Prevenció

Az ápolt fog sok betegséget előzhet meg

Fogaink ápolása sajnos még mindig nem természetes, éppen ezért a rossz fog sokunk életét megkeseríti. Azonban megfelelő szájhigiénia esetén elkerülhetőek a fájdalmas beavatkozások. Azonban a mindennapi fogmosás mellett fontos az is, hogy megadott időközönként felkeressük fogorvosunkat.

A száj sok mikroorganizmus számára “jó otthont” jelentenek

Tudta-e, hogy az egészséges szájüreg a mikroorganizmusok több mint felét tartalmazza, amelyek részünket képezik, azaz szimbiózisban élnek testünk különféle szerveiben?

Valószínűleg nehéz elképzelni, hogy az emberi száj legfeljebb 6 milliárd mikroorganizmusnak „ad otthon”, amelyeket akár 300-500 különböző baktériumfaj is alkothat. 

Mindazonáltal, hogy a mikroorganizmusokat általában valami rossznak véljük, a baktériumok a szájunkban egyedi orális mikrobiális ökoszisztémát hoznak létre, amely folyamatosan változik és rendkívül érzékeny az emberi test különféle változásaira.

Például:

  • Az influenza következtében, amely csökkenti a test ellenálló képességét, a szájban jelentősen megnövekszik a baktériumok száma és ezáltál néhány baktérium károsnak minősül a szájszövet számára.
  • Ha az ember sok édesített ételt és italt fogyaszt, akkor a fogszuvasodásért felelős baktériumok száma önműködően megnövekszik, savakat termelnek, amelyek károsítják a fogzománcot és fogszuvasodást okoznak. Ha a bakteriális foglepedéket nem távolítja el fogairól alapos szájhigiénia segítségével, akkor az ott megtelepedett baktériumok fogszuvasodást vagy ínygyulladást okoznak.

Az emberi fogsor 32 fogból áll, amelyeket főleg kalcium tartalmú ásványi anyagok alkotják. Különböző a formájuk és szerepük. Minden fog három részből áll – fogkoronából, fognyakból és foggyökérből.

A fog keresztmetszete segítségével láthatóvá válik a fogbél, amely a fog belsejében (közepén) található és a fogak kemény szövetei – a dentin (a fog fő alkotó eleme), a zománc (a korona felületén található) és a cement (a gyökér felületén látható).

fogápolás gyulladás szájhigiénia

Ha a szájüregben felborul az egyensúly …

A szájüreg leggyakoribb betegségei közé tartozik a fogszuvasodás, az íny- és a foggyökérhártya gyulladása (periodontium). Kezelés nélkül a baktériumok behatolnak a környező csontágyba, ahol gyulladást váltanak ki.

Az ilyen állapotot fogászati ​​eredetű fokális fertőzésnek nevezik. Periodontitis, más néven is ismert foggyökérhártya-gyulladás, a fog körül lévő íny és szövetek egyik leggyakoribb betegsége.

A fogszuvasodást bakteriális fertőzés okozza

A fogszuvasodás (lat. caries dentis) a fog kemény szöveteinek megbetegedése, amely a zománc és a dentin bomlásával nyilvánul meg. Az orális mikroorganizmusok, ún. kariogén, fogszuvasodást előidéző baktériumok közül, leggyakrabban a Streptococcus mutans és a Streptococcus sobrinus baktériumfajok a felelősek e megbetegedésért. A fogszuvasodás kialakulásában második szerepet játszó tényező az élelmiszer-bevitel (különösen a magas szénhidráttartalmú ételek) és a fogyasztás gyakorisága.

Klinikai szempontból megkülönböztetünk felszíni fogszuvasodást (csak a korona felületét érinti), közép- (mélyebbre hatol, egészen a koronába, vagy akár a dentinbe, foggyökérbe) és mély fogszuvasodást (amely teljesen a fogbélig terjed).

A fogászati ​​eredetű fokális fertőzés súlyos veszélyt jelent egészségünkre

A fogorvosok területi kamarájának elnöke, Dr. Vlastimil Graus, MPH. endodentista  – a gyökércsatornák kezelésének szakértője, még sokéves gyakorlata után is sokszor elcsodálkozik azon a paradoxonon, hogy amikor az embereknek a füléből vagy az orrából vérzik, egyből orvoshoz fordulnak.

“Viszont ha a fogínyvérzésről van szó, hosszú ideig figyelmen kívül hagyják. A szájból való vérzés és a kezeletlen fogak azonban nem mondhatók átlagosnak. A fogakban és a periodontális zsebekben található mikrobiális törzsek gyakran alábecsült dolognak számítanak. Hiába valók a hatékony fogkrémekről szóló hirdetések, ha ezek használata csak egy ideig enyhítik a tüneteket, viszont nem szüntetik meg az okot, amely a szájunkban található meg. A gyulladást”.

A legtöbb ember csak fájdalom esetén fordul fogorvoshoz, ráadásul a gyermekek esetében elmondható, hogy kb. 30–40 %-a egyáltalán nem volt még fogászati kezelésen.

Fogászati ​​eredetű fokális fertőzés

Másodlagos vagy teljes fertőzésnek számít, amelyet a mikroorganizmusok távoli szervekbe történő elterjedése okoz, amíg az elsődleges fertőzés az apikális és a marginális periodontium szöveteiben található.

Ez azt jelenti, hogy a bakteriális méreganyagok a fog körül kialakult gyulladás helyéről elsősorban az érrendszer segítségével jutnak el a távoli szervekbe, ahol egy adott szervben gyulladást idéznek elő, vagy akár károsíthatják és bonyolíthatják az érintett szerv kezelését.

Dr. Vlastimil Graus, PhD. elmondása alapján, a fokális fertőzés olyan infekció „amely a fogak gyökerén található és a véráram továbbítja az emberi test különféle szerveibe. A mikroorganizmusok az ízületekben, az erekben, a vesékben és a szívben telepednek le, így számos betegséget okoznak”.

Elmondása szerint a kezeletlen fokális fertőzések ízületi betegségek, szív- és érrendszeri betegségek, vese- és tüdőbetegségek formájában „nyilvánulnak meg“, továbbá a korai szülés vagy elvetélés okai is lehetnek.

„Fontos tudatosítani magunkban, hogy a gyulladásnak kitett 5 mm vastagságú periodontális zsebek az egész szájüregben akár 25 négyzetcentiméter nagyságú sebet képeznek, amelyen keresztül a mikrobiális produktumok behatolnak a vérbe, a test immunrendszere túlságosan legyöngül és végül már nem lesz képes ellátni a feladatát. A mikroorganizmusok és az általuk termelt toxinok, a test különböző részein telepednek le “ – világosít fel minket Dr. Graus.

Tudatosítanunk kell, hogy az úgynevezett elhalt fogak általában nem fájnak, ugyanúgy, mint a periodontitis sem fáj, ezért részletes vizsgálat szükséges.

A röntgenvizsgálat elengedhetetlen, amely nélkül nem lehet megerősíteni vagy kizárni a gyulladásos fokális fertőzést.

“Az egyszerű röntgenfelvétel alapján ki lehet értékelni a csont állapotát, a szájüregben lévő fogak állapotát, ám a kezeletlen fogakon található problémák felismeréséhez néha részletesebb diagnosztika szükséges. A fog CT-vizsgálatával megtudhatjuk, hogy melyik és mekkora része van kitéve gyulladásnak és egyben meghatározhatjuk ennek a fokális fertőzésnek a kockázatát is”.

A fogászatban használt tomográfia segítségével, akár egyetlen röntgennyaláb fordulat is elegendő a teljes háromdimenziós felvétel elkészítéséhez, ugyanakkor a sugárzási dózis összehasonlíthatatlanul alacsonyabb, mint ugyanazon eszközök esetében az orvostudomány más területein.

fogápolás fog gyulladás szájhigiénia

A leggyakoribb szájüregben fellépő fokális fertőzések közé tartoznak:

• az ún. elhalt fogak, melyeknél a kezeletlen fogbél elhal a gyökércsatornákban (elhanyagolt fogszuvasodás eredményeként alakulnak ki);
a megjelenő gyulladás a foggyökér végén, amelyet gyakran „zsáknak” hívnak;
az elhalt fogak nem megfelelően kitöltött gyökércsatornái;
a csontban hagyott foggyökerek;
az alsó állkapocs csontban vagy állkapocsban rejlő ciszták;
a bölcsességfog nehézkes áttörése;
a rossz minőségű, formátlan és túlméretezett tömések jelenléte az interdentális terekben;
a nem elégséges, kiálló rögzítő hidak és fogkoronák;
a parodontitisz, mély parodontális zsebekkel és gennytermeléssel;
az ínygyulladás és íny megnagyobbodás, amelyet az alapvető gyógyszerek hosszú távú  használata okozott;
az idegen testek jelenléte a csontokban.

A gyulladás felmerülése és elhúzódása még a teljesen egészséges embereknél is veszélyesek lehetnek, de különösen a veszélyeztetett a krónikus betegek számára. A fogak körüli gyulladt tályogból a baktériumok fertőző produktumai tovább terjedhetnek a távoli szervszövetekbe az erek és nyirokereken keresztül.

A veszélyeztettettek közé tartoznak:

• szervátültetés utáni vagy az átültetési programba besorolt betegek;
szívbetegek, akiknél szívizom-gyulladást okoznak, illetve a természetes- vagy pedig a mesterséges szívbillentyűn rakódnak le és károsítják azok működését;
cukorbetegségben (diabetes) szenvedő betegek, ahol a kezeletlen parodontitis fokozza a glikémiaszintet;
az érrendszeri betegségben szenvedők, akiknél az érelmeszesedés súlyosbodik;
krónikus tüdőgyulladásban vagy krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők, akiknél a gyulladás súlyosbítja gyógykezelést és a betegség lefolyását;
az áldott állapotban levő kismamák, akiknél a várandósság alatt a gyulladás veszélyeztetett terhességet okozhat és koraszülést idézhet elő –  az újszülött alacsony születési testsúllyal rendelkezik;
az onkológiai betegek;
a krónikus vesegyulladásban szenvedő betegek, akiknél a gyulladás súlyosbítja és bonyolítja kezelést;
az aknéban szenvedő betegek;
a orrmelléküreg-gyulladásban szenvedő betegek;
csontritkulásban szenvedő betegek;
immunszuppresszánsokkal kezelt betegek;
reumatológiai betegségekben szenvedő betegek;
agyvérzésben szenvedő betegek;
a szájüreg nyálkahártyáján található krónikus elváltozásokkal szenvedő betegek, pl. az orális zuzmó és mások.

A fokális fertőzés kezelésének módja a fertőzés forrásától függ.

“Ha a forrás egy romlott fog, ill. kezeletlen vagy rosszul kezelt foggyökér, a beteget szakorvoshoz küldjük – endodontológushoz, aki a gyökércsatornák kezelésében nagyobb szakértelemmel és a kezelésre alkalmas eszközökkel rendelkezik”– mondja Dr. Vladimir Graus.

A fokális fertőzés második forrása a parodontális betegség, amely ínygyulladással kezdődik, ún. gingivitis, mely ínyvérzéssel nyilvánul meg. “A gyulladás kialakulása során, maga a gyulladás, valamint a mikroorganizmusok és toxinjaik hatása következtében, a foggyökérhártya fokozatosan eltűnik. Ha a betegséget nem kezelik, akkor a mikroorganizmusok vér útján eljutnak az egész testbe”.

Dr. Vladimír Graus fogorvos elmondása alapján, egy betegnél, aki rendszeresen jár fogászati szűrésre, az ilyen fertőzés nem alakul veszélyessé. “A fokális fertőzés gyakorlatilag kizárt egy olyan betegnél, aki rendszeresen jár fogászati ​​kezelésekre. A rendszeres fogászati szűrések és röntgenfelvételek során minden lelkiismeretes orvos, aki úgy véli, hogy valami nincs rendben a beteggel, azonnal kezeli. Az ilyen szövődményeket mind célszerű konzervatív kezeléssel, mind következetes parodontális kezeléssel megelőzhetjük.”

fogápolás fog gyulladás szájhigiénia

A háziorvos is elküldheti Önt fogorvoshoz 

Fogászati vizsgálatra elküldheti Önt egyaránt a háziorvosa vagy más szakorvos is. A vizsgálat célja a fogászati ​​eredetű fokális fertőzés (szakmai néven – fokális dentogén fertőzés) kimutatása.

“Nagyon gyakran találkozunk azzal a ténnyel, hogy a műtétre váró betegek, például ízületpótló vagy szívműtét esetén, el kell látogatniuk egy héttel a műtét előtt háziorvosa vagy más szakorvos követelménye alapján a fogorvosukhoz, akik eltávolítják a páciens szájából a gyulladt fókuszt. Ez azonban egy hosszútávú folyamat, amelyet egy héten belül nem lehet megoldani. De ha akut megoldásra van szükség, akkor alternatív mód segítségével oldjuk meg. A beteget antibiotikumokkal kezeljük és csak később távolítjuk el a fókusz okait “– mondja Dr. Vladimir Graus.

Hogyan kell gondosan ápolni a fogak ​​egészséget?

A szakértők szerint, a kezeletlen fogak által okozott egészségügyi szövődmények megelőzésének legjobb módja a hatékony prevenció.

A helytelen és rossz higiéniai szokások fontos szerepet játszanak számos szájüregi betegségek kialakulásában. A fogászatban a megelőzés elsősorban a szájhigiéniát és az általános egészségi állapotot rontó szokások felismerését és megváltoztatását jelenti. 

A tiszta fogak nem romlanak!

Dr. Irena Lacková szerint, az egészséges fogak és ínyek megőrzése a megfelelő szájhigiénia eredménye. A fogszuvasodásért, gyulladásért vagy az ínyvérzésért a foglepedék a felelős, mely képződését a baktériumok okozzák, a fogak helytelen és elégtelen tisztítása végett.

A foghigiénikus vagy a fogorvos tanácsot adhat a fogak tisztításának megfelelő módjáról. Fontos, hogy nemcsak az összes fogfelületet, hanem a fogközöket is megtisztítsuk.

Milyen gyakran és mennyi ideig kell fogat mosni?

• A fogak tisztításának időtartama nem számít, fontos, hogy milyen módon tisztítja meg őket. Ha naponta kétszer mos fogat, akkor azt megfelelő módon kell elvégezni.
• Kiváló lenne minden étkezés után, amit sajnos csak kevesen tartanak be; egyébként a fogakat reggel és lefekvés előtt kell megmosni.
• Az esti tisztítás azért fontos, mivel alvás közben a nyáltermélés akár nyolcadára is csökkenhet és a lebomló ételmaradékok zavartalanul megrongálhatják a fogak és az íny egészségét.
• A tökélete fogmosás technikája alatt azt értjük, hogy körkörös mozdulatokkal az ínytől egészen a foghegy végéig, a fogkefe fejét félig a fogra, félig az ínyre helyezzük, így eltávolítva a lepedéket a fogfelületről és az ínyfelületről is.
• A 7 évesnél fiatalabb gyermekek esetén a szülőknek nemcsak segíteniük kell a fogmosásnál, hanem meg kéne mosniuk gyermekeik fogait annak ellenére is, ha ők maguk megtették ezt már.

A fogmosáshoz szükségünk van:

• kiváló minőségű fogkefére (puha, egyenes sörtéjű, rövid nyakkal és markolattal),
fogköztisztító kefékre és fogselyemre,
fogkrémre,
szájvíz-oldatokra, melyeket nem lenne szabad gyakran használni és nem helyettesíthetik a hagyományos fogtisztítást.

“Nemcsak a minőségi fogápolás, hanem a rendszeres fogászati szűrések is lehetővé teszik a szájbetegség korai felismerését és szükségtelen egészségügyi komplikációk megelőzését” – mondja végezetül Dr. Irena Lacková, fogorvos.

fogápolás fog gyulladás szájhigiénia

Magyarországon sokan megfeledkeznek a prevenció fontosságáról 

Érdekességek:

• Az átlag magyar évente kétszer elmegy fogászati szűrővizsgálatra.
Mindazonáltal, csak minden második biztosított vesz részt szűrővizsgálaton.
A szűrővizsgálat során a fogorvos az emberek 66%-ánál fogszuvasodást fedez fel.
• Az érintettek közül a fellelt fogszuvasodást 57:43 százalékos arányban a nők kezeltették gyakrabban. 

A felnőtt biztosítottak körében a leggyakoribb esetek közé tartozik:

  1. a rossz fogak kezelése – koronák és fogak gyökérzetének kitöltése
  2. a lágy fogszövet kezelése – ebből a csoportból elsősorban az ínygyulladás és a fogágy-gyulladás ellátás (más nyálkahártyák, köztük az afta kezelése kevesebbszer fordul elő)
  3. foghúzások és egyéb műtéti eljárások
  4. fogkő eltávolítása

A gyermek biztosítottak körében a leggyakoribb:

  1. a rossz fogak kezelése – koronák és fogak gyökérzetének kitöltése
  2. foghúzások és egyéb műtéti eljárások
  3. az állcsontsebészeti beavatkozások
  4. fogkő eltávolítása

Nem csak a fogakról van szó, hanem az életről is

Új eredmények az idült parodontális gyulladás szisztematikus hatásáról, amelyet mindig a rosszul tisztított fogak okoznak:

• a felnőtt népesség 98%-a szenved többé-kevésbé fokozott ínygyulladásban, amely többek között, vérzéssel nyilvánul meg;
• ezeknek körülbelül a fele aktív periodontális zsebekkel rendelkezik, melyek átlagos mélysége 5 mm;
• rossz szájhigiéniával (tehát periodontális betegséggel) rendelkező betegeknél jelentősen megnő a szívroham (1,5-2x) és az agyvérzés (2,8x) valószínűsége;
• a koraszülések és az alacsony súlyú újszülöttek száma hétszeresére nő, a rossz szájhigiénés betegek esetén;
• A mediátorok és az inzulin interakciója képezi a parodontális betegségek feltételezett hatását a szerzett diabetes mellitus kialakulására.

Kommentárok