Gyógykezelés

Légutak és megbetegedéseik

Kilégzés, belégzés, kilégzés, belégzés…A nap 24 órájában lélegzünk és ennek az életfunkciónak az értékét csak akkor becsüljük teljes mértékben, amikor különböző betegségek esetén “elfogy a lélegzetünk”. Melyek a légutak leggyakoribb megbetegedései?

Légutak

Az ember légzőrendszere biztosítja a test és a külső környezet közötti gázcserét.

Az emberi test naponta 10 000 – 20 000 liter levegőt szív be, hogy létfontosságú oxigénhez jusson és a légzés folyamatának melléktermékeként szén-dioxidot bocsájt ki a levegőbe. A légköri levegővel együtt por, gőzök és aeroszol formájában szennyező anyagok is kerülnek a szervezetbe.

 Funkcionális szempontból a légzőrendszer a következőkre oszlik:

  • légzőcső (orrüreg, orrmelléküregek, garat, gége, légcső, hörgők),
  • tüdő.

A légutakat felső és alsó részre is osztják és a következőképpen jelölik őket:

  • felső légutak (orrüreg, orrmelléküregek, és (orr)garat);
  • alsó légutak (gége (larynx), légcső (trachea), hörgőfa – hörgők (bronchi) és hörgőcskék (bronchioli).

légutak megbtetegedései köhögés gyulladás

Légzőszervi betegségek

A légúti fertőzések a leggyakoribb és legelterjedtebb csoportját képezik a fertőző betegségeknek. Magas morbiditás jellemzi őket, szezonális jellegűek és gyakran előfordulnak mind helyi, mind nagyméretű járvány formájában.

 A légutak nyálkahártyája behatolási kapuként szolgál a fertőzések számára. A szennyezett levegő belégzésével (inhaláció), a kórokozók könnyedén bejuthatnak a szervezetbe és tovább terjedhetnek. 

A beteg tüsszögéssel és köhögéssel egyaránt fertőzött nyálka részecskéket juttat a levegőbe, amelyek az így szennyezett levegő belégzésével egy egészséges ember légzőrendszerébe jutnak (cseppfertőzés). Ily módon a betegség gyorsan terjed, különösen járvány idején, főleg a nem szellőztetett helységekben, ahol nagy az embertömeg. Ritkábban fordul elő, hogy ezek a betegségek szennyezett kezek vagy tárgyak által terjednek tovább.

A gyermekek, serdülők, idősek és más alapbetegségben szenvedők a leginkább fogékonyak a fertőzésekre.

A betegségeket lokációjuk alapján  felső- és alsó légúti gyulladásokra osztjuk fel.

A megbetegedés súlyossága és lefolyása minden páciensnél különböző, sokszor függ az egyén védekezőképességétől, a betegség elhelyezkedésétől, a kiváltó kórokozótól, valamint a betegség lehetséges szövődményeitől.

A mindennapi vírusfertőzés leküzdését sok esetben megnehezíti az ezt követő másodlagos bakteriális szuperfertőzés, ami a beteg állapotának súlyosbodását okozza. A legsúlyosabb állapot akkor lép fel, amikor a gyulladás a légzés folyamatát veszélyezteti.

Az antibiotikumok használata teljesen felesleges vírusos eredetű fertőzések esetén. Éppen ellenkezőleg, a fertőzés bakteriális eredete vagy bakteriális szuperfertőzés kialakulása megfelelő ok az antibiotikumok alkalmazására.

A vírusos eredetű légúti gyulladások kezelése óvintézkedésekből áll – ágynyugalom, megfelelő folyadékpótlás és olyan szerek használata, amelyek  a betegség tüneteinek mellékhatását enyhítik és a lehetséges szövődmények kialakulását korlátozzák.

Vírus vagy baktérium?

Fontos megkülönböztetni a betegség kiváltó kórokozóját – vírus vagy baktérium, ugyanis az antibiotikus kezelés egyáltalán nem hatékony vírusos megbetegedések esetén. Éppen ellenkezőleg, a felesleges használatuk gyengíti az immunrendszert és előidézi az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát, vagyis a baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenállóképességének kialakulását.

A légúti fertőzések akár 80-90 % -a vírusos eredetű!

Azonban néha nehéz meghatározni az akut fertőzés pontos okát, mivel mindkét típus nagyon hasonló tünetekkel fordul elő.

Általában azonban a vírusfertőzés klinikailag a test több részén jelentkező tünetekkel lép fel, míg a bakteriális fertőzés esetén a tünetek többnyire pontosan meghatározhatóak, mint például a torokfájás, amely nátha és köhögés nélkül lép fel.

Míg az első típusú fertőzés 2-10 napig tart, a súlyosabb bakteriális fertőzés hosszabb lefolyású és gyakran vírusfertőzés szövődményeként jelenik meg.

A vírusfertőzések esetén tüneti kezelésről van szó. A beteg fájdalomcsillapítókat, lázcsillapítókat, köhögéscsillapítókat, nyálkahígító gyógyszereket, felköhögést segítő gyógyszereket, orrcseppeket használ.

A bakteriális eredetű betegségek antibiotikumos kezelést és általában támogató kezelést is igényelnek, ilyenek a nyálka felköhögését elősegítő gyógyszerek vagy a légzést segítő gyógyszerek.

A légzőszervi megbetegedések gyakori tünetei

Köhögés

A köhögés a légzőszervi megbetegedések leggyakoribb tünete:

  • száraz (nem produktív) köhögés: heveny felső- és alsó légúti megbetegedéseket kísér, általában a heveny légúti gyulladások kezdetén vagy végén, valamint tüdőgyulladás vagy mellhártyagyulladás korai szakaszában, néha mellkasi fájdalommal társulva;
  • nedves (produktív) köhögés: a nyálka (köpet) felköhögésével jár, mind heveny, mind idült légúti és tüdőbetegségek előrehaladott állapotának kísérőjelensége.

Légszomj

Légzési nehézségről van szó, amelyet a légzési terület korlátozása, a légutak szűkülete vagy a légzőizmok meghibásodása okoz.

Mellkasi fájdalom

A mellhártyagyulladásra jellemző. A szegycsont mögötti égő fájdalom általában a légúti gyulladás vagy a tüdőgyulladás kezdeti megnyilvánulása. A köhögés során fellépő mellkasi fájdalom (fájdalmas köhögés), az influenza vagy a hörghurut (bronchitis) gyakori tünete.

légutak megbtetegedései köhögés gyulladás

A felső légutak leggyakoribb betegségei

A felső légúti megbetegedések leggyakoribb okai közé tartoznak a vírusos légzőszervi fertőzések (rhinovírusok, koronavírusok, ritkábban az influenza vírusok), chlamydiák és mikoplazmák (vírus és baktérium közti átmenetként említhetők) és a bakteriális fertőzések (sztreptokokkusz, sztafilokokkusz, pneumokokkusz, Hemophilus sp., Moraxela sp. által kiváltot betegségek).

Az élesztőgombák és penészgombák szintén okozhatnak légúti gyulladásokat, különösen ha irritáló gázok, por és penész belégzésről van szó.

A felső légutak akut gyulladása gyakran a légutak több szakaszát is egyszerre érinti.

Nátha – heveny rhinitis

Az orrüreg nyálkahártyáját érintő gyulladásról beszélünk, amely leggyakrabban a felső légutak megbetegedésével fordul elő. A megfázás önmagában is előfordulhat, főként gyermekeknél. 

A betegség minden korosztályt egyaránt érint, különösen késő-ősszel, télen, illetve kora-tavasszal lép fel. A vírus főleg cseppfertőzéssel terjed el szinte járványszerű méretekben. A lappangási időtartama több óra vagy akár két nap is lehet. 

A megfázás tünetei

Híg, vizes váladék távozása, a levegővétel nehézsége az eldugult orron keresztül, orrbeszéd (rhinolalia), szaglás romlása, esetlegesen kötőhártya-vörösség és torokfájás, illetve köhögés a nyálka torokba való lefolyása esetén.

Kezelés

A náthát tüneti kezeléssel gyógyítják (ágynyugalom, vitaminok, megfelelő folyadékbevitel), lokális dekongesztánsokkal (olyan készítményekkel, amelyek csökkentik az orr-nyálkahártya túlzott vérbőségét, eltávolítják a duzzanatot és csökkentik az orrból történő szekréciót). A teljes gyógyulás körülbelül 5-7 nap alatt következik be. Az antibiotikumok csak bizonyított bakteriális fertőzés esetén javasoltak.

Orrmelléküreg-gyulladás – szinuszitisz

Az orrmelléküregek gyulladásáról van szó, amelyek gyakran a heveny felső légúti fertőzés szövődményeként jelennek meg. A gyulladás átterjedhet az orrnyálkahártyáról az orrgarat nyálkahártyájára, esetlegesen  az orrmelléküregekre.

Az előfordulása lehet vírusos, bakteriális, gombás, allergiás vagy más eredetű.

Az orrmelléküreg-gyulladás általában akut vírusfertőzés (nátha, influenza) vagy allergiás reakció után jelenik meg, amikor az orrmelléküreg nyálkahártyája megduzzad és nyálkaképződés jelentkezik.

A szinuszitisz tünetei

A nyálkahártya duzzanata korlátozza a nyálka elfolyását és így az felhalmozódik az üregben. A heveny orrmelléküreg-gyulladás tünetei közé tartozik az elzáródott üregben fellépő fájdalom és a nyomás, a gyulladt üregek érzékenysége és duzzanata, az orrból származó nyálkás-gennyes váladék, az orron keresztüli légzési nehézség, szaglásvesztés, köhögés, fáradtság, csökkent étvágy.

Kezelés

A heveny orrmelléküreg-gyulladás kezelésének célja a fertőzés legyőzése és a nyálka elfolyásának javítása. A gyógykezelés általában kombinált, célja a fertőzés elnyomása és a betegség kísérő jelenségeinek (fájdalom, nyomás, láz, fáradtság) kiküszöbölése.

A legtöbb esetben a betegség tüneti kezeléssel spontán megszűnik (orrcsepp, spray, sós vizes öblögetés, fájdalomcsillapítók, lázcsillapítók, inhalációs oldatok, ágynyugalom, hő alkalmazása – gőzölés, kvarclámpával való melegítés vagy biolámpa segítségével). Abban az esetben, ha a betegséget baktérium okozza, a fertőzést annak lefolyásának és súlyosságának megfelelően antibiotikumokkal kezelik.

Torokgyulladás – pharyngitis

A pharyngitis a garatnyálkahártya változatos eredetű gyulladása, amely különösen annak hátsó falát érinti. A gyulladt nyálkahártya fokozottan megduzzad és nyálkát választ ki.

A betegség vagy egyedülállóan vagy más légúti fertőzésekkel együtt fordul elő (a megfázás és az influenza gyakori szövődménye). Az esetek akár 80 %-ál a vírusok felelősek a betegség kialakulásáért. A felnőttkori betegségek 10% -át és gyermekeknél a betegség 10-20 %-át, a hemolitikus streptococcus (Streptococcus pyogenes) okozza. A betegség leggyakrabban légi úton terjed.

A torokgyulladás tünetei

A legjellemzőbb tünetei közé tartozik a torokfájás, a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása, általános rossz közérzet, hőemelkedés és akár láz is kisérheti a betegséget. 

Kezelés

A vírusos etiológia tüneti kezelést igényel (ágynyugalmat, helyi fertőtlenítőszerek szopogató tabletta formájában – szopogatva vagy öblögetéssel, erős fájdalom esetén fájdalomcsillapítók alkalmazását, láz esetén lázcsillapítók alkalmazását). A bakteriális gyulladás antibiotikumokkal történő kezelést igényel.

légutak megbtetegedései köhögés gyulladás

Laringitisz – gégegyulladás

Gyulladás, amelyet fertőzés, irritáló anyagok belélegzése vagy a hang megerőltetése okoz.

A gégegyulladás tünetei

A betegséget rekedtség, torokfájás, száraz köhögés, ritkábban láz jellemzi.

Kezelés

A legtöbb esetben a gyógyulás spontán történik, de kisgyermekeknél életveszélyes szövődmények (gégefedő-gyulladás – epiglottitis) jelentkezhetnek.

Komplikálatlan gégegyulladás esetén a kezelés tüneti (nem hűtött, szénsavmentes italok fogyasztása, hangpihentetés, a levegő párásítókkal, légmosókkal történő párásítása), amely fertőtlenítőszerek, fájdalomcsillapítók és lokálisan ható antimikrobiális anyagokat tartalmazó szopogató pasztillákkal történik.

Tracheitis – légcsőgyulladás

A légcsőgyulladást gyakrabban vírusok okozzák, a bakteriális kórokozó a betegség súlyosabb lefolyására utal. A betegség gyakran az influenza kísérő jelensége.

A légcsőgyulladás tünetei

A vírusos megbetegedések általában enyhék: száraz köhögés, mellkasi fájdalom, hőemelkedés, valamint általános gyengeség és fáradtság.

A bakteriális eredetű betegség ritkább, de súlyosabb lefolyású. Gyermekeknél gyakran fordul elő egy felső légúti fertőzés után. A tipikus tünetek közé tartozik a magas láz, a légzési nehézség és az intenzív köhögés a nyák felköhögésével egybekötve. 

Kezelés

A vírusok által okozott légcsőgyulladás esetén a betegség nem igényel különösebb kezelést, kivéve a köhögés kezelését.

Általában néhány napon belül jelentősen javul az egészségi állapot, bár egyes esetekben a köhögés hosszabb ideig is eltarthat. A bakteriális fertőzés antibiotikumos kezelést igényel.

Mandulagyulladás – (tonsillitis, tonsillopharyngitis)

A mandulagyulladás olyan betegség, amely gyakran gyermekkorban fordul elő, és egyedülállóan vagy egyszerre érinti a mandulákat (tonsillitis) és a garat nyálkahártyáját (tonsillopharyngitis).

A kórokozó bakteriális vagy vírusos eredetű lehet. A mandulagyulladás leggyakoribb kórokozói közé tartoznak a Streptococcus sp. baktériumok. A bakteriális eredetű fertőzésnek mindig rosszabb lefolyása és tünetei vannak.

Tünetek

A betegséget torokfájás, nyeléskor fellépő fájdalom, duzzadt és tapintásra fájdalmas nyaki nyirokcsomók jellemzik, 38 ° C feletti láz, fáradtság, hidegrázás, gyakran túlzott nyálképződés is fennállhat. A mandulán gennyes csapok vagy összefolyódó bevonatok képződhetnek, általánosságban fehéres színben pompáznak. A mandulák ilyenkor többnyire úgy néznek ki, mint a légyölő galóca (nagy, piros, begyulladt, fehér pontokkal).

Kézelés

A bakteriális eredetű mandulagyulladás (gennyes mandulagyulladás) antibiotikumos kezelést igényel. Abban az esetben, ha a Streptococcus sp. (Streptococcus pyogenes) baktériumcsoport a betegség kiváltó kórokozója, akkor az antibiotikumok közül a penicillin alkalmazását tartják a legalkalmasabb gyógyszeres kezelésnek. 

Kommentárok