Gyógykezelés Prevenció

Lélegzem, tehát vagyok – az alsó légúti betegségek

A cikksorozat előző részében megismerkedtünk a légzőszervi megbetegedések leggyakoribb okaival és tüneteivel, valamint megtudtuk, mi a különbség a vírusos és bakteriális fertőzés között. Közzétettük a leggyakoribb felső légúti betegségek listáját is. A folytatásban áttekintést nyújtunk a leggyakoribb alsó légúti megbetegedésekről.

Alsó légúti betegségek

Az alsó légúti fertőzések kevésbé gyakoriak, de a lefolyásuk súlyosabb. Számos esetben a kezdetekben enyhe felső légúti fertőzés szövődményeként alakulhatnak ki. 

Akut bronchitis – akut hörghurut

A betegséget vírusok vagy baktériumok okozzák. A bronchitis gyakori betegség a felnőtteknél, de számos esetben az óvodás és iskolás gyerekeket is egyaránt érinti. Sok esetben helytelenül kezelt torokfertőzés következtében jelentkezik, különösen dohányosoknál vagy megfázás következtében.

Tünetek

  • produktív köhögés (felköhögéssel),
  • enyhén megemelkedett testhőmérséklet,
  • fáradtságérzet, 
  • előfordulhatnak olyan általános tünetek, mint a fejfájás, ízületi és izomfájdalom, mellkasi fájdalom erős köhögés következtében.

Kezelés

Biztosítson megfelelő mennyiségben folyadékpótlást, tartson dohányzásmentes időszakot, védje magát a hidegtől, láz esetén pedig alkalmazzon lázcsillapítót és köhögés megkönnyítésére szánt gyógyszereket. Az antibiotikumos kezelésre csak akkor van szükség, ha a betegség bakteriális eredete beigazolódik.

A legjelentősebb szövődmény a tüdőgyulladás. Ismétlődő hörghurut esetén a betegség idült stádiumba juthat.

Mit kerüljünk el a kezelés során?

Heveny hörghurut esetén nem megfelelő a köhögéscsillapítók használata, mivel megakadályozzák a mikroorganizmusokat tartalmazó nyálka felköhögését, ennek következtében hosszabb ideig maradnak a testben.

alsó légútu megbetegedések kivizsgálás

Krónikus hörghurut – (bronchitis chronica)

A krónikus hörghurut, a hörgők idült gyulladása, amely a hörgők nyálkahártyáját irritáló anyagok hosszú távú hatásával van összefüggésben.

Leggyakrabban a dohányzással társul, de felmerülhet allergének hosszú távú hatására való válaszként is. A gyulladás által károsított hörgők szűkülnek és így a légzés nehezebbé válik.

Az idült hörghurut olyan betegségnek tekinthető, amelyben az anamnesztikus adatok legalább 2 éve vannak jelen és a köhögés minden évben legalább 3 hónapig fennáll. A betegeknél főleg az őszi és a téli hónapokban fordul elő, nyáron ritkábban nyilvánul meg. A betegség lassan, több év alatt alakul ki és sajnálatos módon, a beteg gyakran alábecsüli tüneteit.

Tünetek

Általánosságban jellegzetes a reggeli köhögés, nyálkás vagy nyálkás-gennyes köpetürítés, a légszomj tüneteinek hiánya, ill. légszomj hiányossága, amelyet a beteg jelentősebben érzékelne. Az akut hörghuruttal ellentétben, amelyet sztetoszkóppal történő meghallgatással diagnosztizálnak, a krónikus hörghurutban szenvedő betegek esetén főként a beszélgetés során kapott valós adatok alapján értékelik, és ezt instrumentális és laboratóriumi kiegészítő vizsgálatok igazolják.

Kezelés

A hörghurut kezelése főleg a hörgőket ingerlő anyagok eltávolításából áll, azaz. a dohányzás és poros környezetben való tartózkodás elkerülése. Gyulladáscsökkentő hatású gyógyszerek és hörgőszűkület esetén hörgőtágítók (hörgőket tágító gyógyszerek) vannak használva.

Hörgőfertőzések esetén antibiotikumokkal kell kezelni ezeket a betegeket. A kezelés hosszú távú, különösen a betegek jó együttműködését és minden orvosi ajánlás betartását igényli, elsősorban a dohányzásról való leszokást.

A krónikus hörghurutban szenvedő betegek sokkal hajlamosabbak a heveny hörghurut megnyilvánulásainak megismétlődésére (a krónikus hörghurut akut súlyosbodása). Ezzel egyidejűleg olyan klinikai tünetek jelentkeznek, mint akut hörghurut esetén, ezért időnként nehéz meghatározni a határt az akut és a krónikus betegség között. Krónikus hörghurut esetén más súlyos egészségügyi szövődmények kialakulása is fennáll.

alsó légúti megbetegedések kivizsgálás

Krónikus obstruktív tüdőbetegség – COPD

COPD egy légzőszervi megbetegedés (a hörgőké), amelyet a tüdőfunkciók fokozatos romlása és a légutak szűkületének (obstrukció) jelenléte jellemez.

A betegség 90 % -át a dohányzás és a cigarettafüst passzív belégzése okozza. A kóros állapot kialakulásáért nagymértékben maga a beteg felelős. 

A cigarettafüst vagy más belélegzett káros részecskék, gázok, aeroszolok ingerelik a légutak nyálkahártyáját. Hosszan tartó ismételt irritáció esetén a hörgők gyulladással (hörghuruttal) válaszolnak.

A hosszan tartó gyulladás megváltoztatja a légutak szerkezetét és károsítja a tüdőhólyagokat is. Ennek eredményeként a légutak összeszűkülnek, légzésfunkciós károsodás áll fenn (obstrukció).

A COPD-ben szenvedő betegek javarészt 50 évesek vagy idősebbek és évek óta naponta minimum egy csomag cigarettát szívnak el. A betegség férfiaknál gyakoribb, de a női dohányzók számának emelkedésével a női populációban is növekszik az előfordulása. 

Tünetek

A krónikus obstruktív tüdőbetegségnél a jellemző tünetek közé tartozik a légszomj, köhögés és a nyálkaképződés.  A köhögés produktív, korai, illetve egész napos nyálkás vagy gennyes köpetürítéssel jellemezhető.

A légszomj kezdetben csak erőfeszítés során jelentkezik, bár a fizikai megterhelés mértékéhez nem megfelelő, később még enyhe mozdulatoknál is növekszik, végezetül pedig ez a páciens legfőbb tünete.

A tünetek nem minden betegnél egyszerre fordulnak elő. Néhány embernél a betegség csak pár hónapig tartó köhögéssel nyilvánul meg. Másoknál gyakrabban jelentkező hörghuruttal, amely antibiotikumos kezelést igényel.

Kezelés

Bármely kezelésnek az alapja a dohányzás teljes tilalma. Ha ez az elv nincs betartva, akkor a kezelés szinte hatástalan.

Az irreverzibilis (visszafordíthatatlan) elváltozások miatt a betegség nem gyógyítható teljesen, klinikai tünetei enyhíthetők, progressziója lelassulhat, ill. stabilizálható a beteg állapota. A gyógyszerek enyhítik a beteg szubjektív nehézségeit és gyulladáscsökkentő hatásúak.

A kezeletlen COPD szinte törvényszerűen további súlyos szövődményeket eredményez. A súlyosbodás vagy fellángolás egy oly hirtelen esemény, amely során a beteg légzési nehézségei az állapot napi ingadozásain túl súlyosbodnak. Az esetek több mint 50 % -ál ennek az állapotnak a kiváltó oka a fertőzés.

Hőrgőasztma (asthma bronchiale)

A hörgőasztma kialakulásáért főként egy bizonyos kiváltó allergén a felelős. Az allergiát okozó anyagok közé tartozik a pollen, a penész és a por, amelyet a beteg könnyed belégzéssel bejuttathat a szervezetébe. Ugyanakkor egyes élelmiszerek (tej, hal, gyümölcs), gyógyszerek vagy hidegallergia is előidézheti a betegség kialakulását. 

Tünetek

A betegséget rohamszerű légszomj jellemzi, melyet sípoló légzés és légzési nehézség kísér. Ennek kiváltó oka a hörgők nyálkahártyájának vérbősége és duzzanata, valamint a hörgők falának összehúzódása (szűkülete).

Kezelés

Elsősorban nagyon fontos az allergének eltávolítása, az allergia és az allergiás gyulladás gyógyszeres kezelése, mindemellett a szervezet ellenállóképességének erősítése (megfelelő életmóddal párosítva) is kulcsfontosságú a kezelésben. Asztmás roham esetén javasolt az inhalációs sprék használata, melyek gyors enyhülést nyújtanak – az összeszűkült hörgők kitágításával. 

Tüdőgyulladás (pneumónia)

Egy olyan betegség, amelynél a tüdő szöveteiben gyulladás lép fel, patogén mikroorganizmusok, különösen baktériumok általi fertőzés következtében.

A tüdőgyulladás leggyakoribb kórokozói a baktériumok és a vírusok, melyek főleg a legyengült immunrendszerrel rendelkező pácienseket támadják meg. A pneumóniát kiváltó kórokozók közé soroljuk még a Mycoplasma sp. és Chlamydia sp. (Mycoplasma pneumoniae és Chlamydia pneumoniae) mikróbákat is. A fertőzés gyulladásos elváltozásokat okoz a tüdőszövetben.

A tüdőgyulladás lehet különálló betegség, vagy más betegségek szövődményeként is előfordulhat.

Tünetek

A tüdőgyulladás sajátossága  a hirtelen fellépő kóros állapot, melyet köhögés, nyálka felköhögése, mellkasi fájdalom, 38,5 °C feletti láz és légzési nehézség jellemez.

Kezelés

Tüdőgyulladás kezelésére antibiotikumos terápiát használnak. Ajánlott az ágynyugalom és az elegendő folyadékbevitel. 

A tuberkulózis napjainkban az alsó légutak egyik súlyos, de ritka fertőző betegsége.

alsó légúti megbetegedések dohányzás

Az alsó légúti megbetegedések megelőzése

A légzőszervi megbetegedések elkerülése érdekében, különösen nagymértékű járvány idején, fontos a megelőző intézkedések betartása:

  • kerülje a beteg emberekkel való érintkezést;
  • ne vegyen részt tömeges eseményeken és olyan helyeken, ahol várhatóan nagyszámú ember fordul elő (bevásárlóközpontok);
  • az időjárás függvényében megfelelő öltözet viselése;
  • rendszeres szellőztetés hideg időben is,
  • szigorúan tartsa be a higiéniai szokásokat,
  • tartsa be az egészséges életmód alapelveit,
  • hideg vízben való testedzést,
  • ne dohányozzon.

Kommentárok