirokmirigyek is.
Ha valamilyen oknál fogva a fent említett vékonyka összeköttetés eldugul, az itt megtalálható baktériumok gyorsan elszaporodhatnak. Ennek következtében gyulladás, s idővel egyre nagyobb nyomás alakul ki az érintett területen. A gyulladás miatt megduzzadt szövetek csak tovább rontanak a helyzeten. Az egyre növekvő nyomás elszorítja az appendixet tápláló vérereket, ezáltal az adott szervrész nem jut elegendő oxigénhez. Ez az állapot rövid időn belül szövetek elhalásához és a féregnyúlvány falának átszakadásához vezethet. Ilyenkor a benne található toxikus tartalom teljes egészében a hasüregbe kerül.
Nagyjából úgy kell elképzelnünk, mint ha a csúcsforgalom közepette lezárnánk egy haladó autókkal teli alagút mindkét végét. Az áthaladó autók által kibocsátott toxikus gázok mértéke, valamint az alagútban keletkezett nyomás egyre inkább növekszik, hiszen minden autó ki akar jutni a szabadba.
De vajon mik az akut vakbélgyulladás tünetei?
Akut vakbélgyulladás esetén, nem kell hogy rögtön egyértelmű legyen, mi is áll a háttérben. Ha belének ezen része nem szokványos helyen fekszik, akár egyéb betegségeket is imitálhat. Ha azonban a féregnyúlvány a hasüreg jobb alsó kvadránsában helyezkedik el, heveny gyulladáskor a következő tünetek jelentkeznek:
- Hasi fájdalom, mely eleinte a köldök körüli, illetve a gyomortájéki területeken jelentkezik. A fájdalomérzet pár órával később tipikusan a jobb alsó hasi részen jelenik meg. Mozgáskor a fájdalom egyre erősödik. Szinte már elviselhetetlenné válik gyalogláskor, köhögéskor, tüsszentéskor, illetve mély levegővételkor is. Jellemzően enyhébb fájdalmat érzünk, ha lefekszünk, s magunkhoz húzott lábakkal oldalunkra fordulunk. A felvett magzatpóz segítségével különbséget tudunk tenni vakbélgyulladás és heveny vesegyulladás között. Vesegyulladás esetén ugyanis a fájdalomérzet állandó, a felvett pózzal nem befolyásolható.
- Émelygés vagy hányás.
- Étvágytalanság.
- Szorulás illetve hasmenés. Egyes esetekben viszont a széklet akár normális is lehet. Kiterjedt gyulladásos folyamat miatt a bélmozgás lelassul, a páciens pedig felfújódik. Ennek következtében sem a széklet, sem pedig a gázok nem tudják elhagyni testét.
- Jellemző tünet a 37 – 38,5 °C körüli hőemelkedés, valamint a hidegrázás is. Ilyenkor rendszerint a páciens pulzusa is megemelkedik. Abban az esetben, ha a féregnyúlvány a nagy nyomás következtében szétfakad, a láz hirtelen felszökik. Ilyenkor a hónalj alatt és a végbélben mért testhőmérséklet közötti különbség meghaladhatja az 1 °C-ot.
- Megkeményedett hasfal.
A fent felsorolt tünetek tipikus esetben az adott betegséget jellemzik. Vannak azonban olyan páciensek, akiknél a tünetek csak egy része jelenik meg. Sőt, léteznek olyan betegek is, akik alig éreznek fájdalmat vagy a felsoroltak közül csak pár enyhe tünet jelentkezik náluk.
A hasfájás nem feltétel
Gyermekek esetében nem ritka, hogy a fájdalmat nem szokványos helyen érzik. Előfordulhat azonban az is, hogy egyáltalán nem éreznek fájdalmat. Appendicitis esetén a kiskorúakat sokkal gyakrabban kínozza szorulás, mint hasmenés.
A nők akár a terhességi időszak alatt is érezhetnek a vakbélgyulladáshoz hasonló fájdalmat. Az első trimeszter elteltével, ugyanis a növekvő anyaméh kiszorítja a beleket eredeti helyükről, s a vakbél ezáltal feljebb kerül. A várandós nők tehát gyakran éreznek fájdalmat a hasuk felsőbb részein, illetve hát- vagy deréktájt egyaránt.
A vakbél atipikus elhelyezkedésekor a tünetek más szervek heveny gyulladását imitálhatják. A klinikai kép leggyakrabban akut vese-, illetve epegyulladást mutat. Nőknél azonban nem ritka, hogy a fájdalomérzet lokalizációjából kifolyólag valamilyen nőgyógyászati problémára gyanakszunk.
Az orvosok szerint bármilyen hasfájás esetén érvényes: inkább jöjjön a páciens feleslegesen, mint későn. A begyulladt vakbél ugyanis akár 24 órán belül szétrepedhet.
Rendkívül fontos a has alapos vizsgálata. Ebbe beletartozik a hasfal tapintással és kopogtatással való vizsgálata, valamint a bélmozgás fonendoszkóp segítségével történő hallgatása is. Ha a páciens vérében magas a fehérvérsejtszám, valamint a CRP-gyulladásfaktor, gondolnunk kell a vakbélgyulladás lehetőségére is. A gyulladt féregnyúlvány néha ultrahangos vizsgálattal is jól látható, máskor azonban CT vizsgálat szükséges.
Krónikus vakbélgyulladás
A krónikus vakbélgyulladás nagyon ritka. Az ilyenkor jelentkező tünetek enyhébbek, valamint gyakran imitálhatnak más megbetegedéseket is. Néha az egyetlen jelentkező tünet csupán a hasfájás. A jellemzően tompa fájdalomérzet általában a has jobb alsó részén jelentkezik. Egyes esetekben először a köldök körüli részen, majd idővel a jobb alsó kvadránsban vagy a has jobb alsó részében jelenik meg. Ezenfelül jelentkezhet étvágytalanság, levertség, generalizált fáradtság, illetve hőemelkedés is. Előfordulhat, hogy a tünetek adott időszakonként megjelennek, majd eltűnnek. Ez a kórkép gyakran hetekig vagy akár évekig is elhúzódhat. Nem ritka azonban az sem, hogy a megbetegedés rövid időn belül akut vakbélgyulladás kórképbe vált át.
Azt feltételezik, hogy a krónikus vakbélgyulladás oka az appendix és a vastagbél közötti rész részbeni dugulása. Ez az állapot szintén egy forgalmas alagút lezárásához hasonlítható – viszont ebben az esetben a nehézségek csupán adott időszakonként jelennek meg, a köztes intervallumokban pedig teljesen elmúlnak. Az ismétlődő nehézségek azonban jelentős mértékben korlátozzák a páciens mindennapi működését.
Ilyen esetben a kezelőorvos rendszerint részletes kivizsgálást javasol a páciens számára. Kizárja az emésztőrendszer funkciós eltéréseit, a bél egyéb gyulladásos megbetegedéseit, húgyúti fertőzéseket, valamint nőknél a petefészek-ciszták jelenlétét és a medence egyéb gyulladásos megbetegedéseit is. Esetlegesen továbbküldheti a pácienst vizelet és székletvizsgálatra, illetve ultrahangra, CT vagy egyéb vizsgálatra is.
A vakbélgyulladás gyógyítása
Ha tünetei megegyeznek a fent leírtakkal, nagy valószínűséggel vakbélgyulladás áll a háttérben. Ez esetben fontos, hogy minél előbb keressen fel egy sebészt! Ha azonban tünetei fokozódnak és a fájdalom szinte már elviselhetetlenné válik, valamint magas láz is jelentkezik, a legjobb választás kihívni a mentőket!
A vakbélgyulladás nem egy otthon kezelhető betegség! Az orvos felkeresése előtt ne egyen és ne igyon semmit, hisz lehetséges, hogy operációra lesz szükség! Ne használjon fájdalomcsillapítókat sem, hiszen ezek is befolyásolhatják a vizsgálatok eredményeit!
Amennyiben a gyulladás gyanúja beigazolódik, be kell feküdnie a kórházba! A sebész több dolgot is mérlegelve eldönti, hogy a laparoszkópos vagy a laparotómiás (nyitott) eljárást választja majd a műtét során. A laparoszkópos eljárást követően, csupán három aprócska heg marad a hasunk alsó részén. Laparotómiás műtét után azonban egy hosszabb, 5 – 6 cm-es vágás marad hasunkon. Ez utóbbi eljárás abban az esetben szükséges, ha a hasüregi gyulladás előrehaladott, illetve ha a páciens már átesett egyéb hasi operációkon is, ami miatt összenövések alakulhattak ki.
A krónikus vakbélgyulladást szintén sebészeti úton kell kezelni!
A vakbélgyulladás prevenciója nem igazán ismert. Fontos, hogy figyeljen a széklet rendszeres kiürítésére, fogyasszon sok rostban gazdag ételt, valamint kerülje az édesített és az alkoholos italok fogyasztását! Rendszeresen sportoljon, legjobb ha ezt a friss levegőn teszi!
Hogyan tovább az operáció után?
Az operációt követően nagyjából 24 órán át nem fogyaszthat semmilyen ételt! Komplikációmentes esetben, a második napon már a páciens fogyaszthat különféle folyadékokat, majd idővel áttérhet a pépesített és diétás ételekre is.
Természetesen, mint minden más operáció után, a hasunkon húzódó heg még jó ideig érzékeny.
Az is teljesen normális, ha az operáció után még pár napig rendkívül fáradtnak és gyengének érzi magát. Akár felfújódást vagy hasfájást is észlelhet. Nem ritka azonban a székrekedés, hasmenés, hányinger és a fejfájás megjelenése sem. Ezek a tünetek azonban pár nap leforgása alatt eltűnnek. Ha laparoszkópos eljáráson esett át, a műtétet követő 24 órában érezhet fájdalmat a vállaiban is.
A hegesedési folyamattól függően, a varratokat rendszerint 7-10 napon belül távolítják el. Ha orvosa nem javasolt mást, a heget már az operációt követő 48 órával érheti víz. Fontos azonban, hogy a tisztítást követően töröljük szárazra, majd fedjük le steril gézzel! Ez megelőzi, hogy a varratok ruhánkhoz tapadjanak, s feleslegesen ingerelve legyen a seb. A gézt azonban naponta, esetleg két naponta cserélni kell!
Ügyeljünk arra, hogy az operáció utáni pár hétben ne emeljünk nehezet és ne terheljük hasfalunkat! A trombózisveszély megelőzése érdekében fontos, hogy ne csak feküdjünk, hanem kezdjünk el fokozatosan járkálni, sétálgatni is. Fontos, hogy a páciens betartsa a javasolt véralvadás gátló alkalmazását. Általában műtét után 10 napig javasolják a bőr alá szúrt heparin használatát.
Komplikációmentes esetben, a páciens 1 – 3 héttel a laparoszkópos vagy 2 – 4 héttel a laparotómiás műtét után visszatérhet a munkába.
Mire figyeljünk oda a műtét után?
Azonnal keresse fel orvosát, ha a műtét után a következő tüneteket észleli:
- Légzési nehézségek megjelenése.
- Hányás, amely ellehetetleníti a további folyadékbevitelt.
- Felfúvódás és székrekedés jelenléte.
- Fertőzés gyanúja: fokozott fájdalomérzet, duzzanat, bevörösödés és melegség érzete a műtéti heg környékén. Aggodalomra adhat okot szintén a láz, a sebből kibuggyanó genny jelenléte, valamint a hegtől kifelé irányuló vörös sávok is.
- A varratok, illetve a fémkapcsok meglazulása vagy felszakadása – a műtéti heg szétnyílása.
- A sebből kiáramló élénkvörös artériás vér megjelenése a kötésen.
- Tromboembóliás tünetek jelentkezése: fájdalomérzet a vádliban, térd hátsó részén, combban vagy lágyrészekben. Intő jel lehet a láb vagy a lágyrészek kivörösödése és bedagadása is.
Az alábbi cikk csupán informatív jellegű. Nem helyettesíti az orvosi kivizsgálást vagy konzultációt! A páciensek tüneteinek elbírálása minden esetben egyénileg, egyéb betegségeik, illetve a már zajló kezelések figyelembevételével történik!
Források:
https://www.medicalnewstoday.com/articles/312123.php
https://www.healthline.com/health/chronic-appendicitis#treatment
https://emedicine.medscape.com/article/773895-overview#a6
Kommentárok