Összes Prevenció

A probiotikumok és az antibiotikumok

Az antibiotikum-terápia és a probiotikumok használata szinte mindig kéz a kézben jár.

Antibiotikumos kezelés esetén szakorvosunk rendszerint felhívja figyelmünket a probiotikumok jótékony hatásaira is. Ezen kiegészítő kezelésnek pótolhatatlan szerepe van a megelőzésben és az antibiotikumok által előidézett mellékhatások csökkentésében is.

Gennyes torokgyulladás, orrmelléküreg-gyulladás, légcső- vagy tüdőgyulladás, vese- és húgyúti infekciók, különféle bőrfertőzések és balesetek utáni elfertőződött sérülések – ezek az általános orvosi rendelőkben leggyakrabban előforduló antibiotikumos kezelést igénylő infekciók.

Miért van szükség probiotikumokra?

„Annak ellenére, hogy az antibiotikumok gyógyító hatásúak, a szervezet számára rendkívüli megterhelést jelentenek. A kezelés következtében ugyanis nem ritka, hogy a páciens bélflórájának egyensúlya felborul.

Ennek oka, hogy ez a gyógyszercsoport nem csupán a rossz baktériumokat, hanem azokat a mikroorganizmusokat is kiirtja, melyekre testünknek a megfelelő működéshez szüksége van. Emiatt a pácienseknél gyakran kialakulhatnak hasmenéses megbetegedések, illetve hüvelyi gombás fertőzések is.

A probiotikumok legfőbb feladata pedig az, hogy leredukálják az antibiotikumok által előidézett mellékhatások előfordulásának gyakoriságát” – magyarázza MUDr. Jana Bendová háziorvos.

hasmenés és a probiotikumok

Az antibiotikumok által kiváltott leggyakoribb mellékhatások:

  • hasmenés (elsősorban a bélflóra által kialakított védőgát áttörése okozza; előfordulása az antibiotikumos kezelések 5-30 %-át érinti),
  • nőknél jelentkező gombás fertőzések (az antibiotikum-terápiák nagymértékben hozzájárulnak nemcsak a bélflóra, de a vaginális mikroflóra egyensúlyának felborulásához is, mely gyakran hüvelyi élesztőgombás fertőzések kialakulásához vezethet),
  • allergiás reakciók (például kiütések megjelenése a páciens bőrén).

„Rendkívül fontosnak tartom, hogy tudatosítsuk azt a tényt, miszerint az antibiotikumok az egyes mellékhatások gyakori megjelenése ellenére is pótolhatatlan gyógyszereknek számítanak a bakteriális infekciók elleni küzdelemben.” – hangsúlyozza MUDr. Bendová.

Az antibiotikumok által előidézett hasmenéses tünetek előfordulása nagyon gyakori. Léteznek azonban olyan antibiotikum-fajták is, melyek alkalmazása esetén ezen tünetek megjelenésének valószínűsége minimálisra csökken. Ezek viszont csak egyes baktériumtörzsek által kiváltott infekciók esetén hatásosak.

Az ambuláns praxisban leggyakrabban előforduló hasmenéses megbetegedések általában az anaerob baktériumok elleni antibiotikum-kezelések esetén jelentkeznek. Ezen antibiotikumok közé tartoznak többek között a penicillinek, az aminopenicillinek, és a béta-laktamáz gátló gyógyszerekkel kombinált aminopenicillines kezelések is. Ritkábban jelentkezhetnek hasonló tünetek a makrolidek, tetraciklinek és alkalmanként a kinolonok alkalmazásakor is.

Mik azok a probiotikumok?

„A probiotikumok vagy probiotikus baktériumkultúrák olyan élő mikroorganizmusok, melyek segítik egészségünk megőrzését. Ezek a készítmények szervezetünk számára csakis hasznos baktériumfajokat tartalmaznak. Alkalmasak akár napi szinten történő fogyasztásra is.” – magyarázza MUDr. Peter Minárik gasztroenterológus, életmód és táplálkozási tanácsadó szakember.

„A probiotikumos baktériumkultúrák elsősorban bizonyos Lactobacillus sp. és Bifidobacterium sp. törzseket tartalmaznak, melyek szervezetbe juttatása táplálék, illetve egyes étrendkiegészítők segítségével valósul meg.”

Probiotikumok és antibiotikumok

Barátságos baktériumok

Az emberi bélben 1,5 – 2 kilogrammnyi baktérium található. Bélrendszerünket az immunrendszer egyik legfontosabb szerveként, valamint a külső és belső környezet közt elhelyezkedő félig áteresztő kapuként tartjuk számon.

A kívánt immunfunkciók elvégzéséhez nagyban hozzájárulnak az itt megtalálható hasznos baktériumok is. A megfelelő összetételű és működésű bélflóra immunrendszerünk alapköveként van jelen, segíti a belekben előforduló gyulladásos megbetegedések megelőzését, növeli a tápanyagok felszívódását, valamint javítja ezen szervünk védelmi funkcióit is.

„Testünkben található hasznos bélbaktériumok a betegségeket kiváltó káros baktériumok és gombák hatását háttérbe szorítják vagy teljesen elnyomják, fellépnek a toxinok ellen és csökkentik a rákos megbetegedések kialakulásának valószínűségét.

Ezenkívül a jótékony hatású bélbaktériumok növelik egyes ásványi anyagok (pl. kalcium) felszívódását, valamint hozzájárulnak a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez is. Ezáltal a szív- és érrendszeri problémák megelőzésében is fontos szerepet játszanak“- magyarázta MUDr. Minárik gasztroenterológus.

A bakteriális mikroflóra természetesen nem csupán a bélrendszerben, hanem testünk más részeinek nyálkahártyáján is megtalálható – pontosabban a szájüregben, a légzőszervek és a nemi szervek nyálkahártyáján, valamint a bőrön is.

„Szervezetünk tehát szimbiózisban él az ún. friendly vagyis barátságos baktériumokkal. Abban az esetben, ha a természetes mikroflóra részét képező jótékony mikroorganizmusok száma csökken (pl. antibiotikumos kezelés, sugárterápia vagy utazási hasmenés esetén), a pácienseknél különféle betegségek jelenhetnek meg, s ilyenkor probiotikumok alkalmazására van szükség.“ – részletezte MUDr. Minárik.

Hol találhatóak meg a probiotikumok?

Probiotikus készítmények

MUDr. Peter Minárik szerint bélflóránk összetétele egyes élelmiszerek fogyasztásával is befolyásolható. Manapság már könnyen hozzájuthatunk olyan fermentált készítményekhez, melyek Lactobacillus sp. és Bifidobacterium sp. törzseket tartalmaznak.

Probiotikus élelmiszereknek nevezzük azokat az ételeket, melyek probiotikus baktériumkultúrákat tartalmaznak. Ebbe a csoportba tartoznak az egyes tejtermékek (kefir, joghurtitalok, juhtúró), de akár a savanyú káposzta is.

„Ezeket az élelmiszereket funkciós élelmiszereknek is nevezzük, mivel bizonyított tény, hogy ha elegendő mennyiségben fogyasztjuk őket, az alap tápláló hatásukon kívül jótékony hatásuk is van.

Előnyös tehát, ha az üzletben minél több élő baktériumkultúrát tartalmazó élelmiszert vásárolunk. Ezt azonban ne csak akkor tegyük meg, ha betegek vagyunk! Minden egészséges embernek legalább napi egy darab fermentált élelmiszert kellene fogyasztania.“

probiotikumos étrendkiegészítők

Probiotikumos étrendkiegészítők

Ebbe a csoportba olyan élőflórás étrend-kiegészítők tartoznak, melyek egy vagy több élő baktériumtörzset tartalmaznak és pozitív hatással bírnak a bélflóra összetételére.

„Manapság ezen termékekből a gyógyszertárak hatalmas választékot kínálnak. Pácienseinknek természetesen igyekszünk közülük a lehető legjobb termékeket ajánlani, melyek hatékonysága és biztonságos használata klinikailag tesztelt.

Az, hogy a konzultáció során melyik páciensnek milyen probiotikum-kúrát ajánlunk, teljesen individuális. Különbséget kell tenni ugyanis a három napos antibiotikum-terápiák alatti, egy vaginális gombafertőzés esetén használatos, illetve az allergiás tünetek jelentkezésekor hosszútávon alkalmazott probiotikus készítmények között.

Fontos, hogy tudatosítsuk azt is, hogy a probiotikumok szedése már az antibiotikumos kezelés alatt, valamint annak befejezése után még legalább 5-7 napig ajánlott“ – magyarázza PharmDr. Miroslava Snopková, PhD. a pozsonyi Comenius Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán található gyógyszertár vezető orvosa.

Hogyan használjuk a probiotikumokat antibiotikum-terápia ideje alatt?

Annak érdekében, hogy elkerüljük a probiotikus készítmények hatásának antibiotikumok miatti csökkenését, a probiotikumot legkorábban két órával a gyógyszer alkalmazása után vegyük be.

Ha az antibiotikumot 12 óránként szedjük, a kiegészítő probiotikus kezelést is napi kétszer kell alkalmaznunk. A gyógyszer-terápia befejezése azonban nem jelenti az élőflórás készítmények szedésének befejezését is.

„Egy íratlan szabály szerint az ilyen baktériumkultúrák alkalmazása egészen addig ajánlott, míg az általuk kiváltott jótékony hatásra testünknek szüksége van. Ez pontosabban annyit jelent, hogy ha szeretnénk csökkenteni az antibiotikum-kúrák esetén gyakran jelentkező hasmenéses tünetek megjelenésének valószínűségét, a probiotikumok szedése a gyógyszeres kezelés befejezése után még legalább 1-2 hétig javasolt.“

MUDr. Minárik szerint az egyes probiotikum-fajtákat előnyös kombinálni – vagyis a szakorvos az élőkultúrát tartalmazó élelmiszerek és az étrendkiegészítők együttes fogyasztását ajánlja.

Míg a napi szinten fogyasztott baktériumkultúrát tartalmazó élelmiszereknek rendkívül nagy szerepük van a megelőzésben, addig a probiotikus étrendkiegészítőket az emberek általában csak egyes megbetegedések és egészségügyi problémák jelentkezésekor alkalmazzák.“

antibiotikumos -kezelés

A probiotikus készítmények hatásai:

  • támogatják immunrendszerünket és növelik szervezetünk bakteriális infekciókkal szembeni ellenállóképességét,
  • gyengítik az allergiás reakciók intenzitását, valamint hozzájárulnak ezen tünetek gyakoriságának csökkentéséhez is,
  • megkönnyítik a felszívódást és felerősítik a vitaminok szervezetünkre gyakorolt jótékony hatását,
  • csökkentik a vér koleszterinszintjét és ezáltal a szív- és érrendszeri megbetegedések is leredukálódnak,
  • a szervezetben lejátszódó folyamatok során keletkező tejsavnak, ecetsavnak és vajsavnak köszönhetően elnyomják a rothadást támogató folyamatokat és fellépnek a székrekedés ellen is,
  • csökkentik a vastagbél- és végbélrák kialakulásának valószínűségét, valamint a vese és máj megbetegedéseinek gyakoriságát is.

Az elégtelen mennyiségű probiotikum okozhat:

  • csökkent ellenállóképességet a belekben és a bélflóra egyensúlyának felborulását,
  • emésztési panaszokat hasmenés vagy felfúvódás formájában,
  • csökkenti a belek gyulladásos megbetegedéseinek kialakulását, valamint a vastag- és végbélrák előfordulásának gyakoriságát.

Érdekességek a probiotikus baktériumkultúrákról:

A probiotikum szó a görög „pro bios” – életért kifejezésből ered.

A „probiotikum” kifejezést a szakirodalomban először 1965-ben használta Lilly és Stillwell. Ez az új kifejezés olyan mikroorganizmusok által kiválasztott anyagok jellemzésekor került említésre, melyek képesek voltak más mikroorganizmusok növekedését stimulálni.

Az egyes savanyított tejkészítmények szervezetre gyakorolt pozitív hatása már az ókortól ismeretes.

A szervezetünkre pozitív hatást gyakorló, fermentált tejtermékekben megtalálható baktériumtörzsek tudományos kutatásának kezdetét nagyjából 1908-ra tehetjük.

Ekkor kapott ugyanis az epidemiológiai és mikrobiológiai területen folytatott kutatásaiért Nobel-díjat Iľja Mečnikov orosz tudós. Ezek a kutatások a napjainkban használatos probiotikus készítmények általi megelőző és gyógyító kezelések alapját alkották.

Mečnikov elsőként tudatosította, hogy léteznek jótékony hatású bélbaktériumok, melyek számának csökkenése vagy teljes hiánya különféle emésztési zavarokat okozhat, melyeket általában a hasmenés, felfúvódás és a szelek képződése jellemez (MUDr. Peter Minárik: Az egészséges táplálkozás Vademecuma).

A FAO/WHO modern definíciója szerint a „probiotikumok” olyan élő szervezetek, melyeket, ha elegendő mennyiségben juttatunk az emberi szervezetbe, pozitív hatással bírnak (FAO: Food and Agriculture Organization. WHO: World Health Organization).

A legismertebb probiotikus készítményekben előforduló baktériumok a Lactobacillus sp. és Bifidobacterium sp. törzsek. Ide tartoznak még többek között a Streptococcus sp., valamint az élesztőgombák közül a Saccharomyces sp. csoportja is.

Diszmikróbia – a bélflóra különféle problémáikor használatos szakkifejezés.

Kommentárok