Gyógykezelés Összes

A megfázást orvosolni kell! De nem antibiotikumokkal

Az ősz bekövetkeztével minden évben megérkeznek azok a hideg és nyirkos napok is, melyek magukkal hozzák az egyre gyakoribb légúti megbetegedéseket. Ebben az időszakban szervezetünk átlagon felüli fertőzésveszélynek van kitéve. Néha egy első ránézésre jelentéktelennek tűnő megfázás is súlyos komplikációkhoz vezethet.

Fontos, hogy a megfázást kezdetektől vegyük komolyan és ne biztassuk magunkat azzal a gondolattal, hogy a tünetek majd maguktól elmúlnak. Egy kis odafigyeléssel a későbbi komplikációk is könnyen elkerülhetőek.

Tudatosítanunk kell azt a tényt is, hogy egyes alapelvek betartásával az influenza megelőzhető. Ha viszont már megbetegedtünk, ne terjesszük tovább a betegséget egészséges emberek körében, hanem válasszunk inkább egy effektív gyógymódot és pihenjünk otthon.

Hőemelkedése van, köhög, fáj a feje és a torka? Ezek a megfázás klasszikus tünetei. Ha valószínűtlennek tartjuk, hogy valahol megfáztunk, tüneteink okozója akár egy vírusok által kiváltott légúti fertőzés is lehet.

Mi a megfázás?

A megfázás egy vírusok által kiváltott felső légúti megbetegedés, mely rendkívül gyorsan terjed.

Egy átlagos felnőtt ember évente 2-5 alkalommal, a kisgyermekek pedig ennél is gyakrabban esnek át megfázáson. A gyermekközösségekben nem ritka, ha egy gyermek évente 5-10 alkalommal is megbetegszik.

Megfázás esetén a pácienseknél felső légúti fertőzések jelenhetnek meg, melyek terjedéséhez a hűvös időjárás nagyban hozzájárul. Legjellemzőbb tünetei pedig a köhögés, nátha és rekedtség.

A megfázás egy rendkívül gyorsan terjedő felső légúti megbetegedés, melynek kiváltó okai különféle vírusok lehetnek. Ezek leggyakrabban a rinovírusok, koronavírusok, adenovírusok, valamint az RSV (respiratory syncytial virus, avagy a légúti óriássejtes vírus). Minden egyes vírusfajtához több tíz alfaj tartozik. Megfázás esetén ez nagyjából 200 különféle kórokozót jelent, melyek gyakran tovább mutálódnak.

Ez a megbetegedés leggyakrabban akkor jelentkezik, ha szervezetünk hideg időjárásnak van kitéve. A betegséget azonban nem a hideg, hanem egyes vírusfajták okozzák.

Szervezetünk optimális működéséhez 37 °C-os testhőmérséklet szükséges. Hideg időszakban azonban immunrendszerünk nehezebben dolgozik, s testünk mikroorganizmusokkal szembeni ellenálló képessége is lecsökken. Legyengült immunrendszer esetén tehát a különféle kórokozók ellen folytatott harc  jóval hosszadalmasabb és nehézkesebb mint általában.

Tudta, hogy egyetlen tüsszentés alkalmával nagyjából 40 000 cseppnyi nyálka kerül a levegőbe, mely akár 40 méter távolságra is eljuthat tőlünk? Köhögés esetén ez az érték 3 000 csepp körül mozog, s 80 km/h sebességgel áramlik szét.

A megfázás tünetei a betegség harmadik napján érik el csúcspontjukat, s a beteg is ebben az időszakban fertőz leginkább. Megfelelő terápia esetén a tünetek folyamatosan enyhülnek, majd nagyjából egy hét alatt teljesen megszűnnek.

Idősek, gyermekek, illetve legyengült immunrendszerrel rendelkező páciensek esetén azonban előfordulhat, hogy a vírusfertőzéshez egy bakteriális infekció is társul, mely gyakran orrmelléküreg-gyulladáshoz, illetve gége- vagy fülgyulladáshoz hasonló komplikációkat vált ki. Ilyen esetben antibiotikum-terápia alkalmazása javasolt, ami ha a vírusokat nem is, de a baktériumokat egytől egyig elpusztítja.

Noha a megfázás egész évben jelentkezhet, az orvosok mégis jóval több pácienst látnak el az őszi és téli hónapokban. A megfázás szezonalitása tehát az influenzával ellentétben nem egyértelműsíthető. Földrajzi helyzetünkre ugyanis az október-november környékén jelentkező influenza jellemző, mely epidémia formájában akár márciusig is elhúzódhat.

A megfázás tünetei

A megfázás tünetei

A betegség kezdetekor és lefolyásakor a páciensek többségénél általános tünetek jelentkeznek – torokfájás, köhögés, nátha, hőemelkedés, fáradtság, fejfájás, izomfájdalom, valamint étvágytalanság. Gyermekek esetén jellemző tünet lehet akár a láz is.

Hogyan tegyünk különbséget megfázás és influenza között?

A két megbetegedés közötti legalapvetőbb különbség az a tény, hogy az influenza egy addig teljesen egészséges páciensre felettébb hirtelen csap le, a tünetek intenzitása pedig rendkívül rövid időintervallumon belül (pár óra leforgása alatt) eléri a maximumot.

Az influenza tünetei:

  • láz (39 °C körüli, vagy akár még ennél is magasabb testhőmérséklet), melyet hidegrázás és remegés kísér,
  • erős fejfájás,
  • a test szinte minden pontjára kiterjedő ízületi és izomfájdalmak,
  • a szemgolyó mozgásakor jelentkező fájdalomérzet és gyakori fényérzékenység,
  • az orrfolyás influenza esetén kevésbé jelentős (főként a megfázásra jellemző),
  • a köhögés és torokfájás tünetei csupán később jelentkeznek,
  • a megbetegedés pedig az egész testünket érinti – teljes kimerültség és fáradtságérzet.

Az influenza megelőzéseként kérhető akár védőoltás is, megfázás esetén viszont ez nem lehetséges. Az influenza elleni oltást igénylő páciensnek még az epidémia időszaka előtt, vagyis legkésőbb októberig meg kell kapnia az ellenanyagot. Szervezetünknek időre van szüksége ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű antitestet termeljen a fertőzést kiváltó kórokozók ellen.

A védőoltás természetesen nem nyújthat számunkra száz százalékos védelmet az influenzát kiváltó összes vírusfajtával szemben. Megfertőződés esetén viszont a betegség lefolyása biztosan enyhébb lesz. Az influenza elleni oltás beadása évente javasolt, hiszen a megbetegedést kiváltó vírusok szerkezetével együtt a beadandó védőoltás is évről évre változik.

Tekintettel a rengeteg kiváltó kórokozóra, a megfázás ellen oltással nem tudunk védekezni.

Hogyan különböztetjük meg a megfázást a tüszős mandulagyulladástól?

Gyakran megesik, hogy a laikusok nem tudnak különbséget tenni a két megbetegedés között. A tüszős mandulagyulladás a vírusos megfázással ellentétben egy baktériumok által kiváltott súlyos megbetegedés.

A tüszős mandulagyulladás tünetei:

  • 38 °C – tól magasabb testhőmérséklet,
  • főleg nyeléskor jelentkező kínzó torokfájás,
  • a szájüreg bepirosodott nyálkahártyája, sárgásfehér foltokkal borított megduzzadt torokmandulák, fájdalmas és megnagyobbodott nyaki nyirokcsomók.

A teljes gyógyuláshoz 7-10 napig tartó antibiotikumos kezelés szükséges.

A megfázás kezelése

Attól függetlenül, hogy a megfázás szinte minden ember életének egy gyakran felbukkanó és kellemetlen része, nem ajánlott alábecsülni (mint ahogy egyik betegséget sem).

A megfázás kezelésekor fontos, hogy otthoni környezetben maradjunk. A szokásos „majd valahogyan ezt is átvészelem“ szófordulat, melyet a betegek szájából oly gyakran hallhatunk, gyakran komoly egészségügyi komplikációkhoz, valamint a páciens közvetlen közelében tartózkodó emberek megfertőzéséhez is vezethet.

A fertőzés továbbterjedésének elkerülése érdekében megkezdett effektív, otthoni környezetben megvalósuló kezelés, tehát ebben az esetben a magunkkal és másokkal szembeni felelősségteljes viselkedés alfája és omegája.

Megfázás esetén nem létezik az antibiotikumos-terápiákhoz hasonló kauzális – vagyis a kiváltó okot megszüntető gyógymód. A különféle vírusfajtákal szemben hatásos gyógyszereket (antivirotikumokat) a kórházak csupán komplikált esetekben alkalmazzák megfázás gyógyítására. Használatuk enyhébb esetekben nem szükséges és nem is javasolt. A kezelés tehát szimptomatikus, vagyis a tünetek elnyomásán alapul.

A megfázás tüneteit enyhítő gyógyszerek csoportjai:

Szimpatomimetikumok

A megfázásra jellemző tünetek egyike a begyulladt és megduzzadt orrnyálkahártya. A kezelés alapja az adott terület vérellátásának csökkentése, mely ismét lehetővé teszi a könnyed légzést, valamint elősegíti a duzzanat visszahúzódását és a gennyes szekréció (orrfolyás) leredukálását is.

Ezen cél elérésére szimpatomimetikumokat, vagyis az adrenalinhoz (hormon, melyet testünk többek közt stresszhelyzetben szintetizál) hasonló hatású készítményeket használnak. A különbség csupán annyi, hogy ezek a készítmények csak lokálisan alkalmazható orrcseppek és orrspray-k formájában elérhetőek. Ott hatnak, ahol arra a legnagyobb szükség van. 7-10 napnál hosszabb ideig tartó használatuk azonban nem javasolt.

Láz- és fájdalomcsillapítók

Egy átlagos megfázást általában hőemelkedés, nem pedig láz kísér. A testhőmérséklet megemelkedése szervezetünk egyik immunreakciója, mely segítségével testünk a fertőzés gyors eltávolítására törekszik.

Mivel a vírusok többsége a 33 és 37 °C közötti hőmérsékletet kedveli, lázcsillapítók (pl. paracetamol) alkalmazása megfázás esetén nem szükséges, hiszen megnövekedett testhőmérsékletünk miatt a kórokozók maguktól is elpusztulnak.

A különféle lázcsillapítók használata csupán 38 °C feletti testhőmérséklet esetén javasolt. Ez a tünet ugyanis már a megfázás egyik komplikációjaként jelentkezik, s egy másik bakteriális fertőzés jelenlétére utal.

Előfordulhat azonban az is, hogy mégsem megfázásról, hanem egy másik vírusfertőzésről (leggyakrabban influenzáról) van szó.

Antibiotikumok

Ezen készítmények alkalmazása vírusfertőzéskor nem javasolt, csupán bakteriális infekciók esetén. A mikroorganizmusok egymástól való megkülönböztetése az esetek túlnyomó többségében egyszerű (szezonalitás, klinikai kép, hőemelkedés, gennyes hörgőváladék, fehérvérsejtszám, szedimentáció mértéke, gyulladásra utaló magas CRP-szint).

Akut légúti fertőzések esetén az azonnali antibiotikum-terápia megkezdése nem indokolt. Az értelmetlen antibiotikum-kúra ugyanis negatív hatással lehet a test számára mindaddig legyőzhető ellenfélnek bizonyuló baktériumtörzsek elleni harcra, s növelheti a velük szemben kialakuló rezisztencia valószínűségét.

A páciensek egyik legnagyobb hibája az antibiotikum-kezelés felírásáért folytatott küzdelem, hiszen egy ilyen terápia a baktériumfertőzéssel súlyosbított megfázások kivételével minden esetben hatástalan.

Megfázott?

megfázás elleni gyógyszerek

  • Maradjon otthon és pihenjen!
  • Igyon sok folyadékot!
  • Fogyasszon több vitamint!
  • Aludjon sokat!
  • Segíthet a levegő nedvesítése, valamint a növényi főzetek és sóoldatok inhalálása.
  • A mézes és citromos teán kívül segíthetnek más természetes anyagok is pl. foghagyma, gyömbér, savanyú káposzta, különféle fűszerek (szegfűszeg, fahéj, kurkuma), valamint a csipkebogyóból, bodzából, mentából és hársfavirágból készített teafőzetek is.

Mikor van szükség orvosi kezelésre?

Esetleges komplikációk észlelése esetén fontos, hogy kezelőorvosunkat azonnal felkeressük. A szükséges terápia részleteit ő határozza meg. A vírusos megfázás átvészelésére legtöbb esetben elegendő az otthoni terápia és egy kiadós pihenés. Az alábbi komplikációk jelentkezésekor azonban kezelőorvosunk felkeresését nem ajánlatos tovább halogatni:

  • a betegség tüneteinek súlyosbodása,
  • láz megjelenése (38,5 °C felett),
  • nehézlégzés észlelése,
  • mellkasi fájdalomérzet vagy hidegrázás – hiszen ez utalhat akár arra is, hogy egy súlyos baktériumfertőzéssel állunk szemben, mely elérte az alsó légutakat,
  • fülfájás, láz, nyomásra érzékeny processus mastoideus (halántékcsont csecsnyúlványa), valamint a leggyakrabban kisgyermekeknél észlelhető hallásgyengülés esetén is azonnal forduljunk orvoshoz.

Ilyen és ehhez hasonló súlyos komplikációk észlelése esetén fontos, hogy mielőbb felkeressük kezelőorvosunkat. A kultivációs vizsgálat szinte mindig alá is támasztja az orvos azon feltételezését, miszerint az ártalmatlannak tűnő vírusfertőzés mellé egy másik bakteriális infekció is társult.

Pár egyszerű alapelv betartásával a megfázás könnyen elkerülhető:

Mivel környezetünkben számos vírusfaj jelen van, a megfázás elleni védőoltás nem képes számunkra garantált védelmet nyújtani. Ennek ellenére különféle effektív eljárások betartásával jelentős mértékben csökkenthetjük a fertőzés kockázatát.

  • Egészségünk megőrzése szempontjából a friss levegőn történő rendszeres mozgás, sport, erősítés, valamint az elegendő pihenés és alvás elengedhetetlen.
    Ez mind olyan tevékenység, mely nagymértékben hozzájárul az immunrendszerünk megerősítéséhez. Testünk ezáltal jóval ellenállóbb lesz a környezetünkben megtalálható patogén mikroorganizmusokkal szemben. Megelőzésképpen a szakemberek gyakran ajánlják a szaunázást is.
  • Elegendő vitaminfogyasztás (főként C vitamin).
    Szervezetünk megfelelő működéséhez szükséges napi vitaminbevitelt általában különféle zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával fedezzük. Testünket viszont különböző étrend-kiegészítők használatával is felpezsdíthetjük. Ezek használatakor azonban fontos, hogy ne alkalmazzuk őket meggondolatlanul, az egyes adagokról és ezek kombinálhatóságáról mindig kérjük ki orvosunk vagy tapasztalt gyógyszerészünk véleményét.
  • Kerüljük el a betegekkel való érintkezést, illetve az olyan környezetben való tartózkodást is, ahol valószínűsíthető bizonyos fertőzések gyors terjedése.
    A vírusok cseppfertőzéssel terjednek (köhögés, tüsszentés, nyál). A fertőzés továbbterjedésének valószínűsége a betegség harmadik és negyedik napján a legnagyobb. A nagyszámú fertőzéssel jellemezhető időszakokban megoldás lehet a forgalmasabb helyek (tömegközlekedés, bevásárló központok, kulturális rendezvények) elkerülése is. Családtagunk megbetegedése esetén fontos a többiektől való elkülönítés, érintkezéskor pedig az egyszeri használatos maszkok viselése, a gyakori kézmosás, a használt zsebkendőktől való azonnali megszabadulás, valamint a háztartáson belüli szigorú higiéniai feltételek betartása.

A gyakori kézmosást ebben az időszakban ne hanyagoljuk el! A kezünkön megtalálható különféle vírusfajok akár 3 órán keresztül életképesek maradhatnak.

Források:

https://www.npz.sk/sites/npz/Stranky/NpzArticles/2013_06/Liecba_beznych_nachladnuti.
https://lekar.pluska.sk/clanky/prechladnutie-alebo-chripka
https://primar.sme.sk/c/4117266/prechladnutie-choroby-z-prechladnutia-priznaky-liecba.html

 

Kommentárok