Sok ember állítja azt, hogy ha egy beteg gyermek magas lázzal, erős köhögéssel, az orrából folyó sárgás színű váladékkal nem kap antibiotikumot, abban az esetben nem kap megfelelő kezelést.

Mások is ragaszkodnak az antibiotikumos kezeléshez, miközben tudják, hogy nem szükséges az antibiotikum használata a gyermeknél, viszont azt szeretnék, hogy gyermekük minél hamarabb gyógyuljon.

Az antibiotikumok megnövekedett használatát azzal is magyarázhatjuk, hogy néhány esetben a szülők a szükségesnél később fordulnak orvoshoz, és nem azonnal a betegség kezdetén.

Leggyakrabban milyen esetekben használunk antibiotikumokat gyermekek esetében?

A legnagyobb mennyiségben a légzőszervi megbetegedések esetén alkalmazunk antibiotikumokat, amelyek a következők:

• az orrnyálkahártya és az orrüreg gyulladása,
• fülgyulladás,
• gégegyulladás,
• mandula és garatgyulladás.

Ezek a diagnózisok gyakran kapcsolódnak az egyszerű megfázással, fertőző vírusos hasmenéssel vagy akár a szemgyulladással is.

CRP-teszt és az otthoni gyorstesztek

A vírusos és bakteriális fertőzések megkülönböztetésére elérhetőek az ún. CRP tesztek. A C-reaktív fehérjéről kapta nevét, amelynek mennyisége növekszik a vérben bakteriális eredetű fertőzés esetén, vírusos fertőzés esetében viszont nem. Egyes gyermekorvosi rendelők már rendelkeznek ilyen készülékkel, és a gyermekorvosok használják is a CRP meghatározást betegségek elkülönítésére. Ez nagyon fontos, hisz elengedhetetlen, hogy akkor és csak akkor alkalmazzunk antibiotikumokat, ha megbizonyosodtunk felőle, hogy tényleg baktérium okozta fertőzéssel állunk szemben.

A kezelőorvos ennek igazolására vagy kizárására kérhet u.n. tenyésztéses vizsgálatot is a kezelés kezdetén vagy akár a kezelés alatt is a betegség lefolyásának ellenőrzése érdekében. Ilyenkor a légutakból vett mintát küldik a laboratóriumba és tenyésztik ki az abban levő baktériumokat. A tenyésztéses vizsgálat hátránya az, hogy az eredmény kimutatása hosszabb ideig tart – minimálisan 2 – 3 napig.

 

Az igazolt baktérium fertőzések során elsősorban szóba jöhető antibiotikumok:

1. Penicillinek

Az orvosi praxisban a fenoximetilpenicillin a legrégebb óta használt antibiotikum, amelyet ma már önmagában szinte kizárólag streptococcus baktérium okozta mandula gyulladás esetén használunk.

Viszonylag gyakori nem kívánt mellékhatás lehet az allergia, amely leggyakrabban a bőrön jelentkezik csalánkiütés formájában, de lehet súlyos allergiás reakció is.

Abban az esetben, ha akár egyszer is jelentkezik ez a mellékhatás, a jövőben a penicillineket teljes mértékben kerüljük el (ez akár életveszélyes is lehet)!

Hogyan alkalmazzuk a fenoximetilpenicillint?

A szervezetbe való jobb felszívódás érdekében bevétele fél órával az étkezés előtt éhgyomorra ajánlatos. Az emésztési problémák elkerülése érdekében az antibiotikum bevételét az étkezés előtt vagy az étkezés után 2 órával kellene beütemezni.

A széles spektrumú penicillinek, leggyakrabban ampicillin és amoxicillin (önmagukban vagy klavulánsavval kombinálva) sokkal hatékonyabbak több mikroorganizmus ellen, mint az alap penicillinek (fenoximetilpenicillin). Azonban ezek is okozhatnak allergiás reakciót.

2. Cefalosporinok

A cefalosporinok jobb ellenállóképességgel rendelkeznek néhány baktériummal szemben, mint a penicillinek. A cefalosporinokat légúti, húgyúti, emésztőrendszeri és bőrfertőzések esetén alkalmazzák.

Cefalosporinok használata esetében is találkozhatunk allergiás reakcióval. Ezen felül a penicillinek és a cefalosporinok hasonlósága miatt allergiás reakció léphet fel abban az esetben, ha az illető nemcsak a cefalosporinokra, hanem a penicillinekre is allergiás.

Ezért rendkívül fontos, hogy tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a gyógyszerekkel szembeni túlérzékenységéről vagy allergiájáról.

3. Makrolidok

A makrolidok közül a legismertebb antibiotikum az azitromicin, amely nagyon jól tolerálható és rendkívül hatékony. A szövetekben hosszabb ideig jelen marad (7-től 10 napig), pontosan ezért elegendő a rövidtávú használata – általában 3 napig. Étkezés előtt egy órával, vagy étkezés után két órával kell bevenni, tejjel együtt is fogyasztható.

Egy másik ismert makrolid a gyermekek kezelésénél a klaritromicin. A felső és az alsó légúti fertőzések, a középfül gyulladása, a bőr és a lágy szövetek fertőzése esetén alkalmazzák. Élelmiszerrel együtt vagy nélkül és akár tejjel együtt is adagolható.

Hogyan adagoljuk az antibiotikumokat gyermekünknek?

Tartsuk be a következő alapvető szabályokat:

1. Az antibiotikumos szirupot tárolja a dobozhoz mellékelt betegtájékoztató szerint. Például a klaritomicint a hűtőben, az azitromicint pedig szobahőmérsékleten (azaz 25 °C -on) tárolják.
2. Tartsa be az adagolás időintervallumát, hogy az antibiotikum tartalom (hatásos mennyiségben) kitartson a baba testében a kezelés időtartamára. Abban az esetben, ha az antibiotikumot nem azonos időben alkalmazzák, aluladagolás léphet fel.
3. Elegendő mennyiségű folyadékbevitel, ami a betegség lefolyását megváltoztathatja az ellelnálló baktériumok elszaporodása miatt. Légúti fertőzések esetén „legjobb gyógyír a felköhögésre” az édesköményből, kamillából és bronchiális teakeverékből (hárssal, bodzával, csipkebogyóval) készült forró tea. A meleg folyadék „elindítja” a nyálkahártya funkcióját és ezáltal elősegítve a nyálka eltávolítását.
4. Emésztési és hüvelyi fertőzésekre való érzékenység esetén és akár a jelenlétében is a probiotikumok már a kezelés alatt is alkalmazhatóak. Ebben az esetben az antibiotikum és a probiotikum alkalmazása közt szükséges legalább 2 órát várakozni, egyébként az antibiotikum „megölné” a probiotikumban található jótékony hatású baktériumokat. A hasznos baktériumok visszatérését a béltraktusba elősegíti és felgyorsítja, ha az utolsó antibiotikum tabletta után még 14 napon keresztül probiotikumokat alkalmazunk.

A többi antibiotikumok, mint például a doxycyclin, a sulfometoxazol kombinációja trimetoprimmel, a fluorokinolonok és a metronidazol hatékony, széles spektrumú antibiotikumok, amelyeket gyermekek esetében is alkalmaznak (egy bizonyos kor felett) komolyabb fertőzés jelenléténél (légutak chlamydia fertőzésénél, szalmonellózis, shigelózis, húgyúti fértőzéseknél).

A különböző antibiotikumoknak megvan a pontos adagolása, indikációja, pontosan ezért szükséges tájékoztatni a háziorvost, kezelőorvost a gyermek testtömegéről, amely fontos az antibiotikum dózisának beállításánál.

Szintén fontos tudatni az antibiotikumok bevitelének képességét/képtelenségét (gyermek esetében előfordulhat hányás), fontos a rendszeres időperiódusok betartása.

A megfázás kezelése

Megfázás esetén jellemző az orr megduzzadása, bepirosodása, orrviszketés, tüsszögés, majd orrfolyás megjelenése.

Az erős orrfolyást a legkönnyebben cseppek használatával tudjuk megállítani vagy kisgyermekek esetében praktikusabb az orrspray használata (oxymetazolinium hatóanyagtartalommal – 0,01 % : 1 éves korig; 0,025 %: 1-6 éves korig; xylomethazolinium 0,025 %: szoptatós csecsemőknél és 2 éves korú gyermekeknél).

A spray-k azonban csak maximum 1 hétig használhatók, mivel a hosszabb távú használat károsíthatja az orrnyálkahártyát.

Ezzel ellentétben, amikor az orr dugulása áll fenn és a nyálka a nyálkahártyán helyezkedik el, a gyermek légzési nehézséggel küzd. Ilyenkor is hatásosak az orrspray-k, de hatékony lehet a kamillás, eukaliptuszos esszenciális olaj forró inhalálása, továbbá só és ásványvizes forró inhalálás is segíthet.

Bevált módszernek számít az infravörös lámpával – száraz meleggel való gyógyítás is. Továbbá kezelésünket segítheti az orrlyuk öblögetése sós víz használatával, ásványvízzel vagy hipertóniás vízzel (magas só koncentrációjú).

További lehetőségek – nyálka hígítók

Ha pedig minden igyekezetünk ellenére a tünetek nem mutatnak javuló tendenciát, nyákoldókat is használhatunk, mint például az N-acetilcisztein, ambroxol esetleg bromhexin. Ezekhez a készítményekhez a gyógyszertárakban juthatunk hozzá (szirup vagy pasztilla formájában). A hatásuk megfelelő kifejtése érdekében használjuk őket legalább 3-4 napon át.

Hatásukat növelhetjük meleg tea fogyasztásával, amely nyálka hígító hatással bír. Nem utolsó sorban figyeljünk oda az elvesztett folyadékmennyiség pótlására főként lázas állapot esetén.

Hogyan gyorsíthatjuk meg a gyógyulást

A betegség kezdetén fontos a nyugalmi állapot fenntartása, hogy szervezetünk csak a gyógyulásra tudjon koncentrálni. Csak 3-4 nap eltelte után támogassuk gyermekünket a mozgásban, például egy rövid séta beiktatásával.

Hosszabb ideig tartó megfázás esetén, az orrnyálkahártya vírusos eredetű gyulladásánál (szinuszitisz) könnyen előfordulhat a gyulladás átterjedése az arcüreg nyálkahártyájára.

Ilyenkor a kezdetben enyhe tünetek romlanak, arc, homlok, szem körüli fájdalom, fejfájás, fülfájás jelentkezhez.  Ha nem ürül ki kellőképp a váladék, baktérium felülfertőződés is kialakulhat.

Enyhébb légúti infekciók esetén használhatjuk a következő természetes eredetű alapanyagokat:

• gyömbér (véralvadásszabályzó gyógyszerekkel együtt tilos használni)
• citrom (gyömbér együttes kombinációjával, ha gyermekünknek ízlik)
• oregánó olaj
• ánizs
• köménymag
• útifű
• echinacea
• homoktövis
• laskagomba
• propolisz (abban az esetben, ha gyermekünknek nincs allergiája a mézből készült termékekre)
• szezonális gyümölcs és zöldségek.

Az antibiotikumok nem csupán egyszerű orvosságok, mérlegelje az előnyeit és hátrányait

Az antibiotikumos kezelés alkalmazása gyermekek esetében nagyobb mérlegeléssel jár. A felesleges antibiotikum használatnak számos hátránya van, többek között romlik a szervezet ellenálló képessége is.

Tény, hogy a légúti fertőzések 90 %-a vírusos eredetű és csupán az esetek 10 %-ban fordul elő bakteriális infekció, ami antibiotikumos kezelést igényel.

Pontosan ezért szükséges, hogy a betegséget elsősorban tüneti kezelésekkel küzdjük le, antibiotikumok alkalmazása nélkül. Gyermekek esetében normálisnak számít az évi 5-7 felső légúti vírusos megbetegedés.

Érdeklődjön a CRP-vizsgálatról orvosánál és kerülje el az antibiotikumok felesleges használatát.

A CRP-vizsgálat meghatározási módszere érzékeny és pontos. A vizsgálat egyszerű és az eredmény perceken belül az orvosa rendelkezésére áll.
A CRP-vizsgálat előnye abban rejlik, hogy képes megkülönböztetni a bakteriális vagy vírusos fertőzést és segít eldönteni az antibiotikum szedésének szükségességét. Az antibiotikumos kezelés hatékonyságának értékelésére is szolgál.

A cikk írója gyógyszerész.