A tüdőgyulladás fogalma első hallásra sokunk számára rémisztő lehet. Ne becsüljük alá! Míg egyes esetekben enyhébb lefolyású, néha akár életveszélyes is lehet. Mikor van okunk az aggodalomra? Mely baktérium okozza leggyakrabban a típusos tüdőgyulladást? Milyen az atípusos, azaz a „hideg” vagy „száraz” tüdőgyulladás?
Mi is az a tüdőgyulladás?
A tüdőgyulladás (pneumonia) egy olyan megbetegedés, amely a tüdő szöveteinek károsodását okozza. A tüdőben a légzés során a gázcsere a szerteágazó hörgőrendszer végén található tüdőhólyagokban (alveoli) zajlik. Itt valósul meg a belélegzett oxigén dús levegő és a széndioxiddal telt keringő vér közötti gázcsere, melynek során a jobb kamrából érkező oxigénhiányos vér oxigénnel dúsul. Tüdőgyulladás esetén viszont az említett tüdőhólyagok gennyes folyadékkal telhetnek meg, mely jelentős mértékben csökkentik ezen struktúrák befogadóképességét. Ezáltal az alveolusokba áramló levegő mennyisége csupán az átlagos mennyiség töredékének felel meg.
A tüdőgyulladást okozhatják vírusok, baktériumok, gombák, valamint egyes élősködők (paraziták) is. Az említett mikroorganizmusok közül, legtöbbször a baktériumok felelősek ezen betegségek kialakulásáért. Klinikai tünetek alapján megkülönböztetünk típusos és atípusos pneumoniát. Fontos tudatosítanunk, hogy az atípusos tüdőgyulladás okozói, tünetei, valamint kezelési módja is eltér a megbetegedés típusos formájától!
A típusos tüdőgyulladás jellemzői
Pneumonia esetén már első ránézésre is egyértelművé válik, hogy a páciens egy súlyosabb fertőzéssel küzd. A típusos tüdőgyulladásnak szinte összetéveszthetetlen tünetei vannak. Hirtelen kezdődő magas láz, hidegrázás, erőteljes hurutos köhögés, gyengeségérzet, ízületi és izom fájdalmak, fáradtság, étvágytalanság, valamint a teljes kimerültségérzet – ezek mind a típusos tüdőgyulladásról árulkodó tünetek.
A jellemző tünetek csoportjába sorolhatjuk továbbá a mellkasi fájdalmat, valamint a hátfájást is. Egyes esetekben azonban a váll, illetve a kulcscsont tájékán is érezhető a fájdalom. Jellemző szimptóma továbbá a szapora légzés és a gyors pulzus is. Kezelőorvosunk a mellkas fonendoszkópos vizsgálata által megbizonyosodik az alapvető tünetegyüttesek jelenlétéről. A pontos diagnózis felállításához azonban minden esetben szükséges egy vérvizsgálat, illetve tüdőröntgen is. Típusos pneumonia leggyakoribb kórokozója a Streptococcus pneumoniae baktérium.
Az atípusos tüdőgyulladás hideg és száraz
A tüdőgyulladás ezen fajtáját leggyakrabban Mycoplasma pneumoniae vagy Clamydia pneumoniae kórokozók okozzák.
A betegség ideje alatt jelentkező tünetek gyakran egy egyszerű megfázás tüneteire hasonlítanak. Mivel nem feltétel, hogy ezeket a szimptómákat hőemelkedés vagy láz kísérje, ezért az efféle megbetegedést “hideg tüdőgyulladásnak” is nevezzük. A betegséget kísérő hosszan tartó száraz köhögés miatt, viszonylag elterjedt a “száraz tüdőgyulladás” megnevezés is. További tünetek közé sorolhatjuk a torokfájást, fejfájást, valamint a kiütést is. Nem ritka, hogy a betegséget kellemetlen ízületi fájdalmak kísérik.
Vírusos tüdőgyulladás
A vírusos eredetű tüdőgyulladás kórokozója lehet az influenza, az RSV, adeno- és a náthát is okozó rhinovírus, stb.. Láz, köhögés, nehézlégzés, izom- és ízületi fájdalmak jelezhetik a betegség kialakulását.
Hogyan diagnosztizálja kezelőorvosunk a tüdőgyulladást?
Ha tüdőgyulladás gyanúja áll fenn, orvosunk elvégzi a szükséges vizsgálatokat – fizikális vizsgálat,oxigén szaturáció, mellkas rtg., laborvizsgálat, valamint sor kerülhet a felköhögött váladék kivizsgálására is. Idősebb páciensek esetén nem feltétel, hogy a betegség típusos formájánál jelentkezzenek a fent említett tipikus szimptómák. Jellemző azonban az időszakos zavartság jelenléte.
Fontos tudatosítanunk, hogy atípusos tüdőgyulladás esetén viszont egyetlen korosztálynak sincsenek jellegzetes tünetei! Mivel a páciensek általában enyhe tüneteket produkálnak és nem érzik magukat betegnek, a tüdőgyulladás ezen formáját gyakran alábecsülhetik.
Mikor van szükség kórházi ellátásra?
Tüdőgyulladásban szenvedő betegek kórházi kezelésének szükségszerűségét a betegség súlyossága határozza meg. Ilyen súlyos lefolyásra utaló tünetek lehetnek a pulzoximéterrel mért alacsony oxigén szaturáció (90%>), szapora pulzusszám (>125), szapora légzésszám (>30/perc), 90 Hgmm-nél alacsonyabb szisztolés vérnyomás, 60 Hgmm-nél alacsonyabb diasztolés vérnyomás, túl magas (>40°C) vagy túl alacsony (35°C>) testhőmérséklet, zavartság, estleges meglévő súlyos társbetegség, illetve idős életkor. Ilyen esetekben a mielőbbi kórházi kezelés nagyban befolyásolja a betegség kimenetelét.
Milyen tünetei lehetnek a tüdőgyulladásnak gyermekeknél?
Újszülöttek esetén gyakran még a legsúlyosabb betegségek lefolyása sem mutatkozik meg drámai klinikai képpel. Pár hetes vagy hónapos babáknál rendkívüli figyelmet érdemel, ha az újszülött apatikus, elutasítja az ételt vagy épphogy gyorsabban eszik a megszokottnál, nem fogadja el a mellet vagy az üveget, elalszik evés közben, nyugtalan stb. Kiskorúak esetén néha nehéz különbséget tenni az alsólégúti fertőzések (hörgőgyulladás), illetve a tüdőgyulladás tünetei között. Ilyenkor a tüdőröntgen nagy segítséget nyújthat.
A pneumonia gyógyszeres kezelése
Ahogy azt már a fent leírtakban is említettük, a tüdőszövet gyulladásos megbetegedését leggyakrabban baktériumok okozzák.
Annak ellenére, hogy a típusos és az atípusos tüdőgyulladás gyógymódja alapjaiban eltér, mindkét esetben szükség van antibiotikumos kezelésre. Azokkal az intracelluláris baktériumokkal szemben, amelyek a tüdőszövet atípusos gyulladását idézik elő, azonban bizonyos antibiotikumok hatástalanoknak bizonyulnak. Ennek oka, hogy a típusos gyulladás esetén sikerrel használt antibiotikumcsoportok nem képesek (illetve nem megfelelő mértékben képesek) bejutni a sejtek belsejében megbúvó atipikus patogénekhez.
Kezelőorvosunk a helyzet súlyosságának megítélése alapján írja fel a megfelelő antibiotikumot. Súlyosabb eseteknél elkerülhetetlen a kétkombinációs antibiotikum-kezelés alkalmazása. Fontos azonban, hogy a két felírt gyógyszer más-más csoportból való legyen!
A kórházban szerzett (nozokomiális) tüdőgyulladást olyan baktériumcsoportok okozzák, melyek a standard antibiotikum terápiával szemben rezisztensek. Ilyen esetekben tartalék antibiotikum csoportokra van szükség. Ezek olyan készítmények, melyek hatásosnak bizonyulnak a rezisztens baktériumfajokkal szemben is.
A vírusos tüdőgyulladás kezelésében gyakran antivirotikumokra is szükség lehet.
Vajon segíthet a fokozott folyadékbevitel?
A gyógyulás szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, mely lényegesen megkönnyítheti a hurut feloldását és annak felköhögését. Az optimális folyadékbevitel nagymértékben támogatja az alkalmazott gyógyszerek felszívódását is. Ezáltal számottevően hozzájárul ahhoz, hogy az előírt terápia eredményes legyen. Hanyagolnunk kell azonban a koffein tartalmú italokat, valamint az édesített italok fogyasztását!
Orvosunk a sikeres terápia alapköveként rendszerint mukolitikumokat ajánl, melyek segítenek a hurut felköhögésében. Ezek a készítmények gyógynövényes szirupok, cseppek, tabletták, illetve ambroxol tartalmú szirupok formájában érhetőek el.
Ha magas lázzal küszködik, lázcsillapítóra is szükségük lehet! Rendkívül fontos azonban, hogy bármely új gyógyszer használata előtt konzultáljon háziorvosával! Többféle gyógyszer szedése esetén vagy egyéb betegségek jelenlétekor ugyanis nem várt komplikációk léphetnek fel!
Maradjon ágyban!
A rendszeres gyógyszerhasználat mellett ne feledkezzünk meg az elegendő pihenésről sem, mely a regeneráció szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír!
Ha az idősebbek korosztályába tartozik, megelőzésképpen érdemes elgondolkodnia a Streptococcus pneumoniae és az influenzavírus elleni védőoltások beadattatásáról. A pneumococcus elleni injekciót, a kötelező védőoltások csoportjába soroljuk.
Háziorvosával való konzultáció nélkül soha ne kezdjen öngyógyításba! A kezelés megszakítása, valamint a nem megfelelő antibiotikumok vagy antivirotikumok használata nagyon komoly következményekkel járhat, akár halálhoz is vezethet!
Nem fertőzés okozza a tüdőgyulladást? Mi áll valójában a háttérben?
A pneumonia hátterében a fertőzéstől eltekintve számos egyéb kiváltó ok is állhat. Érdekes tény, hogy a tüdőgyulladás a gastroezofageális refluxxal élő páciensek körében sokkal gyakrabban fordul elő. A savas gyomortartalom nyelőcsőbe való visszaáramlása során, ugyanis ez a massza egy erőteljesebb belégzés által könnyen a légcsőbe, majd a tüdőbe kerülhet, ahol gyulladást idéz elő. Ezt az állapotot a szaknyelv aspirációs pneumóniának nevezi. Tüdőgyulladást ezen kívül kiválthat még bármiféle idegentest mely a légutakba került, sőt különbféle vegyi anyagok is.
A tüdőgyulladással ne játszadozzon! Ha akár a legkisebb gyanú is fenn áll, azonnal keresse fel háziorvosát! Tegye ezt inkább feleslegesen, mint későn! Ha az orvos antibiotikumot ír elő Önnek, azt mindig felelőségteljesen és tudatosan használja! Ne feledkezzen meg a pihenés fontosságáról sem!
A legveszélyezettebb csoport az idősebb generáció, az újszülöttek és kisgyermekek, valamint azok akik immunrendszeri problémákkal vagy bármilyen más krónikus megbetegedéssel küszködnek. Rendkívüli veszély leselkedhet azokra az egyénekre is, akik a tüdőgyulladást kórházban kapják el. Az érintettek túlnyomó része azonban szerencsére teljesen kigyógyul a betegségből.
Az alábbi cikk csupán informatív jellegű. Nem helyettesíti az orvosi kivizsgálást vagy konzultációt! A páciensek tüneteinek elbírálása minden esetben individuálisan, egyéb betegségeik, illetve a már zajló kezelések figyelembevételével történik!
Források:
https://www.hopkinsmedicine.org/health/conditions-and-diseases/pneumonia
https://www.healthline.com/health/mycoplasma-pneumonia#treatment
https://my.clevelandclinic.org/health/diseases/15744-pneumonia-atypical-walking-pneumonia
https://www.healthline.com/health/pneumonia/effects-on-body#5
https://www.webmd.com/lung/walking-pneumonia#1
Kommentárok