Az Escherichia coli, vagy rövidített nevén E. coli baktérium a Klebsiella, az Enterobacter és számos rendszertanilag eltérő csoporba tartozó baktériummal együtt az emberek és egyes állatok (szarvasmarhák, juhok, kecskék) vastag bélflórájának állandó összetevőjeként van jelen.

Ez a kórokozó az Enterobacteriaceae baktériumcsoport tagjainak egyike. A média különböző forrásaiban is gyakran említik, hiszen az előírt antibiotikum-kezelésre „nem válaszol”.

Az E. coli baktériumnak jelentős szerepe van a belek fiziológiai funkciójának megőrzésében. Akadnak azonban köztük kiemelten patogén törzsek is, melyek különféle hasmenéses megbetegedések kiváltói lehetnek.

Az infekció kialakulásához szükséges fertőző dózis rendkívül alacsony. Ez a baktériumfajta azon mikroorganizmusok csoportjába tartozik, melyek a külső környezettel szemben különösen ellenállóak, s akár hónapokig is elélhetnek a földben vagy a vízben.

Az ilyen patogén fajok különösen jól bírják a „hűtőszekrényszerű” nagyon alacsony hőmérsékletet és a fagyot is. Acidotoleránsak, valamint magas termostabilitással jellemezhetőek.

E. coli baktérium előfordulása, terjedése és a jelentkező tünetek

Mint már említettük az E. coli baktériumok számos baktériumtörzsből állnak. Megkülönböztetünk patogén és apatogén törzseket. A patogén törzsek különböző súlyosságú hasmenéses tüneteket okoznak.

Ez a megbetegedés leggyakrabban nem megfelelően hőkezelt marha, bárány vagy kecskehús, illetve gyorsételek (hamburger, hot-dog) fogyasztása után alakul ki. Készültek azonban olyan feljegyzések is, miszerint nyers tehéntej, víz és különféle gyümölcslevek által is terjedhet ez a kórokozó. Jelenléte élelmiszerben faecalis szennyezettségre utal.

A patogén E. coli baktériumok által kiváltott fertőzést az enyhébb hasmenésektől kezdve egészen a véres székletig, szélsőséges tünetek listája jellemezheti. Lappangási ideje 3-8 nap. Patogén E. coli törzseket a világon már többször is izolálták, legyen szó akár szórványos előfordulásról, vagy az iskolákban, gyermekotthonokban, csecsemőgondozó intézetekben gyakran előforduló epidémiákról. Elsőként 1982-ben, az USA-ban sikerült izolálni.

Az E. coli törzsek többsége viszont nem patogén, a normál bélflóra tagjaiként fontos szerepük van különböző kórokozók bélben való megtelepedésének megakadályozásában. Viszont ezek a baktériumok, ha bélen kívüli környezetbe kerülnek, extraintestinalis fertőzéseket okozhatnak. Ide tartoznak a húgyúti infekciók, sebek elfertőződése, hasűri folyamatokhoz tartozó infekciók, vagy akár véráramba kerülve súlyos septikus állapot is.

A növekvő felesleges antibiotikum használat miatt az utóbbi években az E. coli baktériumok rezisztenciájának növekedése figyelhető meg számos antibiotikum csoportra nézve, beleértve a fluorokinolonokat és a 3. generációs cefalosporinokat is. A rezisztens kórokozó jelenléte miatt egy normál esetben hatásos antibiotikum-terápia is hatástalannak bizonyulhat, s így fenn áll bizonyos súlyos komplikációk kialakulásának veszélye, mint például a vesegyulladás vagy a vérfertőzés

A hasmenést okozó E. coli fertőzés megelőzése

Az E. coli baktérium csupán főzéssel, sütéssel és pasztörizálással pusztítható el. Ehhez azonban legalább két percig tartó 70 °C-os hőmérséklet szükséges. Más baktériumoktól eltérően az E. coli ellenálló a hideggel, szárazsággal, magas sókoncentrációval és a savas környezettel szemben is. Kiváncsiak, mely óvintézkedések bizonyultak hatékonynak az E.coli baktérium által kiváltott fertőzésekkel szemben? Különösen az alábbiak fontosak:

Használat előtt a nyers tejet forraljuk fel! A pasztörizált és az UHT-tej biztonságos. Nyers zöldség és gyümölcs esetén a legelőnyösebb választás az, amelyik már első ránézésre is „egészségesnek“ tűnik. Ezen kívül fontos, hogy az elfogyasztani kívánt darabot pucoljuk meg, vagy legalább alaposan öblítsük át.

Ételkészítés előtt, valamint nyers hússal (még ha minőségi hús is) való érintkezés után mindig mossuk meg kezünket szappannal, majd töröljük szárazra. A húst elkülönítve tároljuk és dolgozzuk fel! Feldolgozás után a konyharuhákat cseréljük le, majd mossuk át őket 60 °C-on!

Fontos, hogy odafigyeljünk a személyes higiéniára és a rendszeres kézmosásra is. A fertőtlenítés nem csupán a toalett használat után szükségszerű. Ugyanez vonatkozik a fertőző páciensek otthonában található háztartási cikkek és felületek tisztítására is. Ilyen esetben az egyszeri használatos kesztyűk funkciója is rendkívül jelentős.