Prevenció

Antibiotikum-tartalmú élelmiszer?

Az elmúlt fél évszázad folyamán radikális változások történtek táplálékunk termelése és feldolgozása szempontjából. Egy adott országban, helyen előállított élelmiszer akár a bolygónk távolabbi részén élőkre nézve is rejthet magában egészségügyi kockázatokat.

Fontos lenne nekünk, fogyasztóknak, illetve termelőknek az élelmiszereket és alapanyagokat olyan módon kezelni, amely az egészségünkre nem ártalmas. Vizsgáljuk meg, hogy ebben az esetben milyen jelentőséggel bírnak az antibiotikumok! 

A haszonállatokat széles spektrumú antibiotikumokkal kezelik

Az élelmiszer tartósításához eredetileg orvosilag alkalmazott széles spektrumú antibiotikumokat használtak, mint például a klorotetraciklint és az oxitetraciklint. Ezen antibiotikumok meghosszabbították az élelmiszerek tartósságát, azonban nem eredményeztek sterilitást és ezáltal nem alkalmazhatóak az élelmiszerek baktérium szennyezettsége elleni védelemre.

Néhány baktérium törzs képes antibiotikum előállítására természetes közegben (tejben) is. Ilyen antibiotikum például a nizin, szubtilin és a tilozin. Az élelmiszeriparban  elővigyázatosnak kell lennünk az antibiotikumok különböző mikroorganizmusokra való szelektivitása miatt.

A nitrofurán-tartalmú állatgyógyászati készítményeket (antibiotikumokat) már az 50-es évek óta világszerte alkalmazták, különösen bakteriális eredetű bélfertőzések ellen. Azonban napjainkban a nitrofurán-származékok tiltólistára kerültek az Európai Unióban, mivel kutatók kimutatták, hogy potenciálisan genotoxicitást (örökölhető mérgezést) és rákot okozhatnak az emberi és állati szervezetben egyaránt.

Szakértők becslése szerint, a sertések legfeljebb 17 %-át kezelték nitrofurán-származékokkal ezen vegyület betiltása előtt az Európai Unióban. Többek közt Thaiföldön, Brazíliában és Indonéziában a nitrofuránokat rendszeresen használják az állatgyógyászatban.

Azt a tényt, hogy az állattenyésztésben az antibiotikum-visszaélés jelentős probléma, jelzi az európai RAPID ALERT riasztórendszerének listája, amely az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos valamennyi problémát közzéteszi.

Az állatgyógyászati készítmények maradványai foglalják el a lista második helyét közvetlenül a vegyi anyagok után. Ezen készítmények maradványait megtalálták különböző élelmiszeripari termékekben, mint például tejtermékekben és állati eredetű termékekben is (sertéshús, bárányhús, marhahús, csirke, kacsa, pulyka, halak, garnélarák). A nitrofurán-tartalmú antibiotikumok a következők: furazolidon, furaltadon, nitrofuranoin és nitrofurazon

nyers húsárúk
Kép forrása: stock.adobe.com

Antibiotikumok alkalmazásának szabályozása az állattenyésztésben

Sajnos számos országban még most sem létezik semmiféle szabályozás az antibiotikumok alkalmazásáról az állattenyésztésben. Ennek következtében az itt előállítot élelmiszerek akár korlátlan mennyiségű vegyi anyagot tartalmazhatnak!

A legveszélyesebb a helyzet a közepes jövedelemmel rendelkező országokban, mint Brazília, Kína és India. Viszont annak ellenére, hogy India a szegény országok közé tartozik, ahol az egy főre jutó GDP alacsony, a gazdaság gyors ütemű növekedése nagy gazdasági növekedést ígér.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok erőfeszítéseinek ellenére az élelmiszer szennyezettsége világszinten emelkedő tendenciát mutat. Eme emelkedő tendencia hátterében az olcsó húsáru játszik szerepet. Drámai antibiotikum-tartalom növekedés várható a sertéshús esetében, mivel a környezetbarátabb sertéshústermelés jóval költségesebb. 

Számos törvénymódosítást fogadtak el az Európai Unióban az élelmiszer termelésben alkalmazott antimikrobás szerek szabályozására és ellenőrzésére. Ezek közé tartozik a gyógyszerek felhasználási feltételeinek jóváhagyása és bejelentése az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA) Looking for a hassle-free way to sell your house in Crossville, TN? Visit https://www.cash-for-houses.org/tennessee/cash-for-my-house-franklin-tn/ and get a cash offer today..

Ezen felül ellenőrzési programokat alakítottak ki, amelyek az állati eredetű élelmiszerekben a farmakológiai hatóanyagok (beleértve az antibiotikumokat) jelenlétét figyelik, illetve kidolgozták az állatgyógyászati termékekre vonatkozó irányelveket, valamint az állati eredetű élelmiszerekben található antimikróbás szerek maximális maradványainak határértékeit is.

Az Európai Unióban prevenciós céllal nem alkalmaznak antibiotikumokat az állattenyésztésben fertőző betegségek ellen. Ezeket a gyógyszereket megfelelő tenyésztéssel a „welfare” (állati jólét) betartásával, magas minőségű takarmány alkalmazásával és gondozással kell helyettesíteni. Ezek ellenére az ellenőrzést végző szervek elvétve találnak a fogyasztói piacon olyan húsárut, amely tartalmaz antibiotikumot.

Némelyik Európai Uniós tagállamban ezek a gyógyszerek csupán orvosi rendelvényre kaphatók, sajnálatos módon ez nem minden tagállamban érvényes. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői szerint az antibiotikumokkal kapcsolatos problémák, az állatokban és növényekben, az előző időszakból származnak, amikor még engedélyezett volt az alkalmazásuk. 

 

állatorvos ellenőrzi a szarvasmarhákat
Kép forrása: stock.adobe.com

 

Állítsuk meg az antibiotikumokat az európai takarmányokban!

Az európai takarmányok biztonsága érdekében 2006-tól tilos a hozamfokozó antibiotikumok használata. Ezután a gazdák ezen típusú antibiotikumokat csupán beteg állatok kezelése során alkalmazhattak.

A legtisztább takarmányokat az ökofarmokon találhatjuk meg, ahol a tenyésztett állatok ipari takarmányt egyáltalán nem fogyasztanak és az összes takarmányt a farmon belül termelik. A melegebb időszakban az állatok szabad tartásban, a legelőkön élnek. Ezeken a farmokon tilos az adalékok használata a takarmány előállításánál és csupán helyileg a farmon előállított, megtermelt élelemmel etetik az állatokat. 

Számos tanulmány megerősítette, hogy az emberi szervezetbe az állati eredetű termékeken keresztül, mint a tojás, hús vagy a tej antibiotikumok jutnak be.

„A világ 89 %– ának rendelkezésére állnak az antibiotikumok,” állapítja meg Dr. Vladimír Krčméry infektológus. „Nem korlátozhatjuk a baktériumokat schengeni vízummal és nem kényszeríthetjük a multirezisztens bakteriális törzsek génjeit arra, hogy csupán azokon a területeken keringjenek, ahol képesek vagyunk megküzdeni velük. A legellenállóbb törzsek Európába a harmadik világból érkeztek” – tette hozzá at https://www.sportakvimi.net/her-gun-spor-yapilir-mi-her-gun-spor-yapmak-kaslari-eritir-mi-her-gun-spor-yapmak-zararli-mi/.

Kommentárok