Összes Prevenció

Egy kis piszok sosem árt

Mindannyian tudjuk, hogy egészségünk megőrzése szempontjából mennyire fontos szerepe is van a különféle higiéniai szokások betartásának. Egy kis piszok viszont sosem árt. Gyermekeinknek mikroorganizmusokra van szükségük az erős immunrendszer kialakulásához.

Mikor mossunk kezet és mikor ne?

Több kézmosásra akkor van szükség, mikor fokozott fertőzésveszélynek vagyunk kitéve például kórház látogatása során.

Magától értetődik, hogy az illemhely használata után kezet mosunk. Gyermekeinket vezessük arra, hogy minden hazatérés alkalmával, illetve a tömegközlekedési eszközök használata után alaposan mossanak kezet.

Manapság főként a fejlett országokban sokan túlzásokba esünk e téren. Túlzott higiéniai feltételekkel és rendkívüli tisztaság bebiztosításával igyekeszünk gyermekeinktől távol tartani a baktériumokat.

Elfeledkezünk arról, hogy így nem csak a “rossz”, hanem a “jó”  baktériumoktól is megszabadulunk. És ez többet árt, mint használ.

A piszok nyomában

Gyermekeink számára sokszor rendkívüli kaland lehet egy kis játék az eső utáni pocsolyákban. Szeretnek várat építeni homokból és sárból.

Nem jelent számukra gondot a földön talált ételdarabok megkóstolása sem. Gyakran játszanak a háziállatokkal is.

Gyermekeink tehát mágnesként vonzanak mindent, amit mi, szülők piszkosnak vagy kevésbé higiénikusnak tartunk: „Ne nyúlj hozzá, bepiszkolod a kezed! Ne menj oda, összekoszolod magad!“

A tisztaság birodalma

Csillogó padló, fényesre csiszolt fürdőszoba, különféle légfrissítők és fertőtlenítőszerek illata a lakásban.

Mely szülő ne vágyna a teljes tisztaság érzésére otthonában? Főleg, ha a család nemrégiben egy új taggal bővült. Hiszen mindent meg kell tennünk kisbabánk egészsége érdekében!

Csakis tiszta kézzel érintjük meg a pici babát. Speciális szappannal fürdetjük. A lakás tisztántartására pedig különféle agresszív tisztítószereket használunk.

Sétakor és az udvaron is távol tartjuk őt minden piszoktól. Nem engedjük meg se a kis totyogóknak, sem a nagyobb gyerekeknek, hogy összekoszolják magukat vagy megérintsenek bármit is, amit még nem fertőtlenítettünk le.

Lényegében úgy bánunk a gyerekekkel, mintha cukorból lennének. Mindezt a lehető legnagyobb jószándékkal és törődéssel teszi a szülő, hiszen ő csupán meg akarja védeni gyermekét az esetleges fertőzésektől. Ez azonban egy nagy hiba!

A szakemberek szerint gyermekeink immunrendszerének megfelelő fejlődéséhez szükség van egy kis „piszokra“. A túlzott higiéniai feltételek és a rendkívüli tisztaság bebiztosítása általában többet árt, mint használ.

A túlzott tisztaság nem támogatja gyermekünk immunrendszerét

A legújabb kutatások szerint azok a gyerekek, akik szinte steril környezetben nevelkednek, sokkal fogékonyabbak az egyes betegségekkel szemben. Gyakrabban jelennek meg náluk különféle allergiás megbetegedések, ekcémaszerű bőrbetegségek vagy akár az asztma is.

Ellentétben azzal, ha gyermekünk „megfelelő mennyiségű piszokkal” érintkezik, immunrendszere sokkal erősebb és ellenállóbb lesz.

A közvetlen környezetünkben előforduló baktériumok és más mikroorganizmusok egészségünkre nem feltétlenül károsak. Sőt, sok közülük kifejezetten jótékony hatással bír.

A gyakori fertőtlenítés és az antibakteriális készítményekkel történő sterilizáció ezért egyáltalán nincs jó hatással gyermekünk immunrendszerének fejlődésére.

Az emberi szervezet már kis korban is képes a különféle baktériumok, vírusok, paraziták vagy gombák ellen harcolni és ellenanyagokat termelni.

Azok a gyerekek tehát, akik már kicsi korukban is kapcsolatba kerültek egyes patogén mikroorganizmusokkal, felnőtt korukra sokkal ellenállóbbak lesznek.

Ha gyermekünk szervezetében elegendő jótékony baktérium található, immunrendszere elég erős lesz ahhoz, hogy győzzön a számunkra veszélyt jelentő mikroorganizmusokkal szemben.

Az immunológus szakorvosok szerint az agresszív tisztítószerek használata, illetve a gyakori sterilizáció egyáltalán nem előnyös egy olyan háztartásban, ahol kisgyerekek is élnek.

A természetellenes tisztaság rendkívül sokat árthat gyermekeinknek

A szakemberek ezzel a kijelentéssel természetesen nem azt szeretnék elérni, hogy ne ügyeljünk gyermekünk és otthonunk tisztán tartására.

Céljuk csupán annyi, hogy megértessék a szülőkkel, hogy a gyermekek fejlődése szempontjából egyáltalán nem előnyös, ha egy baktériummentes környezetben élnek.

Fontos, hogy az újszülött már az első hónapokban kapcsolatba kerüljön egyes mikroorganizmusokkal. Imunrendszere csakis így lesz majd képes megfelelő védelmet nyújtani a fertőzésekkel szemben.

A természet „tiszta kosz“

Csupán a gondolat, hogy gyermekünknek megengedjük, hogy szabadon játsszon a természetben, megtapogasson pár növényt vagy állatot, esetleg összepiszkolja kezeit és arcát, sok szülőben rendkívüli aggodalmat és félelemérzetet kelt.

Pedig a természet nem koszos. A gyermeki immunrendszer számára épphogy a természetben töltött idő biztosítja be a lehető legjobb edzést.

A szabadban nagyon sok új, addig ismeretlen baktériumfajjal találkozhatnak. Ezáltal szervezetüknek lehetősége nyílik a megfelelő védelmi reakciók kialakítására.

A természetben töltött időn kívül természetesen a szoptatási szokások is nagymértékben meghatározzák gyermekünk bélflórájának összetételét.

Ez kulcsfontosságú szerepet játszik az immunrendszer megfelelő fejlődésében. Pontosabban az egyes fertőzésekkel szemben produkált védekező reakciók hatékonyságában.

A természetben számtalan mikroorganizmus található. Némelyik ezek közül ártalmas, sok viszont jótékony hatással bír. Természetesen egyik szülő sem szeretné, hogy gyermeke a földön talált ételt kóstolgassa, vagy a parkban talált szemetet fogdossa.

Rendkívül veszélyes lehet a macskaürülék is, mely gyakran tartalmazza a Toxoplasma gondii nevű parazitát. Aggodalomból és elővigyázatosságból azonban sosem elég.

Főleg akkor nem, ha egy egyévesnél fiatalabb gyermekről van szó, aki a világot nem csak aprócska kezeivel próbálja felfedezni, hanem mindent meg is szeretne kóstolni.

A természetben megtalálható piszok gyermekünk egészsége szempontjából egyáltalán nem ártalmas, sőt mi több, immunerősítő hatással bír. Ebbe a csoportba tartozik például a fűben való hempergés, egy kis játék a szabadban, kisebb gödrökbe való ugrálás, sársütemények készítése, gátak építése a patakban, egy kis játék az erdőben, érintkezés a háziállatokkal.

Gyermekorvosaink minden fiatal szülő figyelmét igyekeznek felhívni arra a tényre, melyet már tudósaink számos kutatással alátámasztottak.

Ennek lényege pedig csupán annyi, hogy míg a rengeteg tisztítószer használata és a gyakori sterilizáció sokszor nagy károkat okozhat, a szabadban folytatott tevékenységek rendkívül jótékony hatással vannak gyermekeink egészségére.

Gyermekeinknek mikróbákra van szükségük

Egy Marie – Claire Arrieta néven ismert híres mikrobiológus rendkívül provokatív címet adott nemrég megjelent könyvének: Engedje őket piszkot enni– mentsük meg gyermekeinket egy túlzottan fertőtlenített világtól (Let Them Eat Dirt – Saving Your child from an Oversanitized World).

Ebben a könyvben részletezi a modern tudomány álláspontját: a tisztaságmánia, az agresszív fertőtlenítőszerek és az antibakteriális szappanok használata, a túl nagy vagy túl gyakran alkalmazott antibiotikum adagok negatív hatással vannak a kisgyermekek immunrendszerének fejlődésére.

Arrieta, a Calgary Egyetem professzornője, egy szintén rendkívül elismert mikrobiológus, Brett Finlay társaságában gyakran vitatja azt a témát, miszerint a mai szülők kisgyermekeiket sokkal tisztább és sterilebb környezetben nevelik, mint elődeik.

„Születésünkkor immunrendszerünk még teljesen fejletlen. Testünkben egyetlen mikroorganizmus sem található. Attól a pillanattól kezdve, mikor testünk először kapcsolatba kerül bizonyos mikróbákkal, immunrendszerünk gyors fejlődésnek indul.

Ezen apró organizmusok jelenléte nélkül szervezetünk nem lenne képes arra, hogy fertőzésveszély esetén védelmet nyújtson számunkra. Nem csupán a mikroorganizmusok jelenléte, de az általuk produkált anyagok mennyisége és tulajdonsága is fontos.

Ezek a mikroorganizmusok olyan molekulákat és anyagokat termelnek, melyek egyenesen a bél nyálkahártyájának sejttípusaira hatnak. Továbbá, hatnak az immunrendszer sejtjeire is, melyek a bélnyálkahártya másik oldalán helyezkednek el.

A különféle mikroorganizmusok által produkált anyagok immunsejtekkel való érintkezése során immunrendszerünk rögtön reagál. Szervezetünk számára ez lényegében egy edzéstípus. Segítségével a fertőzésveszély esetén testünk képes gyorsan és hatékonyan reagálni.

Később ezek a már megedzett immunsejtek testünk más sejttípusaihoz is eljutnak és átadják tudásukat. Ennek a folyamatnak hála már az újabb sejtek is képesek lesznek felismerni az esetleges fertőzésveszélyt, illetve gyors és hatékony közbelépésre is alkalmassá válnak szükség esetén”.

A megkérdezett professzornő szerint rendkívül fontos, hogy immunrendszerünk már kisgyermekkorban kapcsolatba kerüljön egyes patogén mikroorganizmusokkal.

Szerinte védekezőrendszerünk csakis így fejlődhet ki és működhet később megfelelő módon. Sok esetben csak így kerülhetjük el az egyes baktériumok és vírusok által előidézett fertőzéseket.

Arra a kérdésre, hogy létezik-e egy konkrét, szülőknek szóló jótanács, mely segítségével csökkenthetjük az allergiás megbetegedések, az asztma és más betegségek kialakulását, valamint erősíthetjük immunrendszerünket is, Marie-Claire Arrieta így válaszolt:

„Felmérések és statisztikák bizonyítják, hogy azoknál a gyerekeknél, akik farmon nevelkedtek, sokkal kisebb valószínűséggel alakul ki asztma.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindannyiunknak farmra kellene költöznie, viszont segíthet számunkra megérteni azt a tényt, miszerint egy kevésbé tiszta helyen élni egészségünk szempontjából sokkal előnyösebb”.

Manapság túl tisztán élünk

Egészségünk megőrzése szempontjából természetesen az alap higiéniai feltételek betartása elengedhetetlen. Fontos, hogy étkezés előtt, a toalett használata után, valamint egyes fertőző betegségek továbbterjedésének megakadályozása érdekében alaposan mossunk kezet.

Más körülmények között a kézmosás nem égető fontosságú. Tehát, ha gyermekünk az udvaron játszik, nem kell egyből a fürdőszobába futni és megmosni a kezeit.

Egyszerűen meg kell találnunk az egyensúlyt és az arany középutat azon szituációk között, amikor a fertőzés megelőzése érdekében fontos a tisztaság megőrzése, illetve amikor épp azzal tudjuk támogatni immunrendszerünket, ha hagyjuk, hogy a szervezetünkbe került mikroorganizmusok védjenek meg bennünket!“

A tisztaság megőrzése fontos, viszont ne essünk túlzásba

A címben természetesen nem arra célzunk, hogy gyermekeinket hagyjuk piszkos ruhában futkározni egész nap, nem törődve az alap higiéniai feltételek betartásával. Viszont nem szabad átesnünk a ló túlsó oldalára sem!

Meg kell engednünk gyermekeinknek, hogy megismerkedjenek a bennünket körülvevő kissé piszkos világgal, ahonnan persze nem hiányozhatnak a különféle mikroorganizmusok sem!

Tudatosítanunk kell, hogy az emberek számára egyszerűn sosem lesz természetes vagy előnyös egy agyon fertőtlenített környezetben élni.

Fürdőszobában

A rendszeres tisztálkodás fontosságáról szerzett tudás továbbadása az egészségünkről való gondoskodás egyik alapkövének számít.

Fontos, hogy ezekre a szokásokra már gyermekünk életének első hónapjaiban is nagy hangsúlyt fektessünk, hiszen így később gyorsan elsajátítja és ő maga is hatékonyan alkalmazza majd őket.

A személyes higiénia alfája és omegája természetesen a rendszeres és alapos kézmosás. A legújabb felmérések szerint azonban néhány új szokás váltja majd le a régi jól bevált tradíciókat.

Az Amerikai Dermatológus Társaság alkalmazottai (AAD) új szabályokat vezettek be arra vonatkozóan, hogyan fürdessük leghatékonyabban 6 – 11 éves gyermekeinket.

A gyerekekre vonatkozó higiéniai feltételek kevésbé szigorúak az előzőekhez viszonyítva. Nem tartják fontosnak a mindennapi fürdetést, sőt egyesek szerint akár káros is lehet. Szerintük heti egy-két zuhanyzás és nagyjából tíz naponta megvalósuló hajmosás elegendőnek számít.

A zuhanyzás főként sportolás után ajánlott. Az egyetlen sport, ami kivételt képez, az úszás. Ezesetben elegendőnek bizonyul egy tiszta vízzel történő öblítés, mely eltávolítja a gyerekek bőrére tapadt klórt.

Szigorú szabály vonatkozik azonban a kézmosásra. Kezeinket átlagosan napi nyolc alkalommal ajánlott megmosni. Ez különösen evés előtt, illetve az állatokkal való érintkezés után fontos.

A személyes higiéniai feltételeket érintő kérdések napjainkban egyre aktuálisabbakká válnak. Bizonyított tény, hogy a bőrünkön megtalálható mikróbák védelmező és preventív hatással is bírnak.

Ezek az apró organizmusok, melyek egész testünket befedik, gyermekeink immunrendszerének megfelelő fejlődése szempontjából nélkülözhetetlenek.

Jelenlétük gyerekkorban sokkal fontosabb, mint felnőttek esetén. Az agresszív szappanok és samponok használata azonban ezeket a parányi szervezeteket teljesen kiirtja.

Ezen védőréteg és a hidrolipid réteg károsítása esetén gyermekeink sokkal könnyebben válnak az atópiás dermatitisz és más infekciók áldozatává.

A tisztaság, mint megszállottság

A tisztaságmánia akár egy komoly pszichikai rendellenességre, pontosabban obszesszív- kompulzív zavarra is utalhat. Jellemző tünetei közé tartozik a fertőzésektől való félelem, az álladó takarítási kényszer, valamint a folytonos kézmosás.

A szappanos víz gyakori érintkezése a bőrrel azonban károsíthatja a felszíni réteget, ezáltal ezeknél a pácienseknél a különféle bőrfertőzések, allergiák vagy apró hegek kialakulása elég gyakori jelenségnek számít.

Paradox módon végül ezek a bőrelváltozások jelentős mértékben megkönnyítik a különféle infekciók szervezetbe jutását.

Az obszesszív-kompulzív zavar tünetei gyermekek esetén teljesen megegyeznek a felnőttekével. Ez a kényszerbetegség viszont csupán olyan gyerekeknél fordulhat elő, akik esetében legalább az egyik szülő tisztaságmániás vagy ő maga is neurózissal küzd. Ritkábban egyes traumák utáni reakcióként is megjelenhet.

Hogyan támogathatjuk gyermekünk immunrendszerét?

  • Engedjük meg, hogy a szabadban játsszon.
  • Ne vigyük túlzásba a fertőtlenítést.
  • Gyermekünk étlapja tartalmazzon sok zöldséget és gyümölcsöt – rostban gazdag élelmiszereket, vitaminokat és ásványi anyagokat, melyek hozzájárulnak immunrendszerünk megfelelő működéséhez. Ha gyermekünk elutasítja ezen ételek fogyasztását, próbáljuk attraktívabb módon elkészíteni őket (smoothie, répatorta, egy közös szórakoztató gyümölcs- vagy zöldség szeletelés stb.)
  • A magas élőkultúratartalom miatt fontos, hogy gyermekünk étlapja különféle savanyított tejtermékeket is tartalmazzon.
  • Támogassuk gyermekünket abban, hogy rendszeresen sportoljon vagy mozogjon kinn a szabadban.
  • Töltsünk több időt napsütötte helyeken, hiszen a nap sugarainak köszönhetően termelődik testünkben a D-vitamin, melynek immunrendszerünkre gyakorolt jótékony hatása számos kutatás által bizonyított.
  • Biztosítsuk be gyermekünk számára az elegendő és rendszeres alvást (a csecsemőknek például napi 13 órát kellene aludniuk, míg az óvodásoknak a napi 10 óra pihenés ajánlott).
  • A beteg gyermekünknél ne szakítsuk félbe a gyógyszeres kezelést és ne engedjük más gyerekek közé, amíg teljesen meg nem gyógyult és fel nem erősödött.
  • Fontos, hogy azokat a gyerekeket, akik évi 6-8 alkalomnál gyakrabban betegek, kivizsgálja egy immunológus szakorvos. A szakember pár egyszerű vizsgálat segítségével képes alátámasztani vagy kizárni a komolyabb immunelégtelenségek jelenlétét. Szükség esetén, a vizsgálatok eredményei alapján további individuális kezelést javasol.

Források:

https://www.thestar.com/life/2016/10/20/children-need-microbes-not-antibiotics-to-develop-immunity-scientists-say.html

https://www.healthnutnews.com/scientists-children-need-microbes-not-antibiotics-to-develop-immunity/

 

Kommentárok