Szép idő esetén mindannyian szívesen töltünk el pár órát a természetben, sokan örömmel szerveznek különféle kirándulásokat vagy túrákat a közeli erdőkben. A természetben szerzett örömteli pillanatok mellett azonban nem szabad megfeledkeznünk a ránk leselkedő veszélyekről sem! Itt természetesen a füves területek apró élőlényeire, vagyis a kullancsokra gondolunk, melyek gyakran nagyon súlyos betegségek hordozói is lehetnek. Ahhoz, hogy a kirándulás súlyos következményekkel érjen véget pedig elég egyetlen kullancs! És nem csak az erdők, mezők füves tája rejt kullancsokat, hanem a házak kertje is, ezért a kertészkedés során is figyelnünk kell ezekre a kis vérszívókra.

Az emberre csupán a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) jelent veszélyt. A fertőzött egyedek többféle súlyos megbetegedést is terjeszthetnek. Ebbe a csoportba sorolhatjuk többek között a vírusos agyvelőgyulladást (encephalitis), a Lyme-kórt (borreliosis), az anaplazmózist, valamint egyéb fertőző megbetegedéseket is.

A kullancsok megtalálhatóak lombos és fenyves erdőkben, parkokban, parkerdőkben, temetőkben, sőt még a városi zöld kertes házak udvarán is. Kivételt csak a magashegyi övezetek, megművelt földterületek és vízfelületek képeznek. 

Tavaszra „felébrednek“ a kullancsok is!

A tavaszi felmelegedés és a kullancsok aktivitása kéz a kézben járnak. A zöld területeken ezek a vérszívók egész évben megtalálhatóak, viszont csak 5-10 °C körüli hőmérséklet esetén aktivizálják magukat. Manapság sajnos már több olyan övezetben is találkozhatunk fertőzött egyedekkel, amelyek eredetileg nem tartoztak a rovarok természetes élőhelyei közé. Ez a tény egyértelműen azt bizonyítja, hogy a megbetegedéseket hordozó kullancsok előfordulása évről évre növekszik. Az utóbbi években a változó éghajlati körülményeknek köszönhetően a kullancsok magasabban fekvő területekre is eljutottak. 

A Lyme-kór elsődleges tünete többnyire a csípés helyén kialakuló kokárdaszerű bőrjelenség. Ha ezt idejében felismerjük és megfelelő antibiotikus kezelésben részesítjük a beteget, akkor probléma nélkül gyógyul. Ha elhanyagolódik, akkor előfordulhat, hogy krónikus betegséggé alakul ízületi, idegrendszeri és szív érintettséggel, de ez is kezelhető.

A kullancs által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás többnyire enyhe betegség képében zajlik le, de sajnos lehet nagyon súlyos is, akár halálhoz is vezethet

Hol fordulnak elő leggyakrabban?

A kullancsok főleg a fűben, alacsony növésű növényzeten fordulnak elő. Vidéki és városi területeken egyaránt megtalálhatóak.  Ezek az apró élőlények tehát nemcsak az erdőkben, de az udvaron, a parkban vagy bármely zöld területen is megcsíphetnek bennünket.  A megbetegedés veszélye persze csak abban az esetben áll fenn, ha az adott egyed betegséghordozó.

A kullancs megkapaszkodik áldozata testén, majd megkeresi a számára legmegfelelőbb helyet. Ez legtöbbször a hónalj, lágyék, térdhajlat, a fül mögött elhelyezkedő meleg és nedves bőrfelület. Ezenkívül gyakran előfordulhat a fejbőrön vagy a hason is. 

Az áldozatra várva

„A kullancsok vérszívó ektoparaziták, tehát áldozataiktól függenek. Az áldozatok skálája rendkívül széles – az egerektől, madaraktól kezdve, a kutyákon, macskákon, haszonállatokon, vadállatokon keresztül egészen az emberig“ állítja Elena Kociánová, a Szlovák Tudományos Akadémia Virológiai Tanszékéről. „Csakúgy, mint minden élősködőnek, a kullancsoknak is rendkívül fejlett érzékszerveik vannak. Reagálnak a nedvességre, hőmérsékletre, a szén-dioxid jelenlétére, a talaj apró rezgéseire, sőt még a fényre és sötétségre is. A hazánkban elterjedt közönséges kullancs az „alattomos“ fajok közé tartozik. Áldozatára türelmesen vár a különböző fűféléken vagy kisebb bokrok ágain. A 80-100 centiméternél magasabb növényeken azonban nem található meg. Mellső lábain elhelyezkedő érzékszerveivel képes befogadni a különféle környezeti ingereket, helyettesíteni a látást, szaglást és hallást. Szintén ezen érzékszerveknek köszönhetően képes könnyedén átmászni és megkapaszkodni a kiszemelt „áldozat“ testén,“ magyarázza Kociánová doktornő. Az az állítás, miszerint a kullancsok a fák lombjairól „ugranak rá“ az emberre, hamis!

„A kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás a legrégebb óta ismert betegségek egyike. Hazánkban az 1950-es években fedezték fel. Mivel ez egy olyan vírusos megbetegedés, amelyre nincsenek specifikus gyógyszerek, a legjobb védekezést az oltás jelenti. Az encephalitis vírusát azonban jóval kevesebb (csupán minden századik!) kullancs hordozza, mint a Borrelia burgdorferi baktériumot, mely a Lyme-kór kiváltója. A Lyme–kórt ugyanis hazánk kullancsainak nagyjából 25 %-a terjeszti, viszont ezen megbetegedés ellen nem létezik védőoltás.

 „A Lyme-kórt az előző évszázad 80-as éveiben fedezték fel. Ez egy bakteriális megbetegedés, mely kiváltója a Borrelia burgdorferi néven ismert baktérium. A betegség tüneteiről és lefolyásáról először az amerikai Connecticute-ban található Old Lyme városban készültek feljegyzések, tehát egyértelmű, hogy innen származik a megbetegedés neve is. Ezen bakteriális infekció ellen egyelőre sajnos nincs oltóanyagunk, viszont antibiotikumokkal sikeresen gyógyítható.“ – állította Dr. Kociánová.

A betegség alattomossága a baktériumok lassú szaporodásában, valamint a fertőzés hosszan tartó, több fázisú lefolyásában rejlik. A fertőzés elsődleges jele a csípés helyén megjelenő vörösödés, amit a páciensek sajnos sokszor alábecsülnek. Pár héttel vagy hónappal később további szerveket (ízületek, idegek, agyhártya, szív, szemek, bőr) támadhat meg. Hosszabb lappangási idő esetén azonban ez az agresszív fázis akár évekig is várathat magára. 

Időben felállított diagnózis és helyes antibiotikum-kezelés esetén a betegség gyógyítható. 

Tények a Lyme-kórról

• A leggyakoribb kullancs által terjesztett megbetegedés.
• Ahhoz, hogy a betegség átterjedjen az emberre, a kullancsnak minimálisan 12-24 órán át kell élősködnie a gazdaszervezet testén.
• Nem ritka, hogy a betegség nem a jellegzetes tünetegyüttest produkálva jelentkezik egyes pácienseknél. A fertőzés ezen tulajdonsága gyakran akár diagnosztikai hibákhoz is vezethet.

A betegség fázisai:

A Lyme-kór egy rendkívül változatos tünetekkel rendelkező betegség, mely a különféle szervek megtámadásából kifolyólag más-más intenzitással jelentkezhet.

A betegség első stádiuma: erythema migrans – vándorló bőrpír jelenik meg, melyet a betegek kb. 70 %-a veszi csak észre. Nagyon ritka, hogy nincs jelen. Ez a bőr egyfajta kivörösödése, mely a csípés közvetlen környezetében terjed, majd pár nap alatt szinte teljesen visszahúzódik. Ezen jellegzetes bőrpírnek köszönhetően a Lyme-kór már a kezdeti stádiumban könnyen diagnosztizálható, a sikeres terápia alapját pedig minden esetben a megfelelő antibiotikum-kezelés jelenti.  

Az első stádium jellegzetes tünetei közé tartozik még a fejfájás, ízületi- és izomfájdalom, a nyirokcsomók megduzzadása, valamint a fáradtság is.

A fertőzés második stádiuma: pár héttel vagy néhány hónappal a vándorló bőrpír felszívódása után jelenik meg.  Ez a szakasz különféle neurológiai, kardiovaszkuláris, illetve ízületi problémákkal jellemezhető.

 Az idegrendszert érintő tünetek közül az agyhártya-, az ideggyökök-, illetve egyes perifériás idegek gyulladásai a leggyakoribbak. Ezenkívül a gyulladás megjelenhet testünk különféle ízületeiben, általában azonban a térdízületek érintettek. 

A fertőzés harmadik stádiuma: hónapokkal vagy évekkel a kullancscsípés után jelentkezik és a fent említett egészségügyi komplikációk jellegzetes romlása jellemzi.  Ehhez csatlakozik még a bőr tipikus elvékonyodása, valamint kékes elszíneződése a páciens kezein és lábain (acrodermatitis atrophicans).

A helyes diagnózis felállításához a különféle speciális vértesztek eredményein kívül szükségünk van a páciens különböző klinikai leleteire, valamint egy részletes anamnézis (kórelőzmény) elkészítésére is.  A fertőzés korai stádiumban történő diagnosztizálása és az ezt követő célzott antibiotikum-terápia rendszerint megakadályozza a betegség második, illetve harmadik fázisba való lépését. A magyar ajánlások szerint az antibiotikum-kezelés döntően 20 napig, egyes esetekben 40 napig tart.

Hogyan védekezhetünk a kullancsok ellen?

• Az erdei túrák és kirándulások előtt a különféle rovarriasztó szerek használata javasolt.
• Ajánlott az olyan öltözék viselése, ami megfelelő mértékben védi a lábakat és karokat. A cél természetesen az, hogy testünkön minél kevesebb fedetlen bőrfelület legyen.
• A gondozatlan füves és bokros területeket kerüljük el!
• A kirándulásokról hazaérkezve figyelmesen ellenőrizzük teljes testünket! Fordítsunk különös figyelmet a hónalj, a lágyék, valamint a térdhajlat környékére és a fül mögötti területekre is!
• A megelőzési stratégia részét képezi az encephalitis elleni oltás alkalmazása is. Az oltás mindenkinek ajánlott, de azok számára mindenképp, akik az átlagosnál gyakrabban érintkeznek kullancsokkal (például vadászok).

Biztos akar lenni a dolgában?

Kullancscsípés esetén a pácienseknek lehetőségük van igénybe venni a különféle magán laboratóriumok szolgáltatásait, ahol az eltávolított kullancs testén elvégzett vizsgálatok alapján a laboratóriumi dolgozók képesek alátámasztani vagy kizárni a fertőzés jelenlétét. A kullancs testét a bőrből való eltávolítás után ajánlott nedves papírba vagy vattába csomagolni, ezzel is védve a kiszáradástól. Ezzel a módszerrel lényegesen megkönnyíthetjük a laboratóriumi dolgozók munkáját. Abban az esetben, ha a kullancs az eltávolítás után még életben van, testét pár fűszál mellé csomagolva javasolt tovább küldeni a laboratóriumba. 

Hogyan kell helyesen eltávolítani a kullancsot?

• A legfontosabb, hogy a kullancsot ne károsítja és ne nyomja szét! A testet a fejjel együtt kell eltávolítani!
• A legjobb megoldás, ha a kullancs testét egyszerűen csak megragadjuk egy szemöldök csipesszel (pinzettával) és egy határozott mozdulattal eltávolítjuk. 
• Ha nincs kéznél gyógyszertárban vásárolt fertőtlenítőszer (szesz, jódtinktúra), akkor használjon bármilyen más alkohol-tartalmú készítményt!
• Ha a vérszívó jelenlétét már a kirándulás közben észleli, viszont nincsenek Önnél az eltávolításhoz szükséges segédeszközök, az eltávolítást ne kezdje el!
• Ha nem sikerül megfelelően kivenni a kullancsot, s a feje esetleg beleszakad, mihamarabb keresse fel orvosát!