Bármennyire furcsán is hangzik, egyes esetekben a szív is begyulladhat. Ezen kifejezés alatt természetesen nem egy szerelmi fellángolást értünk. A szívizomgyulladás hátterében a legtöbb esetben különféle vírusos vagy bakteriális fertőzés által kiváltott immunreakció áll. Ritkábban lehet szó különböző gyógyszerek, toxinok, kábítószerek által kiváltott szívizomgyulladásról is. De vajon mik lehetnek ezen betegség legjellemzőbb tünetei? Mire kell odafigyelnie abban az esetben, ha szívizomgyulladás gyanúja áll fenn?                     

Mikor és hogyan alakul ki a szívizomgyulladás (myocarditis)?                  

A szívizomgyulladást leggyakrabban vírusfertőzések, illetve esetenként atípusos bakteriális fertőzések okozzák (pl. Lyme-kórt kiváltó baktériumok). A megbetegedés hátterében azonban nem minden esetben fertőzés áll. Lehet szó akár immunrendszerünk nem szokványos reakciójáról egyes gyógyszerekkel, illetve táplálék kiegészítőkkel szemben (az amatőr testépítők által viszonylag gyakran használt kétségbe vonható minőségű készítmények), avagy különféle drogok (pl. kokain) okozta károsodásról. Nem ritka azonban az sem, hogy a gyulladás kiváltó oka egy újonnan kialakult vagy egy addig nem megfelelően kezelt autoimmun betegség.

Szervezetünket ostromló vírusos, illetve bakteriális fertőzések esetén is megeshet, hogy magát a szívizomgyulladást nem közvetlenül a fertőzések, hanem az általuk kiváltott atípusos immunreakciók okozzák!

Szívizomgyulladás esetén a károsodás sajnos általában nem csupán a szívizomsejteket érinti, hanem a szív elektromos vezetési rendszerét is. Az efféle károsodások különféle ingerület vezetési zavarokat, szívritmus zavarokat, más néven aritmiákat (a szív elektromos impulzusának rendellenes elvezetésével) okozhatnak. Sajnos nem egyszer a szívizomzat károsodása miatt csökkent szívműködés, azaz szívelégtelenség is kialakulhat.

Mik a szívizomgyulladás tünetei?

Mindezzel együtt a szívizomgyulladás viszonylag ritka betegség szerencsére.

A myocarditis tünetei sajnos nem minden esetben egyértelműek. Gyakran egyéb, akár banális megbetegedések jeleinek tituláljuk őket és ezáltal nem fordítunk elegendő figyelmet rájuk. Nem ritka, hogy a szívizomgyulladás tünetei az érintett páciensnél csupán a kiváltó fertőzés (akár tünetmentes vagy latens infekció) felszívódása után több hét elteltével jelentkeznek.

A szívizomgyulladás által kiváltott típusos tünet együttes a heveny vagy szubakut szívelégtelenség. Ilyenkor a páciens jellemzően fáradtságra, mellkasi fájdalomra, légzési nehézségekre, illetve az alsó végtagokon kialakult ödéma jelenlétére panaszkodik.

A tüneteket kezdeti stádiumban maga a vírusfertőzés, majd később az immunrendszer hiperreakciója által kiváltott szívizomkárosodás okozza. Az elsődleges vírusinfekció típusos tünetei:

• köhögés,
• nátha,
• fáradtság,
• fejfájás,
• hőemelkedés (ritkábban láz),
• ízület és izomfájdalom.

A myocarditis ritkábban, de akár bélrendszeri vírusos fertőzés után is jelentkezhet, melynek legjellemzőbb tünetei a következők:

• hasmenés,
• hányás,
• alhasi vagy köldök környéki fájdalom,
• fáradtság,
• hőemelkedés.

Pár nap, illetve hetek elteltével a tünetek enyhülése után előtérbe kerülnek a szívizomgyulladásra utaló Típusos tünetek:

• mellkasi fájdalom,
• megmagyarázhatatlan fáradtság és gyengeség,
• légszomj, illetve fulladásérzet,
• alsó végtagokat érintő ödéma,
• nyugalmi állapotban is megemelkedett pulzusszám, rendszertelen szívfrekvencia, szívritmuszavar, illetve aritmiák,
• étvágytalanság és rosszullét,
• hőemelkedés vagy láz,
• ízületi és izomfájdalmak.

Enyhébb lefolyású szívizomgyulladás esetén a betegség jellemzően minimális tünetekkel jár. Ritkábban akár teljesen aszimptomatikus is lehet. Máskor azonban a szívizomgyulladást drámai tünetegyüttes is kísérheti – extrém esetekben akut szívelégtelenséget vagy azonnali halált is okozhat.

A szívizomgyulladás diagnosztizálása           

Ezen betegség diagnosztizálása rendkívül bonyolult. A legtöbb esetben az orvos csak akkor állítja fel egyértelműen ezt a diagnózist, miután már minden egyéb lehetőséget kizárt.

 

 

De vajon milyen kivizsgálásokon kell átesni ahhoz, hogy kimondhassuk, ténylegesen szívizomgyulladásban szenved a beteg?

• A fizikális vizsgálat után többnyire az első lépés az EKG elkészítése, (EKG), amely segítségével gyorsan kiderül, hogy van-e a beteg szívének valamilyen ingervezetési zavara, szívritmus zavara vagy myocarditisre esetleg jellegzetes EKG eltérése.
• Vérvizsgálat is előbbre vihet a pontosabb diagnózis felállítása felé.
• Még ha nem is kapunk egyértelmű diagnózist, a szívultrahang vizsgálat (ECHO) segítségével szintén egy lépéssel közelebb kerülhetünk a myocarditis diagnózisának sikeres felállításához. Az elvégzett vizsgálat során észlelhetjük a szív funkciójának (ejekciós frakciójának) gyengülését, valamint a szívburokban esetlegesen felgyülemlett folyadékot is, mely az egészséges páciensek esetén nincs jelen. A szívultrahang (ECHO) vizsgálat ezenfelül segítségünkre lehet egyéb patológiai jelenségek kizárásában is – pl. különféle szívbillentyű hibák, vagy a pitvarfibrilláció során kialakult vérrög jelenlétére.

• A mágneses rezonancia (MRI) vizsgálat segítségével pontos betekintést nyerhetünk a szívizom felépítésébe is, mely a szívizomgyulladás sikeres diagnosztizálásában rendkívüli jelentőséggel bír.

• A szakorvos végezhet akár szívizom-biopsziát is (szívizom szövet vételt). A mintavétel az ún. szívkatéterezés keretein belül valósul meg. A vizsgálat során a páciens nyaki vénáján (vena jugularis interna) keresztül a jobb szívpitvarba bevezetett katéter segítségével vesznek mintát a szívizomból. A vizsgálat minimál invazív beavatkozás, tehát nem jár a mellkas felnyitásával! Legtöbbször altatásra sincs szükség, elegendő a helyi érzéstelenítés. A leírt módszer egyszerűsége ellenére a szívizom-biopsziát, a myocarditis vizsgálatában, csupán utolsó lehetséges diagnosztikai metódusként használják.

A sikeres diagnózis felállításához a legtöbb esetben elegendő a részletes anamnézis, mely magába foglalja a tünetek pontos leírását. Az esetek nagy százalékában a páciens kórtörténetében ugyanis jelen van egy enyhébb vírusos vagy bakteriális fertőzés, melyen a beteg a közelmúltban (tehát a jelenlegi tüneteket megelőző pár héten belül) esett át. Ezenkívül természetesen rendkívüli jelentőséggel bírnak a különféle klinikai kivizsgálások is, mint az EKG, a szívultrahang (ECHO) vagy a mágneses rezonancia (MRI) vizsgálat is.

A szívizomgyulladás gyógyítása     

A myocarditis gyógyítása elsősorban a szívritmuszavarok és a heveny, illetve krónikus szívelégtelenség kezelésében rejlik. Fontos az ágynyugalom, valamint a gyógyszeres kezelés melyek jelentős mértékben megkönnyítik a leterhelt szív munkáját. A leghatékonyabb gyógyszerek közé tartoznak a béta-blokkolók, ACE-gátlók diuretikumok (vízelhajtók) és egyéb specifikus gyógyszerek. A konkrét kezeléstípus kiválasztása természetesen minden esetben az adott páciens állapotától, aktuális tüneteitől, valamint egyéb megbetegedéseitől függ. A szívizomgyulladás kezelésében antivirális szerek alkalmazására általában nincsen szükség. Használatuk az érintett páciensek állapotában nem mutatott jelentősebb változást.

 

Ennek oka az, hogy az utólagos szívizomgyulladást kiváltó vírusos fertőzést valójában szervezetünk már a tünetek megjelenése előtt pár héttel legyőzte. Egyértelműen bizonyított tehát, hogy a jelentkező tünetek oka nem az adott vírusfertőzés, hanem az általa kiváltott immunreakció, mely a páciens szívét támadja meg. Ezt a problémát most sajnos nagyobb számban láthatjuk COVID-19 betegségen átesett pácienseknél.

Vannak antibiotikus kezelést igénylő myocarditis esetek is, mint pl. a Lyme-kór, amelyet borreliosisnak is neveznek.

A krónikus szívelégtelenség előrehaladott állapotában szükség lehet kiegészítő kezelésekre és a legsúlyosabb esetekben, a páciens felkerülhet a szívtranszplantációs várólistára is.

A szívizomgyulladások több mint fele spontán, tehát különféle gyógyszerek alkalmazása nélkül gyógyul. A diagnózis felállításától számított 3-6 hónap azonban erősen kritikus lehet, néha sajnos halálhoz is vezethet.

 

A szívizomgyulladás gyógyítását követő felépülési időszak                              

Fontos, hogy ne csupán a gyógyulási idő alatt, de felépülési időszakban is sokat pihenjen a beteg. A teljes felépülés feltételei közé tartozik, hogy a gyógyulási időtől számított legalább hat hónapig ne erőltesse meg magát. Kerülni kell a nehéz súlyok emelését, a nagybevásárlásokat, valamint a különféle megerőltető tevékenységeket, a sportot és a fizikai munkát is (főleg ha annak végzése folyamán az adott páciens kifullad vagy kimerül). A felépülési időszak alatt helyezze előtérbe inkább a különböző rekreációs gyakorlatokat! Ez azokra a páciensekre is érvényes, akik szívfunkciója a megbetegedést megelőzően, illetve a betegség heveny fázisa alatt semmilyen mértékű romlást nem mutat.

A felépülési időszak kezdeti szakaszában csupán a rövid séták ajánlottak, amelyek távját a hetek múlásával fokozatosan növelheti. Fontos, hogy a bevezetett nyugalmi üzemmódot legalább a betegség lezajlásától egy évig tartsa be, hiszen a szívizomgyulladás szövődményei akár még egy év elteltével is jelentkezhetnek!

A nyugalmi üzemmód alól természetesen a páciens szexuális élete sem képez kivételt. A páciens a felépülési időszakban ugyanis nem végezhet semmilyen megterhelő tevékenységet. A gyakorlatban persze ez nyilván a páciens összegzett állapotától, valamint az átvészelt szívizomgyulladás súlyosságától is függ.

A kórházból való hazaengedés után az érintett beteg még rendszerint legalább 1-3 hónapig otthon gyógyul. Amennyiben fizikai munkát végez, az említett időintervallum kitolódik.

A felépülési időszak első három hónapja rendkívüli jelentőséggel bír. Ilyenkor ugyanis a nagyrészben már átvészelt szívizomgyulladás idült formát ölthet. Emiatt a rendszeres szakorvosi ellenőrzések nagyon fontosak. Ezek során az esetleges szövődmények időben kiszűrhetők. Elhanyagolásuk súlyos következményeket vonhat maga után!

A felépülési idő alatt fontos, hogy egészségesen táplálkozzon a beteg, kerülje a zsíros, kalóriadús ételeket és az édességeket is. Fogyasszon változatos és jó minőségű élelmiszereket, mindezt persze kisebb adagokban és rendszeres időintervallumokban! Fontos, hogy kerülje az alkoholfogyasztást is, hiszen az alkohol a myocarditis kiújulásának oka lehet! Hat hónap kényszerpihenő és egészséges nyugodt életmód mindenképp jobb választás, mint az egész életre szóló súlyos szövődmények.

Elhanyagolt, illetve nem megfelelően kezelt szívizomgyulladás                                       

A legfőbb gond, ha egy tévesen felállított diagnózis, illetve a figyelmen kívül hagyott vagy elbagatellizált tünetek miatt, a szívizomgyulladás kórképe diagnosztizálatlan marad. Ez gyakrabban előfordulhat sportolóknál, akik nem egyszer semmibe veszik a vírusos megbetegedés tüneteit és folytatják tovább mindennapi megterhelő edzéseiket. Azonban éppen a tünetek elnyomása és a különféle tüneti gyógyszeres kezelések (láz- és fájdalomcsillapítók) miatt, valamint a szükséges pihenés és alvás elhanyagolása miatt károsodik a páciens szívizma. És ez idő előrehaladtával ez csak fokozódik! Minél jobban terheli a beteg a  szívét, annál súlyosabb tünetekkel jelentkezhet majd a myocarditis.

Ezek a páciensek nagy rizikójúak. Állapotuk már a betegség korai szakaszában is gyors romlásnak indulhat. A tünetek súlyosságát fokozhatja az ibuprofen, acetilszalicilsav és a különféle nem-szteroid gyulladáscsökkentőt tartalmazó gyógyszerek használata. Ezek a készítmények ugyanis a betegség heveny fázisában hozzájárulhatnak a szívkárosodás fokozásához. Fontos, hogy a vírusos fertőzésre utaló tünetek észlelésekor, elsősorban paracetamolt tartalmazó készítményeket használjunk az otthoni kezelés keretein belül!

Ha a páciens a szívizomgyulladás diagnózisának ellenére sem tartja be az orvos által ajánlott gyógymódokat, valamint a 4-6 hónapos felépülési időszakot, nagy kockázatot vállal! Súlyos szövődmény lehet az idült szívizomgyulladás, a cardiomyopathia мультитул. Ennek oka pedig a szívizomzat destrukciója, valamint a pitvarok és szívkamrák kitágulása, a krónikus szívelégtelenség számos tünetével. Ez  viszonylag rövid időn belül az érintett páciens halálához is vezethet.                  

A szívizomgyulladás megelőzése

• Fordítson fokozott figyelmet az influenzaszerű megbetegedések, valamint a lázas állapottal járó betegségek jelenlétére! Fontos, hogy ne söpörje szőnyeg alá a tünetek jelenlétét! Minden esetben kezelje ki magát és pihenjen sokat купить кастрюлю! Hallgassa meg testét – ha pihenésre van szüksége, akkor vegyen ki pár szabadnapot a munkából és gyógyuljon! Ne nyomja el a fáradtságot kávéval és a fájdalmat gyógyszerekkel! Ehelyett inkább pihenjen és aludja ki magát!
• Minimalizálja a kullancs által terjesztett Lyme-kór fertőzés rizikóját набор кастрюль! Ha a kullancsok által kifejezetten kedvelt „gócpontokba” (pl. erdős területekre) készül, tegyen meg minden lehetséges óvintézkedést annak érdekében, hogy csökkentse a kullancsfertőzés rizikóit! Használjon kullancsriasztó sprayt, vegyen fel zárt cipőt, magas szárú zoknit, hosszú nadrágot! A tervezett kirándulás előtt pár nappal ajánlott a B-vitamin szedése is. Esetleges kullancscsípés esetén az eltávolításhoz használjon megfelelő, gyógyszertárban beszerezhető segédeszközöket. A vérszívót szakszerűen, körkörös mozdulatokkal távolítsa el!
• Ügyeljen a szájhigiéniájára és rendszeresen járjon el fogászati szűrésekre посуда! A különféle foggyökér-, illetve fogágybetegségek ugyanis gyakran gócként működnek és akár szívizomgyulladást is kiválthatnak! Fontos, hogy ezek a gócok gyakran fájdalommentesek. Ez a megállapítás nagymértékben alátámasztja a rendszeres fogorvosi ellenőrzések fontosságát.
• Ha az Ön esetében már kialakult a szívizomgyulladás, illetve ha már átesett azon, szánjon elegendő időt a felépülési időszakra плед! Fontos, hogy legalább 3-6 hónapig pihenjen, és ne végezzen semmilyen megterhelő fizikai tevékenységet! Kérjük, tartsa be a szakorvos által javasolt intézkedéseket és ne bagatellizálja el a felépülési időszak fontosságát!
• Fontolja meg az influenza elleni oltóanyag beadását, hiszen nem egy esetben akár ez a rendkívül gyakori fertőzés is lehet a szívizomgyulladás kiváltó oka!A szakmai áttekintést a Szlovák körzeti orvosok társulásának tagja, MUDr. Adriana Šimková, belgyógyász, felnőtt körzeti orvos végezte.    

Források:

http://www.solen.sk/pdf/bce8398c8852d9adf68d1cd959042e62.pdf

https://www.kardio-cz.cz/data/clanek/703/dokumenty/myokarditidy-jak-na-to-janota-kv-2015.pdf

https://myokarditida.cz/cs_CZ/zivot-s-myokarditidou/zivot-s-myokarditidou/

https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/myocarditis/diagnosis-treatment/drc–20352544

https://www.vusch.sk/ochorenia/myokarditida/