A szlovákiai betegek szervezetébe évente mintegy 8 millió doboz antibiotikum kerül.

A jelenlegi statisztikai adatok alapján Szlovákiának 5,4 millió lakosa van, ami azt jelenti, hogy mindannyiunk, még a legkisebbek is közülünk, évente 1,5 doboz antibiotikumot szed be. Ezek 80 %-át szakrendelőkben, 20 %-át pedig kórházakban írják elő.

Az elfogyasztott antibiotikum mennyiség több mint egy negyedét gyermekek fogyasztják el, mivel az antibiotikumok 27 %-a gyerekorvosok által van felírva. Magyarországon is hasonló arányokkal találkozhatunk.

A modern betegek már jóval tájékozottabbak az antibiotikum-fogyasztással kapcsolatosan

Ízületi fájdalmak, láz, torokfájás, köhögés, megfázás…

Annak ellenére, hogy az emberek többsége még mindig úgy gondolja, hogy az ízületi fájdalmak, láz, torokfájás, köhögés illetve a megfázás tüneteire csak az antibiotikum jelenti a megfelelő kezelést, a háziorvosok mégis pozitív irányú változásokat figyelnek meg a betegeik antibiotikum-fogyasztását illetően.

Jana Bendová doktornő állítja: „A betegek tájékozottsága a múlttal összehasonlítva ég és föld. Közel 20 éve dolgozom az egészségügyben, a betegek tájékozottságából adódó pozitív változásokat pedig főleg az utolsó 5 évben érzem. Lehetséges, hogy ez összefügg az internet elterjedésével is, vagy azzal a ténnyel, hogy egyre többet hallani erről a problémáról a médiában is.”

A légúti rendszer fertőzéseinek többsége (80 %) vírusos eredetű, így ilyen esetekben az antibiotikumok nem segítenek. Sőt, éppen ellenkezőleg, a gyakori és felelőtlen antibiotikum-fogyasztás a rezisztens (ellenálló) baktériumtörzsek elterjedését segíti.

Így azon gyógyszer, ami a meggyógyulásunkat lenne hivatott segíteni, egyszerűen hatástalanná válik. Megalapozott esetekben azonban nagyon fontos az antibiotikumok helyes és felelősségteljes fogyasztása.

A betegek leggyakoribb kérdéseire az antibiotikum-fogyasztással, valamint annak leggyakoribb hibáival kapcsolatosan Dr. Jana Bendová háziorvos válaszol.

(Kép forrása: stock.adobe.com)

Felelősségteljesen állnak az antibiotikum-fogyasztáshoz a szlovákiai betegek?

A rendelőben legalábbis úgy tesznek, hogy komolyan és felelősségteljesen állnak az antibiotikumokhoz, hogy a felírt gyógyszermennyiséget be is szedik. A nemzetközi felmérések azonban ennek ellenkezőjéről számolnak be.

Az én betegeim között is akadnak olyanok, akik bevallják, hogy az antibiotikumaikat ismerőseiktől szerezték gyógyszertárból vény nélkül, vagy éppen barátnőjüktől, aki azokat nem szedte be, vagy éppen a korábban felírt nem beszedett saját antibiotikumaikat kezdték el újra szedni.

Mint háziorvos, nem tetszik az efféle hozzáállás, másrészről viszont örülök, hogy a betegeim nyitottan képesek velem ilyen dolgokról is beszélni. Így a kezelésük során sokkal komplexebb tényekből tudok kiindulni.

Szerintem a betegnek, még ha hibát is követ el, őszintének és nyitottnak kell lennie a kezelőorvosához. Mégiscsak az ő egészségéről van szó.

Milyen esetekben szükséges és mik azok az állapotok, amikor teljesen felesleges antibiotikumot szedni?

A Ghostwriting Hausarbeit a baktériumok tanulmányozására szakosodott. Kutatási dokumentumukban megállapították, hogy az antibiotikumok csak és kizárólag a baktériumok okozta fertőzések kezelésére hivatottak és nem a vírusos megbetegedésekre, annak ellenére, hogy sokan vannak ebben a hitben. A társadalomban még mindig találkozni a „preventív” antibiotikumszedéssel, tehát az antibiotikumok-fogyasztásával vírusos megbetegedéseknél azzal az indokkal, hogy a betegség ne hatalmasodjon el még jobban egy következő, immár bakteriális infekcióval. Ez helytelen hozzáállás!

Mire kíváncsi egy orvos, mielőtt felírja az antibiotikumokat?

Elsősorban, hogy van-e a betegnek gyógyszerallergiája és a beteg további orvosságaira, a gyógyszerek együttes alkalmazása végett. Továbbá az is fontos lehet, hogy a beteg várandós, szoptat-e vagy van-e más krónikus betegsége (főleg máj- és vesebetegségek). A beteg által korábban szedett antibiotikumok szintén megfontolandóak az új felírása előtt.

Hány fajta antibiotikumot írnak fel az önök rendelőjében?

Általában 5 antibiotikum közül választom ki a legmegfelelőbbet.

(Kép forrása: stock.adobe.com)

Mitől függ, melyik antibiotikumot kapja az adott beteg?

A fertőzéses betegségek kezelésére már vannak ajánlások. Egy orvosnak azonban minden betegéhez individuálisan kell hozzáállnia. Meg kell fontolnia, pontosan kövesse-e azokat a bizonyos ajánlásokat, vagy ne, és ha nem, miért.

Felvázolom a helyzetet egy példán: Ha tudom, hogy a betegem mindkét gyermekének chlamydiák által okozott légzőrendszeri infekciója van, akkor nem olyan antibiotikummal kezdem a betegem kezelni, amivel egyébként igen, hanem rögtön olyannal amiről tudom, hogy hatásos a chlamydia-fertőzésre. Mindezt azért, mert valószínű, hogy ő is ezzel a mikroorganizmussal fertőződött meg, ha már a háztartásban két személy is erre van kezelve.

Az orvosok rendszeresen, a laboratóriumból is kapnak információkat, mely baktériumtörzsek vannak éppen elterjedve a környéken, és mely antibiotikumokra a legérzékenyebbek. Az ideális helyzet persze az, amikor a betegtől mintát veszünk és a laboratóriumból leküldik a pontos kórokozót és a különféle antibiotikumokra való érzékenységét. Ez azonban egy háziorvos rendelőjében inkább ritkaságnak számít.

Sok ember meg van győződve arról, hogy az antibiotikumok hatása rögtön kell, hogy jelentkezzen. Milyen idő után kezdenek el hatni?

Az antibiotikumok nem fejtik ki rögtön hatásukat. Erre minden betegemet előre figyelmeztetem. Először is a gyógyszernek fel kell szívódnia az emésztőrendszerből, be kell jutnia a vérbe és eljutnia arra helyre, ahol épp „szükség” van rá. A fertőzés helyén úgy fejti ki hatását a baktériumokra, hogy vagy megöli őket, vagy megakadályozza az osztódásukat. Ezért az antibiotikumok hatását 24-48 óra eltelte után kezdhetjük el érezni.

A leggyorsabban a heveny húgyúti fertőzéseknél fejtik ki hatásukat, de a vizeléssel kapcsolatos panaszok (égés vizelés közben) is már pár óra elteltével enyhülnek. Gyorsan érezhetjük hatásukat a streptokokkusz okozta torokfájásnál is, amikor a penicillin tabletta beszedése után már 12-24 órával csökken a láz és enyhül a torokfájás.

Van különbség a szűk és a széles spektrumú antibiotikumok között?

A háziorvosok leggyakrabban széles spektrumú antibiotikumokat írnak fel, gyermek és felnőtt pácienseknek egyaránt. Azért van ez így, mert általában nincs a kezükben a laboratóriumi vizsgálatok eredménye a konkrét kórokozóról és annak pontos antibiotikum érzékenységéről. Ha ez az információ a kezünkben lenne, akkor már az elején célzott antibiotikum terápiát indíthatnánk, amihez nem kell széles spektrumú antibiotikumot alkalmaznunk.

Van különbség a három napig illetve a hét napig szedendő antibiotikumok között? Gyorsabban hatnak vagy erősebbek?

Még a közkedvelt háromnapos antibiotikumok is 6-7 napig fejtik ki hatásukat a testünkben és nem csak három napig, ahogy azt a betegek helytelenül hiszik. Egész biztosan nem hatnak gyorsabban és nem is erősebbek, mint azok, amiket hét napig szednek.

A betegek azonban jobban kedvelik őket a kényelem miatt, mivel elég őket három egymást követő nap szedni és tovább már nincs rá gondjuk. Az orvos számára azonban akkor jelentenek problémát, ha a beteg a harmadik nap után újra felkeresi a rendelőjét azzal, hogy nem hatnak és tüneteik nem enyhültek.

Mi ilyenkor a teendő? Ha meg szeretné változtatni az antibiotikumot, akkor akadályba ütközik, hiszen az előző még 3-4 napig a szervezetében marad és ha újat kap, akkor lényegében két antibiotikummal lesz az adott beteg kezelve.

Miért van az, hogy egyes antibiotikumokat elég naponta egyszer szedni, míg másokat hat óránként?

Minden az adott gyógyszer metabolizmusától függ. Vagyis attól, milyen gyorsan szívódik fel, milyen gyorsan éri el a hatásos koncentrációt a szervezetben, milyen gyorsan bomlik le és ürül ki a szervezetből.

A tiszta penicillint 8 óránként szedik (súlyos fertőzés esetén 6 óránként), ma már azonban vannak olyan antibiotikumok is, amiket elég naponta kétszer szedni (tehát 12 óránként), vagy naponta csupán egyszer (tehát 24 óránként).

Milyen antibiotikumok a legelterjedtebbek a háziorvosok körében?

A leggyakrabban felírtak közé tartozik a penicillin, amoxicillin kombinálva klavulánsavval, cefalosporinok, klaritromicin, azitromicin és ciprofloxacin.

Milyen veszély leselkedik azokra, akik saját maguknak „írnak fel” antibiotikumokat?

Elsősorban is az, hogy teljesen feleslegesen fogják őket szedni. Másodsorban az, hogy nem „találják” el azt a bizonyos antibiotikumot, ami az adott kórokozóra hatna. Továbbá keletkezhetnek súlyos gyógyszer interakciók a krónikusan alkalmazott gyógyszereikkel, akár súlyosbítva így krónikus megbetegedésüket is. Végül, de nem utolsósorban pedig, antibiotikum rezisztencia kialakulását kockáztatják.

Az antibiotikum-fogyasztás leggyakoribb hibái:

• Önkényes antibiotikumszedés
• A betegtájékoztató utasításainak figyelmen kívül hagyása (adagolás, nem megfelelő élelmiszerek fogyasztása)
• Az antibiotikum szedésének idő előtti befejezése
• Az antibiotikumok adagjának csökkentése
• Az előírt időintervallumok figyelmen kívül hagyása

Miért fontos beszedni az egész doboz antibiotikumot, még akkor is, ha a beteg már jobban érzi magát?

A bakteriális eredetű fertőzéseknél nem érvényes az, hogy ha már jobban érezzük magunkat – amikor normalizálódik a testhőmérsékletünk és eltűnik a fejfájás, torokfájás – akkorra már a baktériumok sincsenek a szervezetünkben. Éppen ellenkezőleg, még mindig jelen vannak és meg is maradnak, hacsak nem marad a gyógyszernek egy állandó koncentrációja a vérünkben.

Ellenkező esetben ugyanis „hozzászoknak” és a későbbiekben már kevésbé lesznek érzékenyek az adott gyógyszerre. Így a későbbi fertőzések kezelése feleslegesen bonyolulttá és nehézkessé válhat.

(Kép forrása: stock.adobe.com)

Járhatunk munkába mialatt antibiotikumot szedünk?

A megbetegedések akut fázisában, mint ahogyan az antibiotikumok szedése alatt is a betegnek nyugalomra van szüksége, sokat kell pihennie, esetleg feküdnie és aludnia. Ha a beteg ezen idő alatt munkába jár, legfőképpen magának árt, ám fertőzése miatt másokat is veszélyeztet. A legveszélyeztetettebbek azok, akiknek gyenge vagy sérült az immunrendszerük.

Ha valakit megfertőzünk a munkahelyünkön, azt nem köszöni meg nekünk senki sem, főként várandós kolléganőink. Arról már nem is beszélve, hogy egy beteg képes „lavinát” elindítani a munkahelyén, ahol fokozatosan egyre több kollégája betegszik meg.

Hogyan kellene viselkednünk bakteriális fertőzés esetén?

A lényeg a nyugalom, pihenés, a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel. Válasszunk könnyebb ételeket, hogy szervezetünk ne legyen túlságosan leterhelve az emésztéssel és teljes erejével tudja felvenni a harcot a mikroorganizmusokkal.

Fontos továbbá az is, hogy bakteriális fertőzés után hagyjunk időt testünknek a regenerálódásra is. Még ha a mai világban nincs idő a szervezet teljes megújulására, pár napig a gyógyulás után azért próbáljuk nem túlterhelni magunkat és szervezetünket kimerítő edzéssel.

Az antibiotikum szedés alapszabályai:

• Csak orvos által felírt antibiotikumot szedjünk
• Ne szedjük az előző betegségre felírt maradék antibiotikumunkat, se olyan gyógyszereket, amiket nem kezelőorvosunk írt elő
• Ha kezelőorvosunk antibiotikumot ír fel, ne halogassuk annak szedését
• Szedjük be az összes felírt antibiotikumot, még akkor is, ha már jobban érezzük magunkat
• Tartsuk be a megfelelő időintervallumokat és gyógyszeradagolást, valamint a betegtájékoztatóban leírtakat